Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1277 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1278 lakások száma összességében elérte a tervezett szintet.. Kedvező, hogy a magánlakások jelentős része, elsősorban a városokban, telepszerűen, több szintes épületben, társasházak formájában valósul meg. Már jelenleg is nagy érdeklődés tapasztalható a munkáslakás-akció iránt. Vállalataink a kérdés politikai jelentőségét megértve, kedvezően foglaltak állást, és egyre szélesedő körben keresik az anyagi támogatás konkrét lehetőségeit is. A magánlakásépítés kedvező tendenciája mellett azonban nagy gondunk, hogy az állami lakásépítésben jelentős, az országos átlagnál nagyobb lemaradás tapasztalható. A megyében megvalósítható lakások számát csökkenti az ötödik ötéves tervre való átmenet fedezetbiztosításának hiánya is. A különböző kedvezőtlen tényezők együttes hatásaként helyzetünk úgy alakul, hogy a tervezetthez viszonyítva több ezer állami lakást nem tudunk megépíteni a negyedik ötéves tervidőszakban, hacsak valamilyen hathatós intézkedésekkel nem sikerül mérsékelni, ellensúlyozni a kedvezőtlen tényezőket. A lakásépítésre központilag biztosított célcsoportos előirányzatot tanácsaink átcsoportosítással mintegy félmilliárd forinttal megemelték. Meg kell azonban említenem, hogy az átcsoportosítások több fontos, a megye fejlődését érintő beruházás visszatartását eredményezték. Mi mégis úgy ítéljük meg, hogy a lakásépítés olyan politikai kérdés a megyében, amelynek megoldása érdekében az átcsoportosítást' meg kellett tennünk. A Központi Bizottság novemberi határozata a kormányzati szervek egyik fontos feladataként jelölte meg Budapest és az öt nagy város állami lakásépítés-előirányzatának arányos megvalósítását. Ez a határozat megyénket, különösen Miskolcot jelentős mértékben érinti. Meggyőződésem, hogy akkor járunk el helyesen, ha a Miskolc városban meglevő feszültségek mérséklését kiemelt feladatnak tekintjük. Eddigi tárgyalásaink, amelyeket a főhatóságokkal ez ideig folytattunk, azt mutatják, hogy törekvéseinket kedvezően támogatják. A magunk részéről a feladatok megvalósítására felkészültünk. A korábbi lakásfejlesztési elképzeléseket célszerűen módosítottuk, felmértük a megyében a lehetőségeket. Erőnk és lehetőségeink ismeretében bízunk benne, hogy sikeresen megvalósítjuk a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat. Ehhez azonban — hangsúlyozni szeretném — szükségesnek tartjuk, hogy az arányos lakásépítési cél a kormány által még az első félévben meghatározásra kerüljön. így is lemaradásban vagyunk, és az első félévben feltétlenül szükség van a kormányzati szervek részéről a döntésre. Bízunk abban is, hogy a központi bizottsági határozat és a kedvező kormánydöntés alapján a népgazdasági tervben számításba vett lakásépítési célkitűzések, ha más összetételben is egy kicsit, de lényegében Borsod megyében is megvalósulnak. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolónak a mezőgazdaságról szóló megállapításával egyetértve, a továbbiakban megyénk egyik nagy gondjáról, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek helyzetéről szeretnék szólni. Én nagyon jól tudom, hogy ez nemcsak Borsod megyei probléma, hanem az ország egy pár megyéjében még van hasonló probléma a termelőszövetkezetek területén, mint ami Borsod megyében van. Megyénk 194 termelőszövetkezete közül 121 kedvezőtlen termőhelyi adottságok között, többségük lejtős-belvizes területeken működik. Ezeket a szövetkezeteket megalakulásuktól kezdve a gazdálkodásban, a fejlesztésben saját erőből meg nem oldható problémák kísérik. Az itt gazdálkodó üzemek a főbb növényi kultúrák termésátlagában —- az országoshoz képest egyébként is alacsonyabb megyei átlagtól — 25—30 zázalékkal, az állattenyésztési hozamokat tekintve pedig 10—15 százalékkal elmaradnak. Viszont e területeken az egységnyi termelési érték előállításához mintegy 15—20 százalékkal magasabb költségráfordításokra van szükség. Vagyoni helyzetük, eszközellátottságuk is ezeknek a szövetkezeteknek kedvezőtlen. Csak a központi döntéseken alapuló megkülönböztetett üzemviteli támogatással érhető el minimális nyereség, amely nem nyújt kellő fedezetet a továbbfejlesztésre. A személyes jövedelem több mint 25 százalékkal elmarad a megye termelőszövetkezeteinek átlagától. Ezeken a területeken a jövedelem nem éri el az évi 15 ezer forintot. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek gondjainak megoldása érdekében a megyében hosszú távú fejlesztési programot dolgoztunk ki, amely egybeesik a gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel. Elsődleges követelménynek tartjuk a jelenlegi termelési szerkezet megváltoztatását : a racionális területhasznosítást, a művelési ágak átrendezését, valamint az ésszerű foglalkoztatottság megvalósítását úgy, hogy a jövedelmezőbb termelés hatására a megkülönböztetett központi támogatási igény mérséklődjék. , A megkülönböztetett támogatás rendszerében a fejlesztésre összpontosított pénzt elsősorban egy meghatározott követelményrendszernek eleget tevő olyan üzemek kialakítására kívánjuk fordítani, amelyek követendő például is szolgálhatnak. Ezekre az üzemekre tervezzük koncentrálni azokat a fejlesztési forrásokat is (melioráció, célcsoportos beruházás, kiemelt szarvasmarha-ágazatfejlesztési hozzájárulás), amelyekkel a célkitűzések megvalósítása gyorsítható. Szeretném elmondani, hogy elgondolásaink megvalósítását nehezíti, hogy a művelési ágak változtatásával kapcsolatos módszerek több vonatkozásban tisztázatlanok. A jelenlegi gyakorlat nehézkes és a felmerülő kérdések jogi rendezése is sürgető igényként lép fel. Ügy vélem, hogy a fejlesztési elgondolásaink központi minősítése, támogatása jelentős mértékben segítené a kormányzatnak azt a fáradozását, amely a gazdaságtalan tevékenységek csökkentésével, a gazdaságos termelés bővítésével összefüggő feladatok megoldására irányul. És mindez elősegíthetné közös gazdaságaink nagy hányada-