Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

1241 Az Országgyűlés 16. ülése, 19'i igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtör­ténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nem.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy a miniszteri választ az in­terpelláló képviselőtársunk, s az Országgyűlés tudomásul vette. Következik Raffai Sarolta képviselőtársunk interpellációja Kalocsa és Baja körzete televí­zió vételi lehetőségei tárgyában a közlekedés­és postaügyi miniszterhez. Raffai Sarolta kép­viselőtársunkat illeti a szó. RAFFAI SAROLTA: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter elvtárs! Három napja olyan sok, hosszú, jól megfo­galmazott beszédet hallottunk itt, engedjék meg, hogy én nagyon rövid legyek, s az általam be­tervezett szövegtől is elrugaszkodván, teljesen szabad. Csanádi elvtárshoz fordulok az említett terület tv-vételi lehetőségeinek tárgyában. Ugyanis Bács-Kiskun megyében 1970-es és 197l-es években kampányt indítottunk a kultu­rális fehér foltok felszámolása ügyében; ez al­kalommal, illetve az azóta eltelt időszakban a lakosság körülbelül kétszer annyi tv- és rádió­készülékkel rendelkezik, mint korábban, sőt köz­adakozásból az iskolák is rendelkeznek televízió­készülékkel. Ezzel szemben a vételi lehetőségek minimálisak. A posta műszaki osztálya szerint, szakembe­rek mérései alapján, a megkívánt 45—50 milli­amperes térerősség helyett ezen a területen, amely 150 000 lakost érint, mindössze 6 és 25 kö­zött van a térerősség. A vétel tehát gyakorlatilag szinte lehetetlen. Na most a lakosság úgyszólván egy kérdéses kereskedelmi akció rászedett jenek tekintheti magát, többé-kevésbé joggal is. Az oktatásban a tv-adta lehetőségeket fölhasználni annyira nem lehet, hogy az esti műsoroknál, ha így lehet megfogalmazni, a délelőttiek még sok­kal rosszabbak, ha egyáltalán vételről beszélhe­tünk ezen a területen. A lakosság úgy próbál magán segíteni, hogy egész antennarendszereket épít a házak tetejére. így a lakásban elfekvő szellemi tőke csak szapo­rodik, a különben nagyon kevés, havi 50 forin­tos ráfizetéssel még tovább szaporodik, amely végül is egyelőre kihasználhatatlan. Nos, ahogy a tv-rendszer virágzik, úgy virágzik a népi szókincs iSj különböző rosszízű szólásokban, amelyeknek szemléltető idézetétől kérem, tekint­senek el. Csanádi miniszter elvtárshoz fordultunk egy évvel korábban, azt a választ kaptuk, hogy 26.-ok vagyunk a besorolás tekintetében. Arra kérném, nagyon nagy tisztelettel miniszter elvtársat, mi­után tudom, hogy a művészeteket oly módon pártolja, hogy nem fogja azt megtagadni 150 000 embertől, még ha csak a rádión és tv-én keresz­tül élvezhetnék is azt, a térerősség és az érintett lakosság arányában szíveskedjék ezt a kérdést megoldani és az én " kérésemre érdemleges vá­laszt adni, lehetőleg időben behatároltan. Nagyon köszönöm, (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elv­társ válaszol. 2. december 14-én, csütörtökön 1242 DR. CSANÁDI GYÖRGY: Tisztelt Ország­gyűlés! Kedves Elvtársnő! Én is megpróbálok időben is, s egyébként is olyan választ adni, ami legalábbis a formában meg fog felelni, hogy érdemben, azt nem tudom. A válaszom körülbelül ugyanaz lesz, amit — ta­lán emlékeznek a tisztelt képviselőtársak — a közelmúltban azt hiszem Fegyveres István elv­társ hasonló tárgyú interpellációjára válaszol­tam, amikor ő általában véve nemcsak a tv, ha­nem a rádióadásnak a nehézségeiről is beszélt, és ha most nem is mondta Raffai elvtársnő, de az írásos anyagában, a Kossuth és a Petőfi adó­nak is a rossz vételi viszonyait említette. Én úgy érzem, ha csak a szándékon múlna, akkor biztos, hogy nem ma, hanem már tegnap segítettünk volna. De éppen azért, mivel ilyen sorolás van, és nyilvánvaló, hogy egyszerre min­denhol rendbehozni a kérdéseket nem tudjuk, ezért a következőket hozom a tisztelt képviselő elvtársnőnek és a tisztelt Országgyűlésnek a tu­domására. Ami a rádióadást illeti: ezzel kapcsolatban én a múltkor elmondtam, hogy milyen éterhábo­rú folyik. Egymás után jelentkeznek, nagy két­ezer-háromezer kilowattos adók, amelyek a mi 300 kilowattos adónkat messze túlhaladták. S amit, pár évvel ezelőtt építettünk és amelyről azt hittük, hogy egy olyan adónk van, amire a né­metek azt mondják, hogy „nie da gewesen", nem volt még ilyen nagy adónk, sajnos ez ma már egy kis adó. Ezek a nagy adók még amellett azt is megteszik, hogy minden nemzetközi előírástól elrugaszkodva a Kossuth-adónak a hullámhosz­szán, vagy a Kossuth-adó hullámhosszának kö­j zelében sugároznák. Ebből adódnak a meglevő j igen nagy zavarok és rossz vételi viszonyok. Ezzel kapcsolatban örömmel jelenthetem az ; j Országgyűlésnek, hogy ebben a kérdésben elvi I határozat született és a közeljövőben a kormány ! elé terjesszük egy új, nagy adónak az építését, I amely nagy adónak a megépítésével, én úgy ér­j zem, hogy a rádióvételi viszonyok az egész or­; szagban teljes mértékben megfelelőek lesznek. • Tehát ez a kérdés meg fog oldódni, ha nem is a ; közeljövőben, de amint ennek az új nagyadónak építése megtörténik. Ami a televízióvételeket illeti, teljesen iga­za van a képviselő elvtársnőnek. Tudniillik a pé­csi adónak és a szentesi adónak a nagysága nem alkalmas arra, hogy a kifogásolt területeket be­sugározza. Ennek nincs más módja, mint nagyon sok helyen már megtettük, hogy kisebb átjátszó-! adókat csinálunk, vagy pedig nagyobb adókat.: Ilyen adókat csinálunk most Zalaegerszegen, j Nagykanizsán, Pécsett. Az ország nagyon sok he-; lyét kell még vételre alkalmassá tenni. Ilyet fo-l gunk csinálni ott is. Már a nemzetközi tárgyalásokat is megindí­tottuk ennek az új adónak az építéséhez, tervei] is elkészültek és a térerősségű vizsgálatok sze-l rint körülbelül Csávoly község környékén célsze­rű azt megépíteni. Ennek az adónak a megépítése után, ha még esetleg marad beárnyékolt hely. akkor később ezeket is átjátszó adóval tudjuk el­látni. Az adó megépítése után a Duna—Tisza kö­zének a déli részét mindenképpen megfelelően el

Next

/
Thumbnails
Contents