Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1463 Az Országgyűlés 20. ülése, 1 leg az ár- és valutáris rendszer összehangolása és a sokoldalú elszámolások tökéletesítése, a közös valuta révén. Kielégítően bővülnek kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal. Eredményeink alapján nemzetközi fizetőképességünk elismert, külföldi megítélése kedvező. Követeléseink, tartozásaink összetétele lejárat és valuta-nemek szerint egyaránt megfelelő, a tőkés valutapiacok megújuló bizonytalanságai azonban még mindig óvatosságra intenek. Az export dinamikája az idén folytatódik, annak ellenére, hogy a lezajlott száj- és körömfájási járvány miatt az állati termékek kivitele ebben az évben alacsonyabb lesz, mint tavaly volt. Exportképességünk és a világpiaci konjunktúra előnyös feltételeket jelentenek ahhoz, hogy vállalataink az emelkedő importárak ellenére a külkereskedelmi cserearányokat javítsák. A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jelzőrendszere az állami költségvetés helyzete. Amikor az 1972. évi állami költségvetést előterjesztettem, szóltam arról, hogy az egyensúly javításának első fokozataként a bevételek és a kiadások növekedésének összhangját kell megteremteni. Most azt jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ezt a feladatot teljesítettük a költségvetés bevételeinek 9,3 százalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8,8 százalékos bővülését. A növekmény egyensúlyát sikerült elérni. A korábbi hiány nagy része azonban még fennmaradt. Az állami költségvetést 2,6 milliárd forint hiánnyal zártuk, ami 600 millió forinttal kisebb a tervezettnél és kevesebb az előző évinél is. Ezt banki hitelforrásokból, megtakarításokból fedeztük. A költségvetés bevételei 209,4 milliárd forintot értek el, ami 3,3 milliárd forinttal kisebb, a kiadások összege 212 milliárd forint, ez 3,9 milliárd forinttal alacsonyabb, mint amenynyire számítottunk. Végeredményben a költségvetés — a nemzeti jövedelemhez viszonyítva — kevesebbet központosított, és ilyen körülmények mellett is javult az egyenleg. Miért alacsonyabbak a költségvetési bevételek és kiadások a tervezettnél? Az állami költségvetés bevételeinek 83 százaléka a vállalatoktól és szövetkezetektől származik. Gazdálkodó egységeink 12,4 milliárd forinttál növelték befizetéseiket az 1971. évihez képest, de a tőlük várt jövedelem még így is 4,9 milliárd forinttal a tervezett alatt maradt. Ennek alapvető oka, hogy a nyereségadó befizetés a külkereskedelem és a nem termelő ágazatok kivételével valamennyi más népgazdasági ágban némileg kisebb a költségvetési előirányzatnál. A lakossági adó- és illetékbevételek nőttek az év folyamán. Ezen belül — társadalmi és gazdasági indokok alapján — fokozódott a magas jövedelműek adója. Az évi 100 ezer forintot meghaladó jövedelemmel rendelkező kisiparosok például az adózók 5 százalékát teszik ki, viszont az erőteljesebb, progresszív adóztatás miatt ők fizetik az adók mintegy 40 százalékát. 1972-ben a költségvetés kiadásaiból felhalmozásra 45.9 milliárd forintot fordítottunk, '3. június 14-én, csütörtökön 1464 amely az előirányzottnál 2,3 milliárddal kevesebb, de az előző évinél 10 százalékkal több. Említettem, hogy a nagyberuházások lassabban készültek, mint terveztük, emiatt 1 milliárd forinttal kisebb összeget tudtak erre a célra felhasználni. A költségvetési támogatások összege 55,5 milliárd forint, ami 800 millió forinttal alacsonyabb a tervezettnél, elsősorban amiatt, mert a végrehajtott termelői árrendezések és a lanyha importforgalom a támogatási igényeket mérsékelte. A költségvetés jövedelemelvonási és elosztási szerkezetének arányait a gazdasági növekedés ágazati megoszlása és az árrendszer befolyásolja. Az iparból származik a nemzeti jövedelemnek csaknem a fele. A költségvetési bevételek növekményében is elsődleges az ipar aránya, sőt nagyobb mértékű a részesedése a központi pénzalap gyarapításában, mint a nemzeti jövedelem többletének előállításában. Külön aláhúzom, hogy azoknak az ágazatoknak a termelése futott fel gyorsabban, amelyeknek jövedelmezősége jobb az átlagosnál. Egyes ipari vállalatok befizetéseinek tervszerűsége nem volt ennyire kedvező, mert még mindig elég lassú a nem kifizetődő termelés visszaszorítása, a korszerű termékek előretörése, és a költséggazdálkodásban is van javítani való. Az ipari beruházások terjedelme a költségvetésből 1972-ben tovább nőtt, a költségvetési támogatásuk részaránya is valamit emelkedett. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez — a tervezettet meghaladóan — mintegy 17 százalékkal, a központosított jövedelmekhez 5 százalékkal járult hozzá. Ez az ágazat nemcsak a költségvetési, hanem a külgazdasági egyensúly szempontjából is jelentős, mert a népgazdaság exportbevételeinek tekintélyes hányadát adja. A mezőgazdaság a folyó termeléshez és beruházási támogatás céljára a költségvetés kiadásainak mintegy 10 százalékát kapta. A beruházási juttatások 1972-ben csökkentek, de már az év folyamán intézkedések születtek a szarvasmarha-tenyésztés és az intenzív növénykultúrák termesztésének fellendítésére, amelyek ezekben az ágazatokban a termelés növelését célozzák. A megtermelt nemzeti jövedelem egyharmada a népgazdaság egyéb területeiről, mindenekelőtt a forgalom szférájából ered. Külön említésre méltó, hogy a külkereskedelmi tevékenység bővítése — változatlan támogatási színvonal mellett — az államháztartás számára terven felüli bevételt is hozott. Az 1972. évi költségvetés végrehajtása alapján végeredményben megállapítható, hogy — a több szempontból gondot okozó 1970-es és 1971es évek után — a gazdaság fejlődésében és az egyensúlyviszonyokban kedvező irányzatok bontakoztak ki, különösen az elmúlt év második felében meglett intézkedések hatására. A siker láttán sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a magasabb társadalmi, szociális célok elérésének feltétele az erőforrások és a jövedelmek állandó gyarapítása. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A népgazdasági folyamatok mögött a vállalatok, szövetkezetek tevékenységének ered-