Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

1223 Az Országgyűlés 16. ülése, 1972. december 14-én, csütörtökön 122ÍL tési célok megvalósítására, akkor jobban meggondolja, számításba veszi a létesítmény gazdaságosságát, eredménynövelő hatását. A nagymértékű beruházási támogatások egyes üzemeket nem mindig serkentettek a megalapozottságra, többen csak azt láttuk, hogy bizonyos fejlesztések és beruházások 70 százalékos ártámogatást élveznek. Ezért az ártámogatáson túl a saját erő csoportosítása is e célokra történt, ugyanakkor más területek elmaradtak. Ezért a jövőben hasznosnak tartanám, ha a mezőgazdasági beruházások rendelkezésére álló ártámogatási összegek egy része saját erőként realizálódnék, más részét hosszabb lejáratú hitelnyújtással kapnák meg a mezőgazdasági üzemek. A hosszú lejáratú hitelek alacsony kamatlábbal történő folyósításával ugyanakkor az is megoldható lenne, hogy az eredményesen és hatékonyan működő beruházások a későbbiek során támogatást élveznének. Ez mindenképpen növelné a mezőgazdasági üzemek kockázatvállalását, hozzájárulna a megalapozottabb termeléshez és olyan célok megvalósításához, amelyek a népgazdaság érdekeit is eredményesebben szolgálnák, ugyanakkor nőne az üzemek önállósága, a vezetők és a dolgozók felelőssége a végzett munkáért. Felmerülhet az a kérdés, hogy ez esetben a mezőgazdasági üzemek további differenciálódását segítenők elő, a jobban dolgozók tehát még jobban kiemelkednének, a kevésbé eredményesen gazdálkodók nem tudnának lépést tartani. Ez a probléma megoldható a gazdasági szabályozás eszközeivel. Elérnők, hogy a fejlesztések elsősorban azokon a területeken történnének, amelyek a leghatékonyabbak és a népgazdaság számára is a legnagyobb eredménnyel járnak. Mindezek megvalósítása mellett egyetértek azzal is, hogy továbbra is fenn kell tartani a rossz adottságú mezőgazdasági üzemek különleges támogatási rendszerét, hogy a jövőben is lehetőség nyíljék arra, hogy bizonyos fejlesztéseket külön versenyeztetés alapján e területek is kapjanak. Szólni kívánok még arról, hogy a tervezés, a tervteljesítés realitása egyik fontos feltételének tartom információs rendszerünk továbbfejlesztését. Ez összefügg azzal, hogy ma már nem elég csak egy üzem belső termelési és szervezési problémáit ismerni, hanem tájékozottnak kell lenni abban is, hogy milyen követelményeket támaszt a népgazdaság a jövőt illetően egyes termelési ágazatokkal szemben. Nélkülözhetetlennek tartom, hogy információs rendszerünk előre jelezze azokat a gazdasági problémákat, amelyek bizonyos célok megvalósítását késleltetik. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az információnak is hosszabb távúnak kell lennie. Nem szabad mindig csak a pillanatnyi helyzetből kiindulni, mert ez esetben a termelés nem lehet folyamatos és töretlen. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági üzem nem Változtathatja sűrűn termelési profilját, céljait, ezért a nem kedvező információ vagy az adott pillanatnyi előny kihasználása zavart okozhat a termelésben és az ellátásban egyaránt. A tervezés és a termelés biztonságához hozzátartozik az ezt elősegítő szabályozórendszer is. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek középtávú terveket reálisan tudjanak készíteni, bizonyos szabályozóknak hosszabb időre érvényben kell maradniuk, bár tudatában vagyunk annak is. hogy ezek esetleges kiegészítése, nem lényeges, nem. alapvető változtatásai nélkülözhetetlenek az éves tervek, vagy a népgazdasági feladatok reális megvalósításához. Tisztelt Országgyűlés! A tervek megvalósítása mindig nagy feladatot rótt a gazdálkodó szervekre. A jövőben még inkább kidomborodik ez a felelősség a tervek realitásáért és végrehajtásáért. A tervtörvény segítséget nyújt ahhoz, hogy a tervek úgy készüljenek el és úgy hajtsák őket végre, liogy az üzem és a népgazdaság érdekét együttesen szolgálják. Ha tovább növeljük az üzemek és a dolgozók felelősségét a terveik végrehajtásáért, akkor a jövőben még jobban biztosítva lesz a népgazdaság arányos, gyorsütemű fejlesztése, ami mindannyiunk javára szolgál. A törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.55—12.21. — Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Radnóti István képviselőtársunk következik szólásra. DR. RADNÓTI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A szocialista tervezés jubileumi ünnepségein egyértelműen állapítottuk meg, hogy a tervgazdálkodás a szocialista gazdaságpolitika nélkülözhet étlen alapja és eszköze. Alkalmazásának 25 éve alatt országunk is kiemelkedő eredményeket ért el. Az eredmények alapján teljesen egyértelmű, hogy a szocialista társadalmi rend és a gazdasági tervezés elválaszthatatlan egységet alkot. A szocialista állam gazdaságpolitikájának, formálása és megvalósításának fő eszköze pedig a népgazdasági tervezés. Ezt az alapgondolatot azért mondtam el a törvényjavaslat általános indokolásából, mert kifejezi politikánknak és gazdaságpolitikánknak szoros, kétoldalú kapcsolatát is. Tervezési rendszerünk lényeges vonása, hogy, valamennyi tanács önálló tervhatósággá vált, tervünk pedig saját gazdasági programjukká. Az első évi tapasztalatok alapján azonban észleltük, hogy a tanácsoknál jelentős összegű éwégi pénzmaradványok halmozódtak fel, amelyek nemegyszer a tartalékolás szükséges mértékét is meghaladták. Az idei évben a pénzmaradványok felhalmozódásával már nem lehet számolni. Ha ilyen eset mégis bekövetkeznék, úgy a tanácsok olyan pénzügyi rendszer kialakításához fűznek érdekeket, amelyek biztosítanák a pénzügyi források teljes felhasználását. A megosztott bevételeknél ezért olyan pénzgazdálkodási szabályozás volna helyes, amely az előre tervezett pénzmaradványok időleges átcsoportosítását tenné lehetővé a tulajdonképpeni.