Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-21
1585 Az Országgyűlés 21. ülése, 1973. június 15-én, pénteken 1586 — remélem, véleményünket — ebben a kérdésben, hogy a közgazdasági szabályozás és a gazdaságpolitika oldaláról az üzemek közötti vállalkozás nem valami külön, államilag támogatandó ügy, vagy kérdés : a vállalkozásoknak akkor és úgy van létjogosultságuk, ha valamilyen általános, kitűzött gazdasági politikai feladatot ezen a réven egyszerűbben, olcsóbban, összefogással lehet elérni. Nem valami önmagában támogatandó dolog ez, hanem csak úgy, ahogy beleilleszthető az egész gazdálkodási rendszerbe. Ami pedig Berzeviczyt illeti, én vállalom, nem azért, mert statisztikus, közgazdász volt, hanem azért, mert azt mondta, amit mondott az erőfeszítésekről, a teljesítményekről, és ha úgy visszajönne, mint Zrínyi, azért azt hiszem, megállapítaná, hogy néhány területen nemcsak nagy erőfeszítésekkel lehet szép eredményeket elérni, hanem itt-ott egy kis ügyeskedéssel is. Szerencsére nem ez a többség, és éppen ezért kell támogatni ezt a vállalkozási kedvet, olyan keretek között, amilyen keretek között ez megfelel gazdasági céliainknak. Végeredményben azt hiszem, azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság tekintetében ezek a fejlesztési célok és a mai állapotok bizakodással tölthetnek el bennünket. Az elmúlt év is megmutatta, hogy a mezőgazdasági üzemek és dolgozók helytállnak a nagyon nehéz időszakokban, a kormányzat pedig — azt hiszem — támogatást fog adni mindazokhoz a célokhoz, amelyeket közösen tűztünk ki. Az ipari és energiakérdésekhez többen szóltak hozzá: Kovács Antal, Z. Papp Sándor, Juratovics Aladár, dr. Nezvál Ferenc, Csapó Ernő, Kollár József elvtársak. Ezek közül röviden szeretném azt elmondani: örömmel nyugtázzuk, hogy szót kapott itt is az a törekvésünk, hogy a műszaki-technikai haladást a fokozottabb gépcserékkel igyekszünk elősegíteni. Amit eddig tettünk, kezdeti lépésnek tekintjük, és várjuk azt, hogy az üzemek is nagyobb figyelmet fordítsanak erre. Mi pedig — a kormányzati szervek — a következő hónapokban a szocialista gazdasági kapcsolatokban most meglevő aktívumot és az ipar gépparkjának, a közlekedés gépparkjának a korszerűsítését igyekszünk összekapcsolni, együtt megoldani a két feladatot. A kormányzat eddig is terven felül másfél milliárd forint hitelt biztosított érre a célra. Ezért közlekedési eszközöket, ipari gépeket, a belkereskedelem munkáját segítő gépeket fogunk importálni. De ezt a kérdést nem vesszük le a napirendről, s a kormány vezetői éppen a közeljövőben fogják az erre vonatkozó tervhivatali, külkereskedelmi, pénzügyi javaslatokat tárgyalni, és sürgősen hatékony intézkedéseket fogunk hozni. Az ipari kérdések között tulajdonképpen egyetlenegy olyan van, amit költségvetési oldalról szóvá szeretnék tenni — a vitával kapcsolatban. Ez tudniillik a beruházási terv teljesítése és a rugalmasság. Egyet kell értenünk azzal a megállapítással, amit itt Kovács elvtárs tett, hogy a népgazdasági terv teljesítése során ha azt látjuk, hogy egyik területen, másik területen lemaradás van — így az ipari beruházásoknál is — akkor az eszközök rugalmasabb átcsoportosításával kell segíteni azokat a területeket, ahol készség van egy nagyobb teljesítményre. Ez jó szándék, jó törekvés, mégis hogy ebben az esztendőben ez nem ment olyan gyorsan, mint ahogy szerették volna néhány területen, ennek azért az az oka, hogy a költségvetési forrásaink sem buzogtak olyan bőven, és ha egy kicsit több terven felüli forrás lett volna, vagy közelebb jártunk volna a jövedelmek előremtésével, akkor talán nagyobb lett volna a rugalmasságunk is e tekintetben. A cipőipar fejlesztésének ügyére kénytelenek vagyunk visszatérni. Itt egy tanulságot vonhatunk le. Tudniillik, ha valamelyik terület teljesítményeit élesebben bíráljuk, akkor könynyen kerülünk olyan helyzetbe, hogy a fejlesztési célkitűzések elmaradását világítjuk meg és újabb beruházásokat helyezünk kilátásba. Mindenesetre a cipőipar fejlesztése indokolt. A Gazdasági Bizottság az elkövetkezendő időszakban ezzel a témával foglalkozni fog. Az energiabázis fejlesztését nagyon komoly feladatnak tekintjük. A IV. ötéves tervidőszakban a földgáz- és az olajkutatásra 3,5 milliárd forint volt előirányozva. Utóbb kiderült: a kutatásoknak a gazdasági feltételei, költségei, s a geológiai követelmények, amelyek itt jelentkeztek, arra intenek: figyeljünk oda, hogy ezen a. területen ne essen vissza a kutatási tevékenység. Júliusban a kormány Gazdasági Bizottsága a geológiai kutatások helyzetét napirendre tűzi majd. A javaslatok nagy része már együtt van,. s akkor megtesszük a szükséges intézkedéseket. A szénfogyasztás egyenletessé tétele érdekében tavaly is és az idén is tettünk intézkedéseket az úgynevezett idényárak és kedvezmények bevezetésével. Ezek kezdeti eredményt hoztak. Az igazság azonban az, hogy egyedül a lakosság fogyasztásában adott idényárak viszonylag kevésbé befolyásolják a szénbányászattal szemben jelentkező igényeket, minthogy a szénfelhasználás nagyobb része nem a lakossági szektorban van. Továbbra is törekvésünk,, hogy a szénbányászat termelését, helyzetét stabilizáljuk, s hogy lehetőleg a termelés igénybevétele is folyamatos legyen. Az oktatási és népművelési kérdésekkel kapcsolatban Orbán elvtárs nagyon világosan fejtette ki véleményét. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetett a párt határozataira is. Elhatározott szándékunk, hogy az oktatás fejlesztésére a nemzeti jövedelemből az eddiginél nagyobb ütemben biztosítsunk eszközöket. Ez-persze'néhány ötéves terv alatt fog megvalósulni. Amit eddig tettünk, azt kezdeti eredményeknek tekintjük, főleg az iskolafelszerelés és riéhány más kérdésben. , Raffai Sarolta elvtársnő nagyon kézzelfoghatóan, élénk képpel ecsetelte az oktatás helyzetét. Néhány olyan kérdést is felvetett, ami ebben a határozatban van. Többek között a túlterhelésről beszélt.' A túlterheléssel S kapcsolatban őszintén megmondom, ; hogy-nemcsak a kisdiákokat látom magam előtt, akiknek vég nélküli definíciókat kell bébifIázniuk, hanem az ezzel kapcsolatos állami dotáció számoszlopait
