Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1627 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1628. nünk, hogy nálunk a személyi jövedelmek túlnyomó része munkabér, kisebb része társadalmi juttatás. A munkából származó jövedelemnek azonban nemcsak az életszínvonal szempontjából van kiemelkedő jelentősége: a különböző foglalkozások és beosztások bérarányainak kialakításával az anyagi ösztönzés legfontosabb eszköze is. Ezért a statisztikának rendszeresen képet kell adnia a különböző ágazatokban, szakmákban dolgozók kereseti arányairól. Ezzel segítséget nyújthat a bérarányok folyamatos értékeléséhez és javításához. E téren még fejlesztenünk kell a megfigyelés rendszerét. Pontos kimutatásokat adunk az államtól, a szövetkezetektől származó bérekről, jövedelmekről. A személyi jövedelmek alakulásának kimutatása azonban nem egyszerű. A statisztika eszközével ugyanis nem mutatható ki, hogy a lakosság között milyen jövedelem-átcsoportosulás megy végbe. Ez nem lebecsülhető társadalmi jelenség, ezért más eszközökkel is szükségei tanulmányozni. Nem tekinthetjük tökéletesnek a magánszektorban foglalkoztatottak teljesítményét és jövedelmét felmérő statisztikát. Ezen a területen a megfigyelés módszerét, az adatok megbízhatóságát tovább kell javítani. A statisztika nagy figyelmet szentel az áraknak. A fogyasztói árak színvonalának alakulása mellett 1968 óta jelentéseink többek között bemutatják például azt is, hogy az árak változása hogyan érinti a lakosság különböző csoportjait, a munkásokat, a parasztokat, a szellemi foglalkozásúakat és a nyugdíjasokat. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk, hogy a statisztikai tevékenységet ésszerű keretek között tartsuk. Mégis úgy tűnik, hogy a gazdaság sokrétűvé válása, a tervezés tudományos megalapozása további, az eddigieken túlmenő statisztikai vizsgálatokat tesz szükségessé. Ahol viszont lehetséges, csökkentenünk kell adatgyűjtéseket és egyes kiadványok létjogosultságát is újra meg kell vizsgálnunk. Tisztelt Országgyűlés! Szocialista társadalmi rendszerünkben a statisztikai vizsgálódás legfontosabb tárgya az ember, a társadalmi osztályok, rétegek fejlődése. Elképzelésünk szerint az ilyen jellegű vizsgálatokat a jövőben fokozni kell. Ezért hozzákezdtünk társadalomstatisztikai rendszerünk olyan komplex fejlesztéséhez, ami az oktatástól az egészségügyi viszonyokig, a jövedelemeloszlástól a társadalmi átrétegeződésig összefüggő és rendszeres képet nyújt a változásokról, a tendenciákról. Statisztikánknak a társadalomtudományok segítségével a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában a nagymérvű szerkezeti változások közepette folyamatosan figyelnie kell a társadalom osztálytagozódását, a munkásosztály számszerű kiterjedését, belső összetételét, helyzetét a korábbi időhöz viszonyítva és a társadalom többi rétegéhez képest. Folyamatosan vizsgálnunk kell a parasztság és az értelmiség helyzetének változását is. Hagyományos feladatunk a tízévenkénti népszámlálás. A népszámlálások programjai mindinkább bővülnek. Korábban a népszámlálások programja lényegében csak a lakosság számával kapcsolatos főbb adatok összeírására terjedt ki. A legutóbbi népszámlálás már a társadalmi, családi élet jelenségeiről is szolgáltatott ismereteket, ami lehetővé tette a társadalmigazdasági folyamatok összefüggéseinek vizsgálatát is. A folyamatos ismeretek biztosítása érdekében 1963-ban bevezettük a népszámlálások közötti időszakban történő kis népszámlálásokat, ki lehet nyitni. A népesedési statisztika folyamatosan jelzi azt az örvendetes tényt, hogy nő a népesség átlagos élettartama, de ugyanakkor jelzi azt is, hogy a születések száma nem éri el a kívánt mértéket. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt évtizedben több szociológiai jellegű vizsgálatot hajtott végre egy-egy társadalmi csoport, mint például a pályakezdő fiatalok, vagy a nyugdíjasok helyzetének megismerésére. E vizsgálatok eredményei, az adatok elemzései — megmaradva a statisztika konkrét bázisán — felhívták a figyelmet új problémákra és lehetővé tették a társadalomról differenciáltabb kép megrajzolását. A társadalomstatisztikai adatgyűjtések kibővítése és a szociológiai jellegű felvételek folytatása a jövőben is szükséges. Jelentős feladatokat ró a magyar statisztika szervezetére a nemzetközi statisztikai együttműködés, a nemzetközi adatszolgáltatások teljesítése. A feladatok e tekintetben várhatóan tovább bővülnek. Ez elsősorban a testvéri szocialista országok gazdasági integrációjának előrehaladásával függ össze. Adatokat szolgáltatunk az ENSZ különböző szerveinek is. Tisztelt Országgyűlés! Amint az előbbiekben erre már utaltam, a szocialista építésben elért előrehaladással párhuzamosan módosult, gazdagodott a statisztika szerepe, feladata. A jövő követelményei pedig még igényesebbek lesznek. A most beterjesztett törvényjavaslat ezeknek a statisztikára ható jogi vetületeit fogalmazza meg. A törvényjavaslat természetszerűleg nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal munkájáról szól, hanem kiterjed az országban folyó statisztikai munka egészére. A statisztikával szemben számos alapvető követelményt kell támasztanunk. Csak néhányat szeretnék megemlíteni ezek közül. Elsőként: az adatszolgáltatás valódisága, a statisztikai adatok megbízhatósága. Ennek érdekében egységes fogalmi rendszert kell alkalmazni, amely átfogja az adatgyűjtéstől a dokumentálásig a teljes statisztikai tevékenységet. A gazdálkodó egységeknél olyan statisztikai bizonylati rendszerre van szükség, amely összhangban van a számviteli, pénzügyi ügyvitellel. Az adatszolgáltatók részére úgy kell megfogalmazni a kérdéseket, hogy azok félreérthetetlenül legyenek megválaszolhatók. Másodszor: az adatközlés és tájékoztatás gyorsasága. Ennek feltételei vannak. Ez a korszerű szervezés mellett nagymértékben a hírközlő, feldolgozó és sokszorosító gépek számától és minőségétől függ.