Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1277 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1278 lakások száma összességében elérte a tervezett szintet.. Kedvező, hogy a magánlakások jelentős része, elsősorban a városokban, telepszerűen, több szintes épületben, társasházak formájában valósul meg. Már jelenleg is nagy érdeklődés tapasztalható a munkáslakás-akció iránt. Vál­lalataink a kérdés politikai jelentőségét meg­értve, kedvezően foglaltak állást, és egyre szé­lesedő körben keresik az anyagi támogatás konkrét lehetőségeit is. A magánlakásépítés kedvező tendenciája mellett azonban nagy gondunk, hogy az állami lakásépítésben jelentős, az országos átlagnál nagyobb lemaradás tapasztalható. A megyében megvalósítható lakások számát csökkenti az ötödik ötéves tervre való átmenet fedezetbizto­sításának hiánya is. A különböző kedvezőtlen tényezők együttes hatásaként helyzetünk úgy alakul, hogy a tervezetthez viszonyítva több ezer állami lakást nem tudunk megépíteni a negyedik ötéves tervidőszakban, hacsak vala­milyen hathatós intézkedésekkel nem sikerül mérsékelni, ellensúlyozni a kedvezőtlen ténye­zőket. A lakásépítésre központilag biztosított cél­csoportos előirányzatot tanácsaink átcsoportosí­tással mintegy félmilliárd forinttal megemel­ték. Meg kell azonban említenem, hogy az át­csoportosítások több fontos, a megye fejlődését érintő beruházás visszatartását eredményezték. Mi mégis úgy ítéljük meg, hogy a lakásépítés olyan politikai kérdés a megyében, amelynek megoldása érdekében az átcsoportosítást' meg kellett tennünk. A Központi Bizottság novemberi határoza­ta a kormányzati szervek egyik fontos felada­taként jelölte meg Budapest és az öt nagy vá­ros állami lakásépítés-előirányzatának arányos megvalósítását. Ez a határozat megyénket, kü­lönösen Miskolcot jelentős mértékben érinti. Meggyőződésem, hogy akkor járunk el helye­sen, ha a Miskolc városban meglevő feszültsé­gek mérséklését kiemelt feladatnak tekintjük. Eddigi tárgyalásaink, amelyeket a főhatóságok­kal ez ideig folytattunk, azt mutatják, hogy tö­rekvéseinket kedvezően támogatják. A magunk részéről a feladatok megvalósítására felkészül­tünk. A korábbi lakásfejlesztési elképzeléseket célszerűen módosítottuk, felmértük a megyé­ben a lehetőségeket. Erőnk és lehetőségeink is­meretében bízunk benne, hogy sikeresen meg­valósítjuk a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat. Ehhez azonban — hangsú­lyozni szeretném — szükségesnek tartjuk, hogy az arányos lakásépítési cél a kormány által még az első félévben meghatározásra kerüljön. így is lemaradásban vagyunk, és az első félévben feltétlenül szükség van a kormányzati szervek részéről a döntésre. Bízunk abban is, hogy a központi bizottsá­gi határozat és a kedvező kormánydöntés alap­ján a népgazdasági tervben számításba vett la­kásépítési célkitűzések, ha más összetételben is egy kicsit, de lényegében Borsod megyében is megvalósulnak. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolónak a mezőgazdaságról szóló megállapításával egyet­értve, a továbbiakban megyénk egyik nagy gondjáról, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek helyzetéről szeretnék szólni. Én nagyon jól tudom, hogy ez nemcsak Borsod megyei probléma, hanem az ország egy pár megyéjében még van hasonló probléma a termelőszövetkezetek területén, mint ami Bor­sod megyében van. Megyénk 194 termelőszövetkezete közül 121 kedvezőtlen termőhelyi adottságok között, többségük lejtős-belvizes területeken működik. Ezeket a szövetkezeteket megalakulásuktól kezdve a gazdálkodásban, a fejlesztésben saját erőből meg nem oldható problémák kísérik. Az itt gazdálkodó üzemek a főbb növényi kultúrák termésátlagában —- az országoshoz képest egyébként is alacsonyabb megyei átlagtól — 25—30 zázalékkal, az állattenyésztési hozamo­kat tekintve pedig 10—15 százalékkal elmarad­nak. Viszont e területeken az egységnyi terme­lési érték előállításához mintegy 15—20 száza­lékkal magasabb költségráfordításokra van szükség. Vagyoni helyzetük, eszközellátottságuk is ezeknek a szövetkezeteknek kedvezőtlen. Csak a központi döntéseken alapuló megkülönbözte­tett üzemviteli támogatással érhető el minimá­lis nyereség, amely nem nyújt kellő fedezetet a továbbfejlesztésre. A személyes jövedelem több mint 25 százalékkal elmarad a megye ter­melőszövetkezeteinek átlagától. Ezeken a terü­leteken a jövedelem nem éri el az évi 15 ezer forintot. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek gondjainak megoldása érdekében a me­gyében hosszú távú fejlesztési programot dol­goztunk ki, amely egybeesik a gazdaságpoliti­kai célkitűzéseinkkel. Elsődleges követelmény­nek tartjuk a jelenlegi termelési szerkezet meg­változtatását : a racionális területhasznosítást, a művelési ágak átrendezését, valamint az éssze­rű foglalkoztatottság megvalósítását úgy, hogy a jövedelmezőbb termelés hatására a megkü­lönböztetett központi támogatási igény mérsék­lődjék. , A megkülönböztetett támogatás rendszeré­ben a fejlesztésre összpontosított pénzt elsősor­ban egy meghatározott követelményrendszer­nek eleget tevő olyan üzemek kialakítására kí­vánjuk fordítani, amelyek követendő például is szolgálhatnak. Ezekre az üzemekre tervezzük koncentrálni azokat a fejlesztési forrásokat is (melioráció, célcsoportos beruházás, kiemelt szarvasmarha-ágazatfejlesztési hozzájárulás), amelyekkel a célkitűzések megvalósítása gyor­sítható. Szeretném elmondani, hogy elgondolásaink megvalósítását nehezíti, hogy a művelési ágak változtatásával kapcsolatos módszerek több vo­natkozásban tisztázatlanok. A jelenlegi gyakor­lat nehézkes és a felmerülő kérdések jogi ren­dezése is sürgető igényként lép fel. Ügy vélem, hogy a fejlesztési elgondolásaink központi mi­nősítése, támogatása jelentős mértékben segíte­né a kormányzatnak azt a fáradozását, amely a gazdaságtalan tevékenységek csökkentésével, a gazdaságos termelés bővítésével összefüggő feladatok megoldására irányul. És mindez elő­segíthetné közös gazdaságaink nagy hányada-

Next

/
Thumbnails
Contents