Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1601 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1602 már e fontos elv gyakorlati kimunkálásához. A szeptemberi ülésen elfogadott ügyrendje előrelépést jelent az alkotmányossági felügyeleti jogkör gyakorlati érvényesítésében. E jogkörnek megfelelően a jövőben, ha a kormány, az igazságügyi szervek, valamint a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezető testületei az alkotmány végrehajtásával összefüggő bejelentést tesznek, az Elnöki Tanács azokat megvizsgálhatja, elbírálhatja, és az alkotmány végrehajtására az állami szerveknél intézkedéseket kezdeményezhet. Kedves Elvtársak! A mi társadalmunkban minden jog és elismerés alapja és mértéke az elvégzett munka. Hazánk közvéleménye ezt a szocialista alapelvet magáévá tette, és elítél minden jogsértést. Az utóbbi években sokat foglalkoztatott bennünket a szocialista erkölcs és közgondolkodás formálása, a munkahelyi légkör javítása. Tudjuk, hogy a szocialista állam ilyen irányú tevékenységét hatékonyabbá kell tennünk, munkáját javítanunk kell. Társadalmunk törvényes rendjét, építőmunkánkat gyengítik az olyan tünetek, amikor egyesek megfeledkeznek kötelességükről, visszaélnek azokkal a jogokkal, amelyeket alkotmányunk minden állampolgárnak biztosít. Az utóbbi években az állami ellenőrzés fokozódása, a társadalmi ellenőrzés szélesedése egyes vállalatoknál vagy szövetkezeteknél olyan visszaéléseket tárt fel, amelyek egyes vezetők ellen törvényes eljárást, bírói ítéletet vontak maguk után. Amikor a kegyelmi kérés kapcsán az üggyel az Elnöki Tanács is kénytelen foglalkozni, az érvek között mindig ott szerepel, hogy „a csoport érdekében tették", „nekik ebből semmi egyéni hasznuk nem volt". Egyes esetekben ez szó szerint így igaz. De az esetek döntő többségében magyarán szólva munka nélkül szerzett anyagi előnyről van szó. Sem törvényeink, sem szocialista erkölcsi normáink nem szentesítenek a társadalmi érdekkel szembenálló csoportérdeket vagy egyéni érdeket. Szocialista építőmunkánk eredményeivel együtt jár dolgozó népünk életkörülményeinek, az állampolgárok anyagi és kulturális életszínvonalának rendszeres emelkedése. Ez a szocializmus elve! Azonban az élet gyakorlatából látjuk, hogy egyesek nem riadnak vissza attól sem, hogy kijátsszák a törvényeket, áthágják a törvényes kereteket, kihasználják a lazaságokat, és meg nem engedett eszközökkel, kevés munkával, vagy éppen munka nélkül több jövedelemhez jussanak. A tapasztalatök azt mutatják, hogy az ilyenek és a hozzájuk hasonlók mindig megtalálják azokat a hézagokat, amelyeket a legjobban szerkesztett törvények és rendeletek sem tudnak hiánytalanul kitölteni. Ugyanakkor a tapasztalatok arról is tanúskodnak, hogy eredményesek és hatásosak a hatalom eszközei, a jogszabályok; a kormány intézkedései segítenek abban, hogy útját álljuk a társadalom fejlődésével, a törvényékkel, a szocialista erkölcsi normákkal össze nem egyeztethető törekvéseknek. Az Elnöki Tanács ez év nyarán határozatot hozott a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről. Az Elnöki Tanácsnak ez a határozata szervesen illeszkedik a X. kongresszuson meghatározott feladatok végrehajtásához, segíti az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését, a társadalom szocialista normáinak erősítését. Teszi ezt azzal is, hogy a törvényekben és rendeletekben megfogalmazott helyes állami akarat egységes értelmezését adja. Elősegíti annak hatékonyabb betartását és betartatását. A szocializmus gazdasági fejlődése, a szocialista viszonyok erősödése mellett jelentkeznek az egészséges folyamatot kísérő jelenségek, amelyek fékező, fejlődést akadályozó hatásúak. Nemegyszer csorba esik a tisztességes gazdálkodáson, a szerződéses kapcsolatok becsületén; az indokolatlan áremelésekkel és a tisztességtelen, haszon körül is vannak problémák. Az élet körülményei szülték a jogpolitikai irányelvek újrafogalmazását. Benne tükröződik tevékenységünk lényege, a tervszerű gazdasági építőmunka segítése, társadalmunk jogi, erkölcsi normáinak egyöntetű, egységes értelmezése, mércéjének határozott emelése. A jogpolitikai irányelveket a korábbi gyakorlattal ellentétben most hivatalosan nyilvánosságra hoztuk. Ezzel is lehetővé tettük, hogy az állampolgárok is megfelelő módon tájékozódhassanak arról, hogy milyen eligazítást kapnak azok, akik mindennapos ügyeikben eljárnak és döntenek. Tisztelt Országgyűlés! A dolgozó milliók becsületes munkája évről évre növeli a munka anyagi és erkölcsi értékét és elismerését. Ez fejeződik ki az Elnöki Tanácsnál a kitüntetések adományozásában. Hazánkban a szocialista brigádok, amelyek vállalták, hogy szocialista módon élnek és dolgoznak, milliónál jóval több dolgozót mozgósítanak. Meg kell jegyeznünk, hogy az átlagon felüli termelői és társadalmi munka erkölcsi elismerését tovább kell javítanunk. Az Elnöki Tanács által elbírált kitüntetési javaslatokban még mindig nem tükröződik megfelelően ez a társadalmi teljesítmény. A kitüntetettek között a tényleges teljesítményüket mérve is jóval kisebb számban vannak a termelőmunkában dolgozók. A termelőmunka kiemelkedő eredményeinek elismerésére az Elnöki Tanács újabb lehetőséget teremtett: a beszámolási időszakban, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének adományozását kiterjesztette a kollektívákra és a szocialista brigádokra is. Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács munkája kapcsolódik hazánk nemzetiközi tevékenységéhez. A Magyar Népköztársaság a maga szerény lehetőségeivel igyekszik aktívan kivenni részét a szocialista közösség országainak közös erőfeszítéseiből. Igyekszik elősegíteni, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének gyakorlata erősödjék, az enyhülés folyamata tartóssá váljék. Tovább erősítettük kapcsolatainkat, együttműködésünket, testvéri szövetségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival és a KGST többi tagállamával, mélyítettük kapcsolatainkat a szocializmust építő népekkel. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően szélesedték kapcsolataink a más társadalmi rendszerű országokkal, közöttük azokkal is, amelyek nemrég vívták ki függetlenségüket.