Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-3

159 Az Országgyűlés ß. 'ülése 1971. június 24-én, csütörtökön 160 munkáslétszám csökkenése. Meg kell vizsgálni, hogy egyidejűleg miért növekszik mégis az in­dokoltnál gyorsabb ütemben az alkalmazottak létszáma. E tekintetben nincs is egészen tiszta képünk, mert sok üzemben az adminisztratív alkalmazottak egy részét is munkásállományban tartják nyilván. A Csepel Vas- és Fémművekben például mintegy másfél ezerre tehető az ilyen dolgozók száma. Az irányító szerveknek rendet kell teremteniük ebben a vonatkozásban is. Esetenként a gazdasági irányító munka ne­hézkessége is akadályozza a gyorsabb fejlődést. Közismert, hogy milyen nagy erőfeszítéseket tesz a kormány a lakásprogram megvalósítására. A lakás olyan gazdasági produktum, amely több iparág kooperációjának eredménye. A magas há­zakhoz például liftre is szükség van. Határozat született arra, hogy felvonókat licenc alapján idehaza fogjuk gyártani. A tárgyalások azonban hosszú idő óta húzódnak, habár az első száz lif­tet a terveknek megfelelően jövőre már át kel­lene adni. Hogyan fog ez megvalósulni, amikor a szakemberek véleménye szerint a korszerű gyártás megtervezésére másfél-két év szüksé­ges? Szerintem a vezetőknek minden szinten pártunk X. kongresszusa útmutatása alapján kell eljárni. Akinek intézkednie kell egy adott ügyben, az ne várakozzék, hanem felelősen in­tézkedjék! Vagy ha az adott ügy meghaladja ha­táskörét, akkor haladéktalanul forduljon oda, ahol végül is dönteni kell. Ha a fejlődésünket kísérő negatív jelenségek újból és újból visszatérnek, azok okainak mély­rehatóbb elemzése szükséges a konzekvenciák levonása érdekében. A vitában többen szóvá tették az alkatrész­ellátás több területen fennálló, krónikusan is­métlődő gondjait, ami már szinte politikai prob­lémává nőtt. Negatívan érinti ez a népgazdaság fontos területeit : a mezőgazdaságot, a közúti szál­lítást és az üzemek egymás közötti kooperációját is. Emiatt gyakran állnak kihasználatlanul terme­lőberendezések, szállítóeszközök. Az alkatrész­ellátás hiányosságai hátráltatják a lakosság ré­szére végzett szolgáltatások színvonalának eme­lését is. Bár a helyzet javítására történtek intéz­kedések, ezek még mindig nem állnak arányban a tényleges igényekkel és lehetőségekkel, s tegyük hozzá, esetenként az elhangzott ígéretekkel sem. Az említett gondok, feszültségek fokozatos megszüntetése, a szocializmus építésében előt­tünk álló feladatok sikeres megoldása magasabb követelményeket állít mindazokkal szemben, akik a társadalmi, állami és gazdasági élet kü­lönböző vezető posztjain felelősséget viselnek azért, hogy még tervszerűbben és hatékonyab­ban használják fel az állam, a nép anyagi és szel­lemi javait. Kedves Elvtársak! Pártunk rendkívül fon­tosnak tartja, hogy következetesen megvalósul­jon a X. kongresszuson elfogadott életszínvonal­politika, hogy a szocialista építés eredményeivel arányosan javuljanak a dolgozók életkörülmé­nyei. Nem kis büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy népünk — minden gondunk és problémánk ellenére — a jólét ilyen magas fokán még soha nem állt. A harmadik ötéves terv időszakában is a tervezettnél kedvezőbben alakult az élet­színvonal. Igaz, nem mindenkié egyformán, és vannak jogos, kielégítésre váró igények is. Szá­mon tartjuk ezeket, és dolgozunk azért, hogy a kétségkívül tapasztalható egyenetlenségek foko­zatosan megszűnjenek, s a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan kielégítsük a jogos igé­nyeket. Ez a mi közösen végzett szocialista építő­munkánk értelme és célja, amiben kifejezésre jut, hogy a szocializmus van a népért, és nem for­dítva. Életszínvonal-politikánk megvalósítására tett eddigi kormányzati intézkedések, a következő időszak tervei azt mutatják, hogy a kormányzat józan realitással igyekszik megteremteni az igé­nyek és a lehetőségek összhangját. A növekvő szükségletek kielégítésének le­hetősége azonban nem szubjektív elhatározáson múlik. A párt és a kormány a jövőre nézve is érvényesnek tartja azt az elvet, hogy a szocializ­mus építésével együtt kell járnia az életszínvo­nal rendszeres emelkedésének. De felelősen most sem mondhatunk mást, mint amit a X. kongresz­szuson: csak a megtermelt nemzeti jövedelem fogyasztásra fordítható részét lehet elosztani, többet nem. Népünk biztos lehet abban, hogy a párt és a kormány, mihelyt annak anyagi alapját létrehoztuk, nem késlekedik a szükséges intézkedések megtételére. A jövőben is gondo­san ügyelve arra, hogy a vásárlóerő és az áru­alap egyensúlyban legyen, mert ez felel meg a dolgozók és a társadalom közös érdekeinek. Ez az életszínvonal védelmének, a forint stabilitásá­nak elengedhetetlen feltétele. A megelőző időszak tapasztalataira és a kor­mányprogramban ismertetett célokra gondolva, jogosan tehetünk olyan megállapítást, hogy a dolgozókról való sokoldalú és figyelmes gondos­kodás a mi országunkban fontos államügy. Tár­sadalmunk a munka társadalma. Ebből követ­kezik, hogy népünk boldogulásának anyagi, kul­turális igényei teljesebb kielégítésének a jövő­ben is az öntudatos, fegyelmezett, termelékeny munka teremti meg az alapját. Nemzetünk csak­is a szocialista erkölcs alappillérére, a becsület­tel és tisztességgel végzett munkára támaszkod­va emelkedhet a jólét magasabb fokára. Amint arra a kormány elnöke is rámutatott, negyedik ötéves tervünk, ezen belül az 1971. évi terv maradéktalan teljesítésével teremthetjük meg a feltételeket a reálbérek és a reáljövedel­mek tervezett mértékű növekedéséhez, a dolgo­zók minden rétegénél. Ez az alapja annak, hogy sikeresen megvalósíthassuk sok erőfeszítést igénylő nagy vállalkozásunkat, a 400 ezer lakás felépítését, a tervbevett szociális intézkedéseket, az áruellátás és a szolgáltatások színvonalának emelését. A dolgozók többsége a szocialista brigádok­ban vagy azon kívül becsületbeli ügyet, lelkiis­mereti kérdést csinál abból, hogy feladatát jól ellássa. Az ő munkájuk, helytállásuk, üzemük­höz való ragaszkodásuk határozza meg alapve­tően fejlődésünk ütemét. Ez a magatartás jel­lemző a munkásosztály, a dolgozók minden réte­gének többségére, nem pedig a fegyelmezetle­nek, a munkahelyüket gyakran és indokolatla­nul változtatók elítélendő magatartása. A törzs­gárda nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésé­re hozott kormányzati intézkedés jó visszhang-

Next

/
Thumbnails
Contents