Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1647 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1648 lehetősége a tervgazdálkodásiból adódóan nagyobb miiint a tőkés országoké, pláne ha hosszú távon gondolkodunk. Itt nemcsak a darabszámra gondolok, hamem arra is, hogy a vállalati és az ágazati számítóközipontok a funkcionális szervek központjaival együtt fejlődnek, egymásnak szolgáltatnak adatokat, és kölcsönhatásuk nemcsak a módszerekben, hanem a kiépített géppark gazdaságos kihasználásában is kell jelentkezzék. Ebből adódik a kérdésem. Tisztelettel kérdezem Bálint József államtitkár elvtársat, hogy a számítástechnika területén az ágazati és a területi fejlesztési elképzeléseket hogyan lehet összehangolni? A kérdés alátámasztására egy konkrét példa, bár szerény tájékozódásom szerint ez nem egyedülálló példa. Adva van egy vidéki vállalat, amelynek felügyeleti hatósága számítóközpontot alakít ki, természetesen a vállalat adatfeldolgozási igényeinek megfelelően is. Az örvendetes tendencia, hogy a regionális központok fejlesztési gondolata a megyeszékhelyen is kialakít egy számítóközpontot a megye vállalatainak, szövetkezetemek, az újnak megfelelő igényével és anyagi hozzájárulásával. Mindkét központra szükség van. A tervezésiek azonban csaknem azonos igényekre épülnek, így a későbbiek folyamán vagy gazdaságtalan kihasználást, vagy párhuzamos tevékenységet eredményezhetnek, amit a sitatisztikai törvényjavaslat is mindenképpen megafcadályozandónak tart. A javaslat, a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtása 'megkívánja, hogy decentralizált, de azért szerves egészet képező számítóközpontok és adatbankhálózat kialakítására törekedjünk. Ezek integrált rendszerének jellemzőit már meghatározták, a munka nehezén túl vagyunk. Ebben a munkában a legkomolyabb múlttal talán a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezik, ezért célszerűnek tartom, és javasolom, hogy a KSH a végrehajtási utasítás első paragrafusában felsorolt állami szervek bevonásával határozza meg a következőket : Először is: melyik hely milyen részterületeket vesz számba, dolgoz fel, és melyek azok az adatok, amelyek gyűjtését kizárólag a központi állami statisztika biztosítja? Másodszor: milyen közös szabályok szerint kell az adatok mérésének — amiről a tervezetben nincs szó — a számbavételnek, a feldolgozásnak és a tárolásnak megtörténnie? A szabályozás — szerintem — térjen ki a bizonylatok egyszerűsítésére, a bizonylatok csökkentésére, és egységesítési lehetőségére is. Harmadszor : milyen számítógép-parkkal célszerű az egyes feladatokat megoldani? Ismert mindannyiunk előtt, hogy az ország nagyjából 230 számítógépe 80 típusból tevődik össze. Tisztelt Képviselőtársak ! A statisztikai módszerek fejlődésének múltja ismert, tudott, elismerésre méltó. A fejlődés viszont meghökkentő. Egyetlen gondolatsor: a statisztika őse az írott szó megszületése előtt is élt. Az időszámítás előtt 3050-ben Egyiptomban már népszámlálási összeírást folytattak. De ha vállalkozunk a lehetetlenre, és elképzeljük, hogy néhány évtized múlva a számítógépek bevonulnak az élet minden területére — talán a fantáziadús területeket nem említeném, mert egy párválasztásról szóló cikket is olvastam, hogy ide is be fog vonulni a komputer, Győri Sanyi bátyám mondta, hogy marad a hagyományos, mert azzal a bizonyos hetedik érzékszervvel ellátott komputer sohasem lesz —, tehát ha a számítógépek bevonulnak akár a lakásunkba is, a telefon és a televízió mellé, akkor mindenütt és minden területen a statisztikai következtetések felhasználhatók lesznek. A ma elfogadásra javasolt törvényjavaslattal új útra indított statisztika egyik mottója ezért talán az lehetne: a tegnap adataival tervezd a holnaputánt, hogy ne érjen meglepetés holnap. Végül egy gondolat a tájékoztatásról: szakmai kiadvány, szakmai cikk, számítástechnikai könyv, statisztikai könyv nagyon sok van. A sajtósitatisztika szerint azonban a statisztika sajtója még fejleszthető. A gazdasági vezetőknek, a nem statisztikai szakembereknek a hatékony beszervezését pedig elősegíthetné a szakmai zsargon nélküli széles körű tájékoztatás, a sotkak szerinti száraz számok szürkesége helyett felvillantva a számok szépségességét. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést húsz percre felfüggesztem. (Szünet: 16.37—17.02. — Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Dr. Fekszi István képviselőtársunk felszólalása következik. DR. FEKSZI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitájából, az indoklásból is világosan kitűnik, hogy olyan összehangolt statisztikai rendszer alapjainak a megteremtése a cél, amely megfelelő munkamegosztással alkalmas a statisztikára háruló feladatok teljesítésére, megakadályozza a felesleges, kettős, vagy szakszerűtlen statisztikai tevékenységet és megvédi az adatszolgáltatókat az indokolatlan adatszolgáltatással járó megterheléstől. Hozzászólásomban ezekkel a kérdésekkel kívánok foglalkozni. Magam is szükségesnek és helyesnek tartom azt, hogy a törvény különbséget tesz a kötelező és nem kötelező jellegű adatszolgáltatások között. Ügy gondolom, hogy olyan központi állami statisztikai rendszert nem lehet létrehozni, amely az irányítószervek munkájához minden szükséges igényt kielégítene. Szükség lesz tehát >az igazgatási statisztikára, arra, hogy a Minisztertanács rendelete által meghatározott illetékesek külön adatgyűjtéseket is elrendelhessenek. Amikor e jog megadásának a szükségességét hangsúlyozom, el kell mondanom — és ezt tapasztalatból tudom —•, hogy eddig minden szinten számos esetben történt olyan adatkérés, amely vagy párhuzamos, vagy szakszerűtlen, és