Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1625 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1626 (Szünet: 13.28—15.01. — Elnök VARGA GÁBORNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a statisztikáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bálint József államtitkár elvtárs, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kíván szólni. BÁLINT JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Felszabadulásunkat követően a magyar statisztika történetében is új fejezet kezdődött. A megváltozott követelményeknek igyekezett megfelelni az állami statisztikáról szóló, 1952. évi VI. törvény. A 20 évvel ezelőtti törvény már a statisztika korábbinál nagyobb politikai fontosságát tükrözi. A magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodásnak, a párt- és állami irányításnak, a társadalmi élet tudományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. A statisztikai adatok, elemzések a legfontosabb adatbázisát alkotják a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai döntések, a népgazdasági tervek kidolgozásának. A statisztika méri a népgazdasági tervek teljesítését, az összefüggések feltárásával felhívja a figyelmet az időszerű intézkedések szükségességére. Emellett segíti a területi és vállalati vezetést is. A jó statisztika ezen túlmenően hű képet tükröz a közállapotokról az érdeklődő állampolgárok számára. Az ország lakosságát rendszeresen tájékoztatja társadalmunk, gazdaság gunk fejlődéséről, gondjainkról, a világban elfoglalt helyünkről. Felméréseivel segíti a különféle tudományágak tevékenységét. Nagy jelentősége van annak is, hogy a statisztikai adatokból a nemzetközi közvélemény helyes képet alkothat hazánk fejlettségéről, a . szocializmus építése során elért sikerekről. Lényegesen kibővült a statisztikai megfigyelés köre. Olyan területeket is bevontunk a rendsze-? res vizsgálatba, amelyekről korábban csak hézagos számítások álltak rendelkezésre. A statisztikai megfigyelések gyakoribbá váltak, elmélyültebbek, és ma már gyorsabbak a statisztikai elemzések is. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a statisztikában fokozódó mértékben alkalmazott modern számítógépek. Fejlődött a statisztikusok szakképzettsége is. Elmondhatjuk, hogy az 1952. évi törvény megalkotása óta kiépült és működik a társadalmi és gazdasági folyamatok megfigyelésének széles körű statisztikai rendszere. Az utóbbi években pedig nőtt a statisztika intenzitása, élesebb, pontosabb képet tükröz a valóságról. Jelentős befolyással volt a statisztika fejlődésére gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése. A korábbi túl gyakori mérési feladatok helyébe újszerű és átfogóbb jellegű elemzések kerültek. Például a termelés szerkezete, a rendelésállomány alakulása, az értékesítési folyamatok, a termelői és a fogyasztói árak, a munkahely-változtatások okai, a pénzügyi gazdálkodás. A statisztikai feladatoknak az előbb említett változása aránylag rövid időszak alatt ment végbe. Ebből következően néhány vonatkozásban az új vizsgálati módszerek, így például a gazdasági tevékenységek hatékonyságának mérése még nem teljesen kiforrott. A statisztikai munka, jóllehet egyik fontos jellemzője az állandóságra, folyamatosságra törekvés, nem merevedhetik meg. A statisztikának gyorsan, rugalmasan kell alkalmazkodnia a vezetés igényeihez, tehát ezután is folyamatosan fejlődnie kell. A statisztikai feladatok növekedése természetesen együtt járt a statisztikai célokat szolgáló adatgyűjtések szaporodásával. A közelmúlt fontos gazdaságstatisztikai vállalkozása volt például az 1972—73-ban végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás. A társadalmi-gazdasági változásokat a mezőgazdaságban a folyamatos statisztika főleg a nagyüzemek tekintetében nyomon követte. Hiányzott azonban egy olyan felmérés, amely a szocialista viszonyok között teljes és átfogó képet adott volna a mezőgazdaság egész helyzetéről, így a nagyüzemekről és a hozzájuk kapcsolódó háztáji gazdaságok tevékenységéről. Az első eredmények fontos jelenségekre hívták fel a figyelmet. Például arra, hogy az állampolgároknak körülbelül fele olyan háztartásban él, amely háztáji gazdasággal is rendelkezik. Sokatmondó, hogy a háztartások tagjai között sok a munkás, ily módon a mezőgazdasági összeírás a munkások életformájának, helyzetének elemzéséhez, az ipari és mezőgazdasági jövedelemarányok vizsgálatához is értékes adatokat szolgáltatott. Szeretnék szólni a statisztika néhány fontos szakmai, metodológiai kérdéséről Is, A statisztika a fejlődés főbb tendenciáit, nagyrészt az átlagokban kifejezésre jutó eredményeket méri. Az átlagok tükrözik a társadalmi-gazdasági fejlődés időbeni változásait, jelentőségük és fontosságuk tehát hatalmas. Ahhoz azonban, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődést helyesen tükrözze vissza, a statisztikának nemcsak a tömegesen előforduló tipikus értékeket kell vizsgálnia — nyomon kell követnie a szélső értékeket, valamint azt is, hogy az átlagok mögött, azok körül milyen mértékű szóródását találjuk a lényeges egyedi jelenségeknek. Több mint 50 évvel ezelőtt mutatott rá Lenin, hogy a statisztikának ki kell mutatnia nemcsak az átlagos, hanem az élenjáró és a leggyengébb eredményeket elérő vállalatok eredményeit is. Erre törekszünk mi is. Utalni szeretnék ezzel kapcsolatban az életszínvonal-vizsgálatokra. Ezek magukban foglalják a személyes jövedelmet, a társadalmi juttatásokat, a fogyasztást és a megtakarítást, az árak, a lakáshelyzet, az iskolai és egészségügyi ellátás vizsgálatát. Képet tudunk adni arról, hogy társadalmunk egészének és emellett egyes rétegeinek életszínvonala évről évre hogyan alakul. Ezen belül külön vizsgáljuk a jövedelmek szóródását és a szélsőségeket. Ennek érdekében családi jövedelemvizsgálatot végzünk, amely a népesség körülbelül egy százalékára terjed ki. A statisztikai mérésnél figyelembe kell ven«9 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ