Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-14
1053 Az Országgyűlés 14. ülése, 1972. december 12-én, kedden 1054 Minden szinten a társadalmi szükségletek jobb kielégítésére kell törekedni. Ez a költségvetésben biztosított eszközökön túl ( azt is megköveteli, hogy általános legyen a törekvés a feladatok és az eszközök összehangolására, a közpénzek takarékos felhasználására. A közösségi fogyasztás területén a tanácsoknál és a költségvetési intézményeknél (következetesen érvényesíteni kell az ésszerű gazdálkodás szabályait és ia rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásában okos szigorúsággal kell a takarékosságot érvényre juttatni. A társadalom .minden szintjén tudatosítani és erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a termelés és az elosztás viszonyában a termelés a meghatározó, s minden egyéb indokolt társadalmi igényből csak annyit lehet kielégíteni, amenynyinek a gazdasági-anyagi feltételei a népgazdasági terv célkitűzéseinek teljesítésével .megteremtődnek. Erősíteni kell tehát a .közgondolkodásban és a cselekvésben azokat az elemeket, amelyek a társadalom és egész népünk előtt álló 1973. évi 1 gazdasági termelési feladatokat szorosan összekapcsolja az életszínvonal javulásával és nyilvánvalóvá teszi mindenki számára, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Tisztelt Elvtársak ! A gazdaságirányítás felső szintű szerveinek feladata a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak megteremtése és szilárdítása érdekében az alsó szintű törekvések összehangolása. Az 1973. évi állami költségvetés, minit a szocialista állam egyik pénzügyi mérlege, az egyensúlyi viszonyok közelítésére irányuló törekvést fejez ki. Az előterjesztett költségvetés hiánya kevesebb az 1971. évinél és az 1972. évben várhatónál, annak ellenére, hogy a jövő évben a költségvetés részben a központi elhatározásokon alapuló program megvalósítása, részben a világpiaci árhatások egy részének semlegesítése érdekében jelentős többletterhet vállal magára. A pénzügyi és a gazdasági szervek tudatos munkájának eredményeként a népgazdaság és a költségvetés egyensúlyi helyzete az elmúlt években tovább javult. A végzett munkáról csak az elismerés hangján lehet szólni. A terv- és költségvetési bizottság ugyanakkor kéri a kormányt, a pénzügyi és a gazdasági szerveket, hogy ezt a kedvező tendenciát 1973-ban továbbra is következetesen érvényesítsék és erősítsék. Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi költségvetés előirányzatai azt bizonyítják, hogy a törvényjavaslat a maga eszközeivel megfelelően elősegíti gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, megfelelő feltételeket teremt az ország gazdasági, társadalimi előrehaladásához. Meggyőződésünk, hogy a Központi Bizottság novemberi határozata nyomán kibontakozó társadalmi aktivitás elősegíti a 'munkahelyi kollektívák és minden magyar állampolgár tevékeny és cselekvő részvételét a költségvetési törvényjavaslatban is tükröződő társadalmi és gazdasági célok megvalósításában. Mindezek alapján a terv- és költségvetési bizottság nevében a Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a költségvetéshez eddig 26-an jelentkeztek hozzászólásra. Dr. Gajdácsi István képviselőtársunknak adom meg a szót. DR. GAJDÓCSI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésről kiadott írásos anyaggal, a szóbeli előterjesztéssel egyetértek. Módomban volt választóim néhány csoportjával tanácskozni róla, véleményt cserélni, sőt beszélni olyan nagyobb jelentőségű, költségvetést is 'meghatározó dokumentumról, mint a Központi Bizottság novemberi határozata. Választóim megbízásából tehát egyetértek az előterjesztéssel, mert a X. kongresszus által meghatározott gazdaságpolitikánk töretlen vonalát érvényesíti, mert törekszik konzekvensen és eredményesen a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására, mert reálisan biztosítja az igények és a lehetőségek harmóniáját, mert javítja a lakosság, különösen az arra legjobban rászoruló rétegek életszínvonalát, szociális helyzetét és, mert életünk minden területén dinamikus fejlődést biztosít. Úgy vélem, gondjaikkal küzdve is derűlátóak lehetünk, mert a Központi Bizottság határozata megyénk lakosságában széles körű, pozitív, alkotó visszhangot keltett. Céljaink előremutatóak, politikánk ímeggyőző, képes az embereket mozgósítani és joggal támaszkodik a társadalmi összefogás lebírhatatlan erejére márcsak azért is, mert nálunk a nép nemcsak a munka részese, hanem élvezője, gazdája is eredményeinknek. E tények ismeretében és szem előtt tartásával szeretnék szólni tömören, a teljesség igénye és összekötő szöveg nélkül az eredményekről és gondokról a mezőgazdaságban, bizonyos feszítő lakossági igények kielégítéséről, és beszélni egy kicsit büszkén olyan kezdeményezésekről, amelyeket döntően széles körű társadalmi összefogással értünk el Bács-Kiskun 'megyében. Természetesen mindhárom kérdéscsoport olyan, és azért említem e napirend kapcsán, hogy az erkölcsi elismerés mellett költségvetési respektust, anyagi elismerést is ma vagy holnap megérdemel. Tisztelt Országgyűlés! Talán formabontás, hogy a mezőgazdaságról is beszélek, hiszen ez önálló országgyűlési napirend volt, de egyrészt megyénk helyzetét, rangját a népgazdaságban a dinamikus iparfejlesztés ellenére is elsősorban a mezőgazdaság szabja meg, másrészt rövid mondanivalóm főleg fogyasztócentrikus lesz. A mi szocialistává átszervezett mezőgazdaságunk az utóbbi években jó néhány társadalmi várakozást valóraváltott. Említhetem a kenyérgabona termelést, amelyben a hektáronkénti termésátlag 10 év alatt megduplázódott. Van elég, általában jó minőségű kenyér és országosan is optimálisak a tartalékaink. Vagy emlékszem a közelmúltra, amikor a lakosság húsellátását sürgető belpolitikai kérdésként kezeltük, és ma a baromfi- és sertéshús ellátás kielégítő. De hogy ez a mondat milyen hatalmas munkát takar, például az én választókerületemben, Baja térségében, hadd érzékeltessem nagyon röviden.
