Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-21

1543 Az Országgyűlés 21. ülése, 1973. június 15-én, pénteken 1544 (Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS — 10.01.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirendünk szerint folytatjuk a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter kíván szólni. BONDOR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A pénzügyminiszteri beszámolóból világosan kitűnt, hogy a kormány intézkedései nyomán népgazdaságunk elmúlt évi fejlődése összességében tervszerűbbé vált, a fejlődést jelző mutatók az ötéves tervben rögzített arányokhoz közeledtek és megfelelnek a népgazdasági tervben rögzített előirányzatoknak. Alapvető fejlődés volt tapasztalható az építőipar elmúlt évi munkájában is, bár ez nem volt problémamentes. A beruházási egyensúly javítására hozott intézkedések keresletcsökkentő hatása ellenére az építőipar termelése nem csökkent, sőt a lakosság életszínvonalát közvetlenül befolyásoló lakásépítésben éppen az elmúlt év során kimagasló eredményt értünk el. Javult az építkezések koncentrációja, a lakosság építőanyagellátása, javulás mutatkozik a kommunális épületek építkezésénél. Az egyedi nagyberuházások építkezésein pedig némi túlteljesítést értünk el. Az építőipar elért eredményeinek jelentőségét növeli, hogy múlt évi feladatai a korábbi évekhez képest sokrétűbbek és bonyolultabbak voltak. Olyan megváltozott gazdasági környezetben kellett a terv célkitűzéseit teljesíteni, amikor csökkent és összetételében is változott a kereslet, módosult a termelési struktúra. Ez az építőipar vállalataitól körültekintőbb, szervezettebb munkát igényelt. A beruházások tervszerű alakítására vonatkozó kormányintézkedések hatására az építőipar korábbi dinamikus fejlődési üteme az éves terv célkitűzéseivel összhangban lelassult. Ennek megfelelően az országos építőipari termelés 1972-ben az előző évi szinten alakult, a kivitelező építőipar pedig 3 százalékkal teljesített többet az előző évinél. A viszonylag lecsökkent és megváltozott kereslet a termelés összetételét is módosította. Elsősorban "az ipari épületek és lakóházak részaránya növekedett, csökkent a mezőgazdasági, az út- és közműépítés, ami az újonnan tervezett mélyépítő vállalatok termelésének felfutását korlátozta. Az állami beruházások építési feladatainak megvalósítása változatlanul az építőipar súlyponti feladata. 1972-ben 1971-hez viszonyítva a műszaki teljesítés az építőmesteri és szerelési munkáknál 14 százalékkal nőtt, az egy beruházáson elért műszaki teljesítés pedig 30 százalékkal emelkedett. Az építőipari vállalatok 1972ben 63 egyedi nagyberuházás és 15 fejlesztési kölcsönnel támogatott beruházás kivitelezésén dolgoztak. Emellett öt jelentős ipari beruházás megkezdését, illetve előkészítését kellett biztosítaniuk. I Az 1972-ben üzembe helyezett beruházások 90 milliárdos összege meghaladta az előző évi színvonalat és ennek eredményeként a befejezetlen állomány növekedése némileg mérséklődött. A múlt évben készült el többek között a Gagarin Hőerőmű, a Lábatlani Vékonypapírgyár, a Békéscsabai és a Dunakeszi Hűtőház, a Beremendi Cementgyár, a Szegedi Házgyár, a Nagykanizsai Fényforrás Gyár, az Algyői Szabadgázüzem és a Százhalombattai Vákuumlepárló Üzem. Folyamatban van a leninvárosi olefinprogram végrehajtása, a Péti Nitrogénmű építése, a Százhalombattai Erőmű, a Hejőcsabai Cementgyár és még sok más nagyberuházás. A kormány intézkedéseinek hatására a kocrábbi keresleti túlsúlyt több területen egyensúlyi helyzet, illetve kínálattöbblet váltotta fel. A hiánygazdálkodás fokozatos megszűnését jelzi, hogy az 1972-ben elutasított építési munkák értéke az 1970. évi 29 százalékról 5,5 százalékra csökkent, ez év első öt hónapjában pedig ez most két százalékra esett vissza. A megváltozott körülmények lehetővé tették a kivitelezők számára, hogy a legerősebben koncentrálják erőiket a folyamatban levő építkezésekre. Ennek következményeként a munkában levő épületek száma csökkent, az egy munkahelyen foglalkoztatott munkások létszáma pedig több mint tíz százalékkal növekedett. A csökkenő kereslet azonban az építőiparra több vonatkozásban kedvezőtlenül is hatott. A kivitelező szervezetek egy részénél kapacitáskihasználási problémák jelentkeztek. A korszerű gyártó bázisok és nagy teljesítményű építőgépek kihasználása a korábbi időszakhoz képest valamelyest romlott, és az élőmunka hatékonyságának tervezett emelkedése nem valósult meg. Az 1972. évi tervfeladatok az építőanyagipari vállalatok termelési feltételeit is befolyásolták. Ennek és néhány vállalatnak kifogásolható munkája következtében termelési előirányzatát az építőanyagipar nem teljesítette, bár egyes építőanyagok termelése nagymértékben nőtt. Néhány iparágban, például a betonelemgyártó iparban, a kő- és kavicsiparban a korlátozott termelési lehetőségek miatt értékesítési gondokkal küzdöttek. Ennek egy része átmenetinek tekinthető, más részük megoldását, mint például a Beton- és Vasbeton Műveknél a termelési struktúra átállítását állami támogatással is elősegítjük. Kedvező ugyanakkor, hogy növekedett azoknak a termékeknek a termelése, amelyeknél a tőkés import aránya viszonylag magas. A cement, a síkpala, az azbeszt-cement nyomócső többlettermelése lehetővé tette az építőanyagimport erőteljes csökkenését, ami jelentős devizamegtakarítást eredményezett. Javult az építőanyagellátás helyzete is, a lakossági igények kielégítése egyensúlyozottabbá vált. A népgazdaság beruházásaira jellemző általános tendenciák hatással voltak az építőipar és az építőanyagipar 1972. évi állóeszközfejlesztésének tevékenységére is. A kivitelező építőipar az 1971. évinél mintegy 450 millió forinttal kevesebbet fordított állóeszköz-állományának fejlesztésére. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a beruházások egyensúlyának javítására