Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-3

167 Az Országgyűlés IL ülése 1971. június 24-én, csütörtökön 168 Előszeretettel hivatkoznak szakmai érdekekre, a hozzáértés hiányára. Ügy gondolom, hogy e nézetek hangoztatói nem látják eléggé tárgyilagosan azt a jelentős utat, amit a tanácsok megtettek. A jelenleg még meglevő nehézségekből, szórványosan előforduló visszásságokból általánosítanak. Nem bíznak eléggé abban, hogy képesek lesznek együtt nőni a feladatokkal, élni tudnak a növekvő önállósággal. Nem számolnak azzal, hogy a szükséges anyagi megbecsülés növekedésével — mint ahogyan Németh elvtárs is szólt erről — még több kvalifikált szakemberrel tudjuk megerősíteni a tanácsszerveket. Szeretném néhány fontos ténnyel, tapasztalattal jelezni, hogy a párt és a kormány által elfogadott helyes elveket az élet igazolta és még nagyobb bizalommal lehetünk a megválasztott tanácsok iránt. Az új tanácsok összetétele jól tükrözi társadalmunk fejlődési szerkezetét, a lakosság különböző rétegének arányos képviseletét. A munkások számának jelentős növekedésével párhuzamosan országosan több mint 5 százalékkal nőtt a fiatalok és a nők aránya. Tanácsaink kedvezőbb összetétele, tanácstagjaink jobb felkészültsége nagy garancia, tenniakarása már az első üléseken is megmutatkozott. Nógrádban is a tanácsok megalakulása óta két alkalommal üléseztek. Az alakulóüléseken nagy felelősséggel választották meg tisztségviselőiket, lényegesen kedvezőbb összetétellel a végrehajtó bizottságukat, különböző bizottságaikat és a megyei tanács tagjait. Az önkormányzati jogok gyakorlásának másik igen jelentős területén is jól éltek lehetőségeikkel. Első alkalommal fogadták el, a bevételi lehetőségeik ismeretéiben, középtávú tervüket. Csaknem minden városban, községben a körültekintően elkészített tervjavaslat felett szenvedélyes, hozzáértő vita alakult ki. A tanácstagokban még elevenen élnek választóik kérései, megbízásai. A megyében több mint 10 ezer közérdekű javaslat hangzott el a választások során. Ezek abszolút többsége helyes, jogos igényt fejez ki, de megvalósításához még két középtávú terv anyagi eszközei sem lennének elégségesek. Mégis rendkívül jelentősek ezek a javaslatok. A középtávú terv elkészítésénél jól egészítették ki, illetve erősítették meg az eredeti elképzeléseket, hosszabb távra is programot adnak. A helyi tanácsok nyíltan megmondták, hogy a jogos igények egy részét önállóan, de még a lakosság támogatásával sem tudják középtávon megoldani. A helyi tanácsok magukénak érzik elfogadott tervüket. Ezért is joggal várhatja a párt, a kormány és a lakosság, hogy az elfogadott tervek megvalósításáért a tanácsok még nagyobb erőfeszítéssel dolgozzanak, még nagyobb részt vállaljanak azok megvalósításából, a tanács működése területén levő üzemek, vállalatok, intézmények. Nagyobb garanciája van annak is, hogy a terv megvalósításából a lakosság még odaadóbban veszi ki részét. Lehetőséget látunk abban is, hogy ezzel a tevékenyebb közreműködéssel terveinket gyorsabban, ésszerűbben tudjuk megvalósítani. Sok szó esik mostanában arról, hogy a tanácsok a terület gazdái, felelnek a területük ellátásáért. Ez a helyes elv a gyakorlatban is kezd érvényesülni. Egyre szorosabb gazdasági, költségvetési kapcsolat alakul ki a tanácsok, az üzemek, a vállalatok, az intézmények között. Ez fejeződik ki az első ízben készített megyei középtávú területi fejlesztési tervben is. A tanácsok bevételeinek jelentős részét, Nógrádban a fejlesztésnek 42,8 százalékát, a költségvetésnek csaknem 85 százalékát helyben, az üzemek, vállalatok, szövetkezetek eredményes tevékenysége biztosítja. A szorosabb kapcsolat alapja az, hogy közösen vagyunk érdekelve a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában. A tanácsok is közvetlenül érdekeltek abban, hogy az üzemek még hatékonyabban, eredményesebben gazdálkodjanak, még jobban segítsék a lakosság igényeinek kielégítését. Tanácsunk lehetőségeihez mérten jelentős anyagi támogatásban részesíti a letelepülő üzemeket, az állami, szövetkezeti építő- és építőanyag-ipar fejlesztését, az ipari, kereskedelmi szolgáltatást. Ugyanakkor a gazdasági egységek is érdekeltek abban, hogy a dolgozók lakóterületének feltételei kedvezőbbek legyenek. Tovább javuljon a lakás-, a közmű-, a közlekedés, az egészségügyi és a kulturális ellátás színvonala. A tanácsokra, mint az államigazgatási szervekre nagy feladatok hárulnak a hatósági igazgatásban is. A párt és a kormány több fontos határozatban hívta fel figyelmünket ennek jelentőségére. Ügy érzem, hogy az erre irányuló törekvéseink biztosítják az egyre magasabb színvonalú, szakszerű, körültekintőbb ügyintézést. Az elért eredményekkel azonban korántsem lehetünk elégedettek. Még sokat kell tenni a bürokrácia leküzdése, az ügyintézés meggyorsítása érdekében. Jól szolgálja ezt a célt a hatáskörök decentralizálásának, az államigazgatás egységesítésének folyamata, amely az egyértelműen kedvező tapasztalatok ellenére sem volt zökkenőmentes. Találkozhattunk hatáskörféltéssel, hatáskörtől való idegenkedéssel, de indokolatlan, kellően elő nem készített hatáskörigényléssel is. Ügy gondolom a helyes arányokhoz, feltételekhez igazodó ütemre a továbbiakban is ügyelni kell. Ezt kívánja az állampolgárok érdeke, a törvényesség biztosítása. A tanácsok jellegének és funkciójának módosulása mellett jelentős szerkezeti változásokra is sor került. Lényeges előrelépés történt a községi tanácshálózat kialakításában. Ez különösen nagyon fontos az olyan aprófalvas településeken, mint megyénk is. A közös tanácsok, a nagyközségek működéséről kedvező tapasztalataink vannak. Anyagi és szellemi eszközeik koncentráltabb felhasználása gyorsabban fogja javítani a terület lakóinak életkörülményeit. Megszűntek a járási tanácsok, mint testületek; létrejöttek a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak járási hivatalai, amelyek munkájának kialakítása, kapcsolatainak rendezése nem könnyű feladat. Módosult a tanács és a végrehajtó bizottság funkciója, a bizottságok és a tisztségviselők helyzete.