Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-3

171 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 24-én, csütörtökön 172 rülnek fel, amelyek utóbb erősen befolyásolják a lakásköltségek alakulását. Ezekben az esetekben aránytalanul magas alapozási költségek vannak, és nem egyszer az általános, egy lakásra jutó 10 000 forint alapozási költség helyett 40— 50 ezer forintot tesznek ki. Sok esetben tapasztalhatunk olyan törekvéseket, amelyek aránytalanul megdrágítják a lakásköltséget. Például a költséges magasházak túlzott ütemben való betervezése, sokszor az eltúlzott városképi igény miatt a lakások lábakra való állítása, túlzott költséges megoldások, az országosan jóváhagyott lakásnormatíváktól messze eltérő alapterületek betervezése. Ezzel párosul egyes vállalatok azon szándéka is, hogy sokszor nyomós ok nélkül emelni kívánják a lakásárakat. Ilyen esetekben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium határozottan fel fog lépni azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem értik meg, hogy az ilyen eljárással veszélyeztetik a lakásépítési program teljesítését. A 400 000 lakás, ezen belül az állami 185 000 lakás megépítése rendkívül nagy erőfeszítést igényel az építőipartól. Ezt csak a házgyárak segítségével tudjuk elérni, viszont a házgyárakban rejlő lehetőségeket csak akkor lehet teljes egészében kihasználni, ha biztosítani tudjuk a panelek ütemes elhelyezését, az építés folyamatosságát. Sajnos, ezen a téren máris mutatkoznak problémák. Az újonnan átadott debreceni vagy miskolci házgyárak lakásainak elhelyezését pillanatnyilag a terület előkészítetlensége hátráltatja, de hasonló problémákkal találkozunk Budapesten is. Ennek a problémának a megoldása, az előkészítő munka gyorsítása a minisztérium, a tanácsok, illetve a vállalatok szoros együttműködését igényli. Az elmúlt évben hat új mélyépítő vállalat alakult azzal a céllal, hogy időben biztosítani tudjuk a lakásépítés számára a megfelelően előkészített területet. Ezek a vállalatok már az idén is jelentősen hozzájárulnak ehhez a munkához. Véleményem szerint ha ezekben a felsorolt kérdésekben az együttműködés jó lesz, biztosítható a lakásépítési program teljesítése. Tisztelt Elvtársak! Fock elvtárs beszámolója és az eddigi hozzászólások nagy súllyal foglalkoztak a beruházások problémáival. Köztudomású a befejezetlen beruházások magas aránya, és általános vélemény, hogy igen hosszú a nagy beruházások építési ideje. És ez valóban így is van. Hogyan lehetne ezen javítani? Ez a kérdés túlnő az építőipar keretein, egy rendkívül összetett problémáról van szó, s ezen változtatni csak az építőipar vonatkozásában nem lehet. Itt a legtökéletesebb együttműködésre és erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy eredményeket tudjunk elérni és felszámoljuk a jelenlegi helyzetet. Véleményem szerint sokkal nagyobb súlyt kell helyezni a nagyberuházások előkészítésére. Nem fordulhat elő, hogy sokszor több százmilliós, vagy milliárdos beruházások úgy induljanak el, hogy nincs megnyugtatóan tisztázva a műszaki feladat. Ez a módszer eleve magában foglalja a költségek emelkedését, a tervezett és a tényleges költségek közötti különbséget, mert megfelelő adatok hiányában a költségeket nem lehet pontosan meghatározni. A nemzetközileg is magasra értékelt műszaki tervező szerveink felkészültsége módot adna arra, hogy a beruházásokat több, a szükséges mélységig kidolgozott alternatíva mérlegelése alapján döntsük el. Ezzel a lehetőséggel azonban nem élünk. A feltételezett, többnyire bizonytalan becslésen alapuló, és a tényleges költségek közötti jelentős különbségek gazdasági terveink realitását fenyegetik. Tény az, hogy nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsony a műszaki tervezésre fordított hányad, márpedig a gyors és alapos tervezői munka az előfeltétele annak, hogy az építési munkát jól megszervezzük és az építés időtartamát jelentősen csökkentsük. A ma alkalmazott technológiák mellett is sok eredményt érhetünk el a termelésszervezés színvonalának emelésével. Döntő változást azonban csak oly technológia alkalmazásával érhetünk el, amely lehetővé teszi, hogy a befejezési határidő sérelme nélkül az építést a jelenlegi technológiákkal szemben egy-két évvel később kezdjük, szervezettebb előkészítéssel, folyamatosan végezzük. Ennek érdekében hozott a kormány határozatot a könnyűszerkezetes építési mód bevezetésére. Ennek az építési módnak már vannak kezdeti eredményei, és jelenleg Magyarországon különféle rendszerrel és módszerrel évente mintegy 600 ezer négyzetméter könnyűszerkezetes vagy annak minősülő épület készült, elsősorban a mezőgazdaságban és az iparban. Kezdeti eredménynek tekinthetjük például a tuzséri 1000 vagonos almatárolót, amely négy és fél hónap alatt épült meg, vagy a Békéscsabai Hűtőházat, amely összehasonlítva a győri hasonló kapacitású hűtőházzal, annak egyharmad időtartama alatt épült meg. Jelentős, korszerű állattartási épülettípusok alakultak ki az elmúlt években az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. Az új építési rendszer bevezetése forradalmat jelent az építőipar technológiájában, de ennek feltétele, hogy az érintett és kapcsolódó ágazatok is vállalják a reájuk háruló feladatokat. A könnyűszerkezetes építési módnak a többi ágazatra való kiterjesztése indokolta, hogy a kormány külön határozatban mondta ki a bevezetés szükségességét, és a végrehajtás előkészítésére tárcaközi bizottságot hozott létre. A könnyűszerkezetes építési mód bevezetése új igénnyel jelentkezik más iparágak felé. Például a házgyári technológia gyártási folyamatának túlnyomó része az építőiparon belül valósul meg. A kiszolgáló ágazatok csak mint anyag, vagy mint félkésztermék szállítói működnek közre, addig a könnyűszerkezetes technológia az anyag és félkész termékeken kívül komoly mértékben igényli a készterméket, a komplett épületelemek gyártását más ágazatoktól. Erre az építési módra jellemző, hogy az építőipar a hagyományos anyagai helyett acélt, alumíniumot, műanyagot használ fel, amelyek helyszíni megmunkálást nem igényelnek, az épületen összeszerelhetők és ezáltal az építési technológiát szerelési technológiává alakítják át. A másik jelentősége abban nyilvánul meg, hogy egységes méretrend és csomóponti rendszer, a legkorszerűbb elektronikus számítógépe-