Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

'72. december 14-én, csütörtökön 1244 1243 Az Országgyűlés 16. ülése, 19 fogjuk látni, s alkalmas lesz a megfelelő tv-vételre. Persze nagyon jól tudom — bár gondolatolvasó nem vagyok —, hogy a kérdés az, mikor lesz kész, hiszen ez a döntő. Sajnos egyet el kell mondanom. A tegnapi nap folyamán elfogadott tervés költségvetéssel kapcsolatban 1973-ban semmiképpen nem tudunk ennek a kérésnek eleget tenni. Nincs rá módunk, hogy ezen adó építéséhez hozzákezdjünk. Ezt csak akkor lehetne megcsinálni, ha egy másik tervbe vett adót elhagyunk, de akkor egész biztos, hogy legközelebb annak a területnek az országgyűlési képviselője fog jogosan itt interpellálni. Tehát 1973-ban nem tudjuk megcsinálni. Azt azonban remélhetjük — lehetek én is olyan optimista, mint amilyen pénzügyminiszterünk volt — miszerint az 1973-as évnek az eredményei egy olyan 1974-es költségvetést és beruházást fognak lehetővé tenni, hogy 1974-t>en ennek az adónak az építéséhez hozzákezdhetünk. Arra kérem tisztelt képviselő elvtársnőt és a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat fogadják el. (Taps.) ELNÖK; Megkérdezem Raff ai Sarolta képviselőtársamat, egyetért-e miniszter elvtárs válaszával? RAFFAI SAROLTA: Egyetértek miniszter elvtárs válaszával, s hozzáteszem azt, hogy jövőre ilyenkor, amikor a következő év költségvetését tárgyaljuk, én itt leszek, és remélem, hogy akkor pontot is tehetünk rá. S akkor én köszönettel mondhatok erre a válaszra ..pontot". (Taps.) ELNÖK : Kérdem az Országgyűlést, hogy miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik dr. Vida Miklós képviselőtársunk interpellációja. Budapest hőenergiaellátása tárgyában, a nehézipari miniszterhez. Dr. Vida Miklós képviselőtársunkat illeti a szó! DR. VIDA MIKLÓS: Képviselő Elvtársak! A Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának szervezésében az elmúlt hetekben 'meglátogattuk a Fővárosi Távfűtő Műveket, valamint a Magyar Villamosművek kelenföldi Erőművét és a Budapesti Elektromos Műveket, hogy munkájukról tájékozódjunk Budapest lakossága ellátása terén, s meghallgattuk az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójának tájékoztatását. Az ott kapott információk és tájékoztatások alapján úgy látszik, hogy bizonyos problémák, illetve tisztázandó kérdések vannak Budapest hőenergiaellátásának fejlesztésével kapcsolatban. Ezért kérdem a nehézipari miniszter elvtársat* van-e Budapestnek középtávú- és távlati hőenergiaellátási terve; a negyedik és ötödik ötéves tervben épülő budapesti lakótelepeknek a hőellátása biztosított-e és milyen módon; és amennyiben villamosenergia-termelésbe kapcsolt úgynevezett fűtőerőmű jön számításba, kinek kell, illetve ki fogja biztosítani a többletberuházási költségeket. Képviselő elvtársak, engedjék meg, hogy röviden indokoljam mindezt, mert tömören és szakszerűen hangzanak a kérdések. Budapesten van a hőenergiaigényes ipar több mint 50 százaléka, ugyancsak itt vannak, illetve épülnek legnagyobb számban a korszerű fűtésű lakások. A levegőtisztasági program, a belvárosi fűtési program és az íparrekonstrukció mind igényli a hőenergiát, mint korszerű, célszerű és ilyen mértékű felhasználás esetében gazdaságos energiafajtát, îîudapest hőenergiaellátása során a csökkent, de még -mindig jelentős szén és koksz mellett a gáz, olaj, és az új lakótelepek, valamint az ipar jelentős részénél a távfűtés jöhet és jött számításba. A múltban voltak bizonyos átfedések. így a Ferencvárosban, a Lipótvárosban és a Várban a távhőellátás mellett a gázvezetékek is kiépültek. Kezdetben a távhőellátás főleg a kelenföldi erőműre épült, az újabb lakótelepek viszont máiönálló fűtőművekkel, kazánházakkal rendelkeznek olaj- és földgáztüzeléssel. A távlat felveti a villamosenergia-termelésbe kapcsolt hőenergiaellátás vizsgálatát, ennek gazdaságos kialakítását. Mindezekre vonatkozik a kérdésem első része, van-e Budapestnek középtávú és távlati hőenergiaellátási terve? Kérdésem második része a negyedik és ötödik ötéves terv során épülő lakótelepek hőellátására vonatkozik. Folytatódik-e a kis, és nem elegendő biztonságot és tartalékot tartalmazó fűtőművek építése, vagy már lehet-e valamelyest koncentrálódásra számítani? Esetleg egy vagy több fűtőerőmű alapjai már kialakíthatók-e, ugyanis távlatilag a sok kis fűtőmű nem látszik gazdaságosnak, de időben, és úgy gondolom gyorsan kellene dönteni ebben a kérdésben. S végül kérdésem harmadik része a következőket tartalmazza: A kapott tájékoztatás szerint egyedi fűtőművek esetén 3 milliárd, egy vagy két nagy fűtőerőmű esetében 9 milliárd, több fűtőerőmű esetében 8 milliárd forint a végső beruházási költség. A többletberuházás megtérülési ideje 3 és 5 év között várható, tehát ez nagyon kedvező. Logikusnak tűnne, hogy a villamosenergia-termelés haszna vagy előnye a villamosenergia-ipart terhelje, vagy terhelné beruházási szempontból. Viszont az információk és Magyar elvtárs tegnapelőtti felszólalása szerint is a villamosenergia-iparnak más fontos feladatra, így például a hálózatbővítésre kell fejlesztési alapját biztosítani. Kérdésem tehát az, kinek kellene, vagy ki tudná finanszírozni egy kétségtelenül gazdaságos, de beruházási szempontból koncentráltan nagy összegeket igénylő fűtőerőrnűves hőellátási koncepciót. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter elvtársat kérem meg a válaszadásra. DR. SZEKÉR GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Fővárosunk távlati energiaellátásáról kérdez interpellációjában dr. Vida Miklós képviselő \