Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-21

1565 Az Otszaggyűlés 21. ülése, 1973. június 15-én, pénteken 1566 hoz. Még abban az esetben is sok kellemetlenségük van a vállalkozóknak, ha teljesen rajtuk kívül álló okok idézték elő a kudarcot. A vállalkozásokkal kapcsolatos szemlélet és megítélés miatt hallani gyakran azt a véleményt: annak nem lesz semmi baja, aki nem kíván többet tenni, mint ami szükséges. Ezért is tapasztalható bizonyos hitetlenség is a vállalkozásokkal kapcsolatban, mert ösztönzés helyett gyakran annak fékezését tapasztalják. Társadalmunk közvéleményét sem formálja jól, hogy hírközlő szerveink, napilapjaink is többet foglalkoznak a található kalandor vállalkozásokkai, mint az eredményes tevékenység bemutatásával. Veszélyesnek tartom azt a felfogást is, amely a vállalkozásokat többnyire a szabálytalanságok, a gazdasági bűncselekmények melegágyának tartja. Ezért találkozunk irányító szerveinkben olyan véleménnyel, hogy jobb is, ha nincs gazdasági életünkben ilyen jellegű mozgás, így nem okoznak különösebb aggodalmat a felelősöknek sem. A vállalkozásokkal kapcsolatosan kialakult szemléleten változtatnunk kellene, és azt reálissá tennünk, hogy ez a tevékenység a tényleges tartalmának megfelelően működjék. A vállalkozásokkal kapcsolatos bizonytalanságot fokozza — a szemléletben található problémákon kívül —, hogy jogrendszerünkben ez a terület nincs megnyugtatóan rendezve. A szövetkezeti törvény vitája során az igazságügyminiszter elvtárs úgy fogalmazott, hogy a törvény a szövetkezetek számára nagyobb mozgási lehetőséget és a vállalkozási szabadságot biztosítja, a társadalmi igények és a törvényes rend keretei között. Mégis e területen részletesebb jogi szabályozás lenne kívánatos, mivel 1968 óta a vállalkozásokkal kapcsolatosan megfelelő jogszabályok nincsenek. A gazdasági társulásokról szóló 1970. évi 19. számú törvényerejű rendelet az állami vállalatok és a szövetkezetek együttműködésében sem hozta meg a várt eredményt. Az alapító vagyon biztosításának merev előírásai, az állami vállalatoknál érvényesülő jövedelemszabályozás és költségvetési kapcsolatok nem szolgálnak ösztönzően. Szükséges lenne e terület jogi rendezését mielőbb elvégezni, mert ez nemcsak a vállalkozóknak adna nagyobb biztonságot, de nagymértékben csökkentené a visszaélések lehetőségét is. A vállalkozásoknak rendezetlen gazdasági és pénzügyi problémai is vannak. Komoly gondot jelent az üzemeknek az induláshoz szükséges elegendő saját forrás, és nincs rendezve az önálló hitelkeret biztosítása sem. A jelenlegi pénzügyi szabályozók folytán az üzemek kockázatvállalása nincs arányban a várható nyereséggel. A mezőgazdasági vállalkozások érdekeltségi rendszere kedvezőtlenebb a más típusú társulásokénál. A jelenlegi pénzügyi körülmények lényegében csak a kiemelt programok keretében adnak lehetőséget a vállalkozásoknak. Ezeknél viszont a sokszor túl részletes szabályozók már nem is közgazdasági, hanem inkább állami adminisztratív beavatkozást jelentenek. Növeli a nehézséget a tevékenység megkezdéséig tartó bonyolult, lassú, sok szerv közbelépésével történő adminisztráció is. A fennálló nehézségek ellenére is mutatkozik érdeklődés a vállalkozások iránt, de nagymértékben fejleszthetnénk ezt a tevékenységet, ha körülményeinknek megfelelően rendeznénk az elhárítható akadályokat. Kedves Képviselőtársaim! Az eddigiekben a gazdasági vállalkozások legfontosabb problémáit összegeztem. A vállalkozásoknak a mai gazdasági körülményeink között megvannak a feltételei, bár csak szerény lehetőséggel. Arra kell törekednünk, hogy segítsük elő a komolyabb kockázatvállalást, amely megfontoltabb fejlesztéspolitikát tesz lehetővé. A továbblépés érdekében ezért javasolom: a vállalkozások további ösztönzésére a Pénzügyminisztérium, a Tervhivatal és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dolgozza ki a vállalkozások fejlesztésének átfogó koncepcióját. Meg kell határoznunk, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseinket és a tényleges gazdasági szükségleteket figyelembe véve hol indokolt a fejlesztés. Indokoltnak tartom, hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank vizsgálja meg a vállalkozások gazdasági és pénzügyi szabályozásának jelenlegi rendszerét és olyan rendelkezéseket hozzon, amelyek segítik a társulások létrehozásának és továbbfejlesztésének gazdasági feltételeit. Szükségesnek tartom azt is, hogy e kérdéssel összefüggő jogi, szervezési kérdések is mielőbb napirendre kerüljenek. A gazdasági vállalkozások eddig szerény keretek között is bizonyították, a vállalkozói kedv gazdasági vezetőinkben megvan. Törődéssel, könnyen megoldható problémák rendezésével lehetőséget teremtünk az elképzelések jobb megvalósítására, ezzel a szakembereink tudásának, akarásának nagyobb kibontakozását tesszük lehetővé. Engedjék meg. hogy e témával kapcsolatban elmondjam Berzeviczy Gergely múlt századeleji országgyűlési tudósító égy megjegyzését. Szerinte: ,,Az ostoba ember lusta is, mert jobb sorsra, melyet nem ismer, nem vágyik. Az eszes ember pedig akkor lesz lustává, ha azt a szomorú meggyőződést szerzi, hogy megfeszített szorgalommal sem képes végre felemelkedni." Az előterjesztett törvényjavaslatot egyébként elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Mohácsy Barna képviselőtársunk a következő felszólaló. MOHÁCSY BARNA: Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést tanulmányozva, s a szamok mögött felidézve az elmúlt évet, jóleső érzéssel és biztos tudattal nyugtázhatjuk, hogy a szocializmus építésében újra jelentős lépéseket tettünk. A számok bizonyítják, hogy à legtöbb területen az előző évinél tervszerűbben dolgoztunk, és ennélfogva termelékenyebben is. Sokat javult a termelés és a szükségletek összhangja. Az a tény pedig, hogy a költségvetési mérleg egyensúlya felé irányuló tendencia úgy jutott érvényre 1972-ben, hogy a tervezettnél jóval kisebb hiány realizálódott, bizakodó reménnyel tölt el ben-