Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1603 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1604 Tovább bővültek diplomáciai kapcsolataink: 1971 májusa óta újabb nyolc országgal teremtettünk diplomáciai kapcsolatot. Jelenleg 96 országgal vagyunk diplomáciai viszonyban. A Magyar Népiköztársaság tekintélye tovább nőtt a világban. A nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésével, mélyülésével együtt mind nagyobb szerepet játszik az államférfiak, vezetők személyes találkozása. A beszámolási időszakban szaporodtak a legmagasabb szinten történő nemzetközi tárgyalások. Az Elnöki Tanács is fokozottabb aktivitással igyekezett kivenni részét abból a közös erőfeszítésből, amely arra irányul, hogy megteremtsük hazánk és népünk számára a szocializmus építésének zavartalan külső feltételeit, és nemzetközi kapcsolatainkat felhasználva védjük és erősítsük a társadalmi haladás, a béke erőit. Eredményeinket nem homályosítják el azoknak az erőknek a mesterkedései, amelyek az enyhülés folyamatát akarják feltartóztatni, amelyek az emberiséget a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításának útjáról szeretnék visszafordítani. A chilei nép tragédiája nemcsak tiltakozásra, hanem fokozott éberségre is int bennünket, arra is figyelmeztet, hogy a reakció a fasiszta eszközöktől sem riad vissza, nem tisztel sem alkotmányt, sem választást, lábbal tiporja az emberi jogokat. Rendületlenül elvi alapokon állva folytatjuk erőfeszítéseinket a béke, a haladás, a szocializmus érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolási időszakban az Elnöki Tanács igyekezett jól szolgálni megtisztelő és nemes feladatát. Arra törekedtünk, hogy megfeleljünk az irántunk támasztott követelményeknek. Munkánkról ítéletet mondani, véleményt formálni a tisztelt Országgyűlés feladata, amelytől megbízatásunkat kaptuk. És dolgozó népünk joga, amelynek bizalmából töltjük be tisztségünket. Munkánkban mindig éreztük képviselőtársaink, a Tisztelt Országgyűlés erkölcsi és politikai támogatását. Remélve a további bizalmat, és megköszönve az eddigi támogatást, kérjük, hogy a tisztelt Országgyűlés fogadja el és hagyja jóvá az Elnöki Tanács beszámolóját. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz hozzászólásra nem jelentkezett senki. Ezért kérem, hogy aki az Elnöki Tanács beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszakunk óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentést tudomásul veszi, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom, hogy az Országgyűlés az Elnöki Tanács beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Következik a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt erre rátérnénk, javaslom, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslattal együttesen tárgyalja le, miután a kettő tartalmilag összefügg. Aki a javaslatot elfogadja, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Határozatilag kimondom, hogy az Országgyűlés az együttes tárgyalásra tett javaslatot elfogadta. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter elvtársnak adom meg a szót. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét, valamint a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvényjavaslatok előterjesztése alkotmányunk rendelkezésein alapul. Benyújtásukkal a Minisztertanács alaptörvényünk előírásainak tesz eleget. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatai a szocialista építőmunka feladatainak sikeres megvalósítása érdekében kötelességünkké tették az állami vezető testületek működésének hatékonyabbá tételét. Az elmúlt években jelentős intézkedéseket tettünk az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére. A most megtárgyalásra kerülő törvényjavaslatok célja az, hogy elősegítsék az állami, kormányzati munka erősítését. A miniszteri felelősség rendszerét régóta ismeri a magyar államjog. Szocialista államhatalmunk egységes. Az állam vezetésére létrehozott szervezetek közötti különbség az alkotmány által szabályozott munkamegosztásból ered. Országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testülete, a Minisztertanács pedig az állam legfőbb végrehajtó, rendelkező testületi szerve. Az állami irányítás legmagasabb fórumainak egymáshoz kapcsolódása, a közöttük meglevő és jogilag szabályozott alá- és fölérendeltség az alkotmányos államélet fontos követelménye. Ennek mindig különös jelentősége volt és van jelenleg is az Országgyűlés és a kormány között levő kapcsolatokban. Hazánkban a kormányzati tevékenység szervezetében szilárd, munkamódszerében alapvetően kiforrott. A szervezett állami munka azonban megkívánja, hogy a kormányzati szervezetek vezető tisztségviselői megválasztásának, kinevezésének, valamint a megbízatásuk megszűnésének rendjét, hatáskörüket, jogaikat és kötelezettségeiket az Országgyűlés szabályozza. A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását szabályozó törvényjavaslat eleget tesz e követelményeknek. A törvényjavaslat alkotmányunk rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a minisztertanácsi tagság és az államtitkári tisztség keletkezését és megszűnését. Ennek megfelelően a kormány elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az Országgyűlés választja és dönt megbízatásuk megszüntetéséről, amelynek esetei lehetnek a lemondás, a felmentés vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe tartozik.