Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

1223 Az Országgyűlés 16. ülése, 1972. december 14-én, csütörtökön 122ÍL tési célok megvalósítására, akkor jobban meg­gondolja, számításba veszi a létesítmény gazda­ságosságát, eredménynövelő hatását. A nagy­mértékű beruházási támogatások egyes üzeme­ket nem mindig serkentettek a megalapozott­ságra, többen csak azt láttuk, hogy bizonyos fejlesztések és beruházások 70 százalékos ártá­mogatást élveznek. Ezért az ártámogatáson túl a saját erő csoportosítása is e célokra történt, ugyanakkor más területek elmaradtak. Ezért a jövőben hasznosnak tartanám, ha a mezőgaz­dasági beruházások rendelkezésére álló ártá­mogatási összegek egy része saját erőként reali­zálódnék, más részét hosszabb lejáratú hitel­nyújtással kapnák meg a mezőgazdasági üze­mek. A hosszú lejáratú hitelek alacsony kamat­lábbal történő folyósításával ugyanakkor az is megoldható lenne, hogy az eredményesen és ha­tékonyan működő beruházások a későbbiek so­rán támogatást élveznének. Ez mindenképpen növelné a mezőgazdasági üzemek kockázatvál­lalását, hozzájárulna a megalapozottabb terme­léshez és olyan célok megvalósításához, ame­lyek a népgazdaság érdekeit is eredményeseb­ben szolgálnák, ugyanakkor nőne az üzemek ön­állósága, a vezetők és a dolgozók felelőssége a végzett munkáért. Felmerülhet az a kérdés, hogy ez esetben a mezőgazdasági üzemek további differenciáló­dását segítenők elő, a jobban dolgozók tehát még jobban kiemelkednének, a kevésbé ered­ményesen gazdálkodók nem tudnának lépést tartani. Ez a probléma megoldható a gazdasági szabályozás eszközeivel. Elérnők, hogy a fejlesz­tések elsősorban azokon a területeken történné­nek, amelyek a leghatékonyabbak és a nép­gazdaság számára is a legnagyobb eredménnyel járnak. Mindezek megvalósítása mellett egyetértek azzal is, hogy továbbra is fenn kell tartani a rossz adottságú mezőgazdasági üzemek különle­ges támogatási rendszerét, hogy a jövőben is le­hetőség nyíljék arra, hogy bizonyos fejlesztése­ket külön versenyeztetés alapján e területek is kapjanak. Szólni kívánok még arról, hogy a tervezés, a tervteljesítés realitása egyik fontos feltételé­nek tartom információs rendszerünk továbbfej­lesztését. Ez összefügg azzal, hogy ma már nem elég csak egy üzem belső termelési és szerve­zési problémáit ismerni, hanem tájékozottnak kell lenni abban is, hogy milyen követelménye­ket támaszt a népgazdaság a jövőt illetően egyes termelési ágazatokkal szemben. Nélkülözhetetlennek tartom, hogy infor­mációs rendszerünk előre jelezze azokat a gaz­dasági problémákat, amelyek bizonyos célok megvalósítását késleltetik. Ehhez az is hozzá­tartozik, hogy az információnak is hosszabb távúnak kell lennie. Nem szabad mindig csak a pillanatnyi helyzetből kiindulni, mert ez eset­ben a termelés nem lehet folyamatos és töret­len. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági üzem nem Változtathatja sűrűn termelési profilját, céljait, ezért a nem kedvező információ vagy az adott pillanatnyi előny kihasználása zavart okozhat a termelésben és az ellátásban egyaránt. A tervezés és a termelés biztonságához hoz­zátartozik az ezt elősegítő szabályozórendszer is. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek középtávú terveket reálisan tudjanak készíteni, bizonyos szabályozóknak hosszabb időre érvényben kell maradniuk, bár tudatában vagyunk annak is. hogy ezek esetleges kiegészítése, nem lényeges, nem. alapvető változtatásai nélkülözhetetlenek az éves tervek, vagy a népgazdasági feladatok reá­lis megvalósításához. Tisztelt Országgyűlés! A tervek megvalósí­tása mindig nagy feladatot rótt a gazdálkodó szervekre. A jövőben még inkább kidomborodik ez a felelősség a tervek realitásáért és végrehaj­tásáért. A tervtörvény segítséget nyújt ahhoz, hogy a tervek úgy készüljenek el és úgy hajtsák őket végre, liogy az üzem és a népgazdaság ér­dekét együttesen szolgálják. Ha tovább növel­jük az üzemek és a dolgozók felelősségét a ter­veik végrehajtásáért, akkor a jövőben még job­ban biztosítva lesz a népgazdaság arányos, gyors­ütemű fejlesztése, ami mindannyiunk javára szolgál. A törvényjavaslatot elfogadom és elfoga­dásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.55—12.21. — Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Radnóti István képviselő­társunk következik szólásra. DR. RADNÓTI ISTVÁN: Tisztelt Ország­gyűlés! A szocialista tervezés jubileumi ünnep­ségein egyértelműen állapítottuk meg, hogy a tervgazdálkodás a szocialista gazdaságpolitika nélkülözhet étlen alapja és eszköze. Alkalmazá­sának 25 éve alatt országunk is kiemelkedő ered­ményeket ért el. Az eredmények alapján teljesen egyértelmű, hogy a szocialista társadalmi rend és a gazdasági tervezés elválaszthatatlan egységet alkot. A szocialista állam gazdaságpolitikájának, formálása és megvalósításának fő eszköze pedig a népgazdasági tervezés. Ezt az alapgondolatot azért mondtam el a törvényjavaslat általános indokolásából, mert ki­fejezi politikánknak és gazdaságpolitikánknak szoros, kétoldalú kapcsolatát is. Tervezési rendszerünk lényeges vonása, hogy, valamennyi tanács önálló tervhatósággá vált, tervünk pedig saját gazdasági program­jukká. Az első évi tapasztalatok alapján azonban észleltük, hogy a tanácsoknál jelentős összegű éwégi pénzmaradványok halmozódtak fel, ame­lyek nemegyszer a tartalékolás szükséges mérté­két is meghaladták. Az idei évben a pénzmarad­ványok felhalmozódásával már nem lehet szá­molni. Ha ilyen eset mégis bekövetkeznék, úgy a tanácsok olyan pénzügyi rendszer kialakításá­hoz fűznek érdekeket, amelyek biztosítanák a pénzügyi források teljes felhasználását. A megosztott bevételeknél ezért olyan pénz­gazdálkodási szabályozás volna helyes, amely az előre tervezett pénzmaradványok időleges átcso­portosítását tenné lehetővé a tulajdonképpeni.

Next

/
Thumbnails
Contents