Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-16

1225 Az Országgyűlés 16. ülése, 1972. december 14-én, csütörtökön 122& alaptulajdonos rendelkezési jogának korlátozása nélkül. Minden tanácsnak kötelessége az előrelátó tervezés. A lehetőségek irreális számbavétele nem jelenthet indokot a központi támogatás igénylésiére, még kevésbé annak biztosítására. A szükségesség fokmérője, hogy például az illető tanács több lakást épített-e a segítség révén, és nemcsak értékben, hanem a létesítmények megvalósítása tekintetében is javított-e helyzetén. Ma már egyébként nem jelent gondot a tanácsoknál a tervek érték szerinti teljesítése. A tervezési módszerek tökéletesítéséhez hozzátartozik az is, hogy a népgazdasági terv és a területi tervek összhangja necsak a pénzügyi eszközök, hanem a naturális mutatók tekintetében is biztosítva legyen. Itt tennék említést a tervezés bizonytalansági elemeinek kiküszöböléséről. Alapvető fontosságúnak tartom ebben a kérdéskörben a megfelelő informáltságot, -mert ennek hiánya bizonytalansághoz, a tervezés biztonságának gyengítéséhez vezet. A reform bevezetése óta statisztikai rendszerünk, információs csatornáink, sokszor éppen a belső tájékoztatás még nem fejlődtek annyira, hogy a tervezés számára kellő időben jól felhasználható, megbízható adatokat szolgáltassanak. Ehhez kapcsolható a tervezés szubjektivitásainak lehető kiküszöbölése. A döntések megalapozását kell elsősorban szem előtt tartani. Még az egyébként jószándékú szubjektivitás is veszélyeztetheti a terveket, ha nem a realitáson, nagy alapossággal kidolgozott körültekintésen alapul. A tervezés demokratizmusának hangsúlyozását látom a törvényjavaslat azon megállapításában, miszerint hasznosítani kell a dolgozók tapasztalatait és javaslatait. Nem a tudományos módszerek kidolgozásában való részvételt kell tehát elvárni, hanem azt, hogy mindenki aktívan vehessen részt településének fejlesztésében, és gazdagítsa észrevételeivel a tervkészítés mozzanatait. Nem mellőzhető, hogy a tanács által elfogadott terveket a változtatás esetleges szükségének idején megvitassuk, újra, nyíltan és őszintén a tanácstagokkal, falugyűlésen a lakossággal. Újszerű volt, hogy a megyei tanácsok a IV. ötéves terv időszakára elsőízben készítettek területfejlesztési tervet. A célkitűzések ilyen módon való összehangolása alapvetően bevált. Ez kifejezésre jut a törvényjavaslatnak a koordinációra vonatkozó szabályozásában is. Űgy érzem azonban, hogy még következetesebben kell a tervek végrehajtása idején érvényesítenünk a tanácsok és a területükön (működő gazdálkodó szervek együttműködését, a beruházások koordináltságát, hatékonyságuk növelését, hogy ezáltal a tervezés gazdaságszervező funkciója tovább fokozódjék. Ez jelentkezhetne a tanácsok pénzügyi forrásainak növelésében is. A tanácsok eddig nem tudtak ráhatást gyakorolni a vállalatok irányában a befizetések összegére. Előrelépést jelentene, ha ez jobban függne az illető vállalatnak a lakosságot és így természetesen a tanácsot is érintő tevékenységétől. Kiemelendőnek tartom a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely szerint a gazdálkodó szervezetek tevékenységének összhangban kell lennie a népgazdasági tervekben foglalt célokkal. Sajnos, az utóbbi években meglehetősen elterjedt — tanácsi területen is több példa van erre —, hogy a célok tervezésekor nem vesszük figyelembe sokoldalúan a község gazdasági fejlettségének színvonalát, teherbíró képességét. Emberi törekvés, hogy mindenből a legjobbat, a legkorszerűbbet szeretnénk megvalósítani. Kötelességünk azonban, hogy ezeket a törekvéseket az ország egészének reális lehetőségeivel vessük össze. Az ésszerűségi és takarékossági szemléletnek a tervező munkában is kifejezésre kell jutnia. Itt most az építési tervezésre gondolok. Tervezőink a műszaki apparátus egyik leginkább kvalifikált rétegéhez tartoznak, mégis pazarlás az, amikor olyan épületeket terveznek — és sokszor ráhatásukra ezek -meg is épülnek —, amelyeknek külső megjelenése és belső elrendezése nem a mai és nem is a mi anyagi lehetőségeinknek felel meg. A beruházó dolga ekkor, hogy megkövetelje és érvényesítse a takarékos tervezés szempontjait. Nem szegényes, megoldásokat kell kérnünk, de kötelességünk megkövetelni a korszerű és ezzel együtt is szolid, takarékos terveket. A beruházási feszültségek okainak elemzése során sokszor elmondtuk már, hogy döntési rendszerünket tökéletesíteni kell. Ennek rendkívül fontos összetevője a felelősség körülhatárolása. Nyilvánvaló, hogy a népgazdasági tervezésről szóló törvény végrehajtása során a tervkészítéssel együtt korszerűsíteni kell a beruházási döntési rendszert, megfelelő döntési gyakorlatot kell kialakítani. Természetes, hogy a népgazdasági tervezés törvényi szintű szabályozása önmagában nem lehet eszköze a szocialista gazdaság kiteljesedésének. Meggyőződésem azonban, hogy a tervezési tevékenység irányának meghatározásával, a konkrét tervek révén a szocialista állam gazdaságpolitikai elgondolásait egyértelműen hangsúlyozza és fejlődését elősegíti. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat gazdaságpolitikai céljainkat szolgálja, ezért a tervezetet elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javasolom. (Taps.) ELNÖK : következő felszólaló dr. Szép Zoltán képviselőtársunk. DR. SZÉP ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! A tudományosan megalapozott tervkészítésnek, gazdaságfejlesztési célkitűzéseinknek jobb elérésére szolgál a korszerűen szervezett információáramoltatás széleskörű elterjesztése. Bátran sorolhatjuk ezt az eszközt a nagy távlatú, de ma még alig kiaknázott termelési tartalékaink közé. A korszerűen megszervezett és felhasználható, célra orientált, hatékony információáramoltatás rendszerének a társadalmi munkamegosztás minden lényeges tartományában várhatóan elkövetkező fokozatos kiépítése egyelőre ugyanis csupán óhajtott távlat. Azokon a területeken azonban, ahoLez a fejlett gazdaság egyik ismérvének is joggal nevezhető rendszer, valamelyest már észlelhető — és.