Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1275 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1276 ták, tudomásul vették. A nagyüzemi munkások életszínvonalának javítása érdekében végrehajtott béremeléseknek Borsod megyében is nagyon jó a hatásuk. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ez növelni fogja a munkások aktivitását, tudatos cselekvését a termelésben, a politikai és a közéleti tevékenységben egyaránt. A tervezett és bevezetett intézkedések a munkások alkotó tehetségének elismerését tükrözik. Meggyőződésem, hogy mindez növelni fogja a munkások önbecsülését, felelősségtudatát. Ügy vélem, jogos az a követelmény, hogy a vezetés minden szintjén legyünk következetesek a munkáspolitika érvényesítésében. Az Országgyűlés előtt is szeretném hangsúlyozni, hogy a munkások annak idején elfogadták, helyeselték az értelmiség, a műszakiak, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók bérének emelését és most részükről is jogos elvárás, hogy ezek is helyeseljék, hogy most a nagyüzemi munkások kaptak béremelést. Tisztelt Országgyűlés! Ismeretes tisztelt képviselő elvtársaink előtt, hogy Borsod megyében a negyedik ötéves tervben nagy beruházások megvalósítására került sor. Ezért Borsodban sajátos helyzet alakult ki ezen a téren. A népgazdaságival azonos tendenciák mellett attól lényegesen eltérő vonások is tapasztalhatók, és belőlük bizonyos általánosítható következtetések is levonhatók. A felhalmozási aránynak a tervezettet meghaladó* túllépéséért, a beruházási tevékenységben tapasztalható negatívumokért, feszültségért a párt és a kormányzat megállapítása szerint is számos szervezetet terhel felelősség. A feszültségek feloldása mindenekelőtt a kormányra, az ágazati irányító szervekre, de a területi párt- és állami szervekre, valamint a vállalatokra is komoly feladatokat hárít. A beruházási feszültség okai sokrétűek. Ezek az Országgyűlés tagjai előtt is ismertek. Én úgy hiszem, ma már elegendő tapasztalat áll rendelkezésünkre a tervezési és a beruházási rendszer olyan jellegű továbbfejlesztésére, amely az elmúlt években kialakult hasonló feszültségek keletkezése ellen nagyobb védelmet nyújt. A beruházási tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében két tapasztalatot tartanék fontosnak és tanulságosnak. Az egyik: a jövőben a beruházások megkezdésére csak megfelelő előkészítés, különösen a műszaki tartalom tisztázása után kerülhessen sor. Ugyanis Borsod megyében szerzett ez irányú tapasztalataink meglehetősen kedvezőtlenek. Őszintén meg kell mondanom, hogy az utóbbi években a legnagyobb mérvű gondok éppen emiatt következtek be, többek között a Lenin Kohászati Művekben, az Ózdi Kohászati Művekben, a Borsodi Sörgyár építésénél, a Hejőcsabai Cementmű építésénél és a Borsodi Húskombinát beruházásánál. A beruházási döntési rendszer tervbe vett finomítására ezért valóban és feltétlenül szükség van. A másik: az időtényező következetesebb figyelembe vétele. A beruházások eddigi megvalósítási ideje hazánkban a lehetőségekhez képest, de nemzetközi mércével mérve is, közismerten kedvezőtlen. A gazdasági fejlődés területén ez ütemveszteségeket eredményez és komoly többletköltségeket okoz, amelyek egyre érzékenyebben érintik országunkat. A megvalósítási idők lerövidítésével kapcsolatban arra is szeretném felhívni viszont a figyelmet, hogy a beruházási egyensúly globális megteremtése önmagában még nem teljes megoldás, ahhoz még párosítani kellene a beruházások szétaprózottságának megszüntetését is. A kormánynak minden lehetséges eszközzel azon kell munkálkodnia, hogy egyrészt a mainál kevesebb számú beruházás megvalósítása legyen egyszerre folyamatban, másrészt az építőipari és a szerelőipari kapacitások növelésével, ésszerű átcsoportosításával,' a beruházási folyamatok szervezési színvonalának emelésével, a kivitelezés jobb koordinálásával a beruházások átfutási ideje valóban lerövidíthető legyen. Növekvő az a közismert gond, hogy a vállalatok önfinanszírozó képessége, különösen az eszközigényes alapanyagtermelő ágazatokban, nem tekinthető megfelelőnek. Ezt mi Borsod megyében fokozottabban érzékeljük. Gyakran mind a dinamikus szinten tartás, mind a pótlási igények kielégítése jelentős problémákat okoz. Ügy látjuk, hogy az alapanyagtermelő területek jelentős részén a ma érvényben levő önfinanszírozási rendszer továbbfejlesztésre szorul. Szeretném itt azt is elmondani, tisztelt Képviselő Elvtársak, hogy a kormánynak az utóbbi időben a beruházások érdekében hozott intézkedései Borsod megyében is enyhítették a beruházási feszültségeket. Ez elsősorban a nagy beruházásoknál tapasztalható. A kormányszervek további döntésétől, a beruházó, a tervező és a kivitelező vállalatoktól és saját javuló munkánktól azt reméljük és várjuk, hogy a még meglevő feszültségek tovább csökkennek, és beruházási feladataink megoldását hatékonyabban szervezhetjük. Tisztelt képviselő Elvtársak! A kormány elnökének beszámolója részletesen foglalkozott a lakásépítési célok megvalósításával, azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a kormány a lakáshelyzet javítása érdekében az utóbbi időben tett. E kérdéseknél engedjék meg, hogy röviden szóvá tegyem Borsod megye, különösen Miskolc város lakásépítésének helyzetét. A negyedik ötéves terv Borsod, megyében mintegy 32 ezer, ebből Miskolcon 14 ezer lakás építését irányozta elő. Több mint fele állami célcsoportos beruházásként valósulna meg. A számok azt tükrözik, hogy a központi szervek messzemenően figyelembe vették, hogy megyénk lakossága, elsősorban munkásvárosainkban, nem rendelkeznek megfelelő lakással, és nagyon sok jogos lakásigény kielégítetlen. Megyénkben a negyedik ötéves terv induló évében a száz lakásra jutó családok száma 116 volt. A lakásépítési lehetőségek maradéktalan teljesítése esetén is az országosan várható 105-tel szemben az említett lakásellátási mutató 114 körül alakulna. Az elmúlt két év megyei tapasztalatai az országos tendenciával megegyezők. A megépült