Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

95 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 96 hozzájárult, hogy a szocialista és a tőkésországokból importált fogyasztási cikkek mennyisége emelkedett. A lakosság áruellátásának azonban elsősorban és alapvetően mindeddig és a jövőben is a hazai termelés a fő bázisa. Szeretnék szólni a kiskereskedelmi árakról is, mindazzal egyetértve, amit erről Fock elvtárs mondott beszámolójában. A kiskereskedelmi forgalomban az átlagos árszínvonal az elmúlt évben 1969-hez képest 1,3 százalékkal emelkedett. Ezt a növekedést, sőt ennél valamivel többet az 1970. évi lakossági jövedelmek tervezésénél figyelembe vettek, vagyis 1970-ben ennél a bérek és a jövedelmek gyorsabban emelkedtek. Ezért a lakosság egésze az átlagos árszínvonal emelkedése dacára jövedelméből jóval többet tudott vásárolni és többet is vásárolt, mint 1969-ben. Az igaz, hogy egyes rétegek, egyes családok esetében attól függően, hogy az átlagos jövedelemnövekedésből hogyan részesültek, valamint fogyasztási igényeik, azok összetétele mennyire tért el az általánostól, nem így alakult a helyzet. Az 1971-es év első félévében a kiskereskedelmi árszínvonal a tervezett szerint alakult, tehát nem keresztezi, nem csökkenti az életszínvonal ez évi növelésére tervezett központi elhatározások hatását. Az árszínvonal változásának megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a jövedelmek növekedésének következtében növekszik a lakosság fizetőképes igénye, kereslete a technikailag magasabb színvonalú, a jobb, a divatosabb újfajta áruk iránt, amelyek előállítási ára, így a fogyasztói ára is természetesen némileg magasabb. Tisztelt Országgyűlés! A kereskedelemre és a vendéglátóiparra az elmúlt években általános ellátási, de sajátos tennivalók is hárultak, a nemzetközi idegenforgalom gyors növekedéséből származóan. Az idegenforgalom fejlesztéséhez — Fock elvtárs utalt erre — politikai és gazdasági érdekéink egyaránt fűződnek. Fontosnak ítélem, hogy népünk eddig elért eredményeit, szocialista társadalmi rendünk szilárdságát például a múlt évben 6 millió külföldi állampolgár személyesen tapasztalhatta. A kormány nem keveset tett annak érdekében, hogy előmozdítsa a magyar állampolgárok külföldi utazásait is. 1968 és 1970 között évenként átlagosan egymillió honfitársunk utazott külföldre, közöttük 170—180 ezren nyugati országokba. Az elmúlt években a szocialista és a tőkés idegenforgalmunkból származó devizabevételeinknek körülbelül 30—40 százalékát a külföldre látogató magyar állampolgárok rendelkezésére bocsátottuk. A kormány nemrégiben határozatot hozott a belföldi turizmus fejlesztésére, az itthoni kirándulási, hétvégi pihenési, üdülési lehetőségek szélesítésére, és a program valóraváltásához több százmillió forintos költségvetési támogatást biztosított. Említésre méltó és örvendetes, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a személyi tulajdonban levő üdülő- és hétvégi házak száma már meghaladta a 75 ezret. Tisztelt Országgyűlés! Az eltelt időszak tanulságaként szeretném hangsúlyozni a lakossági fogyasztás és a termelés kölcsönhatásának nagy jelentőségét a szocialista társadalom építésében. Ez a kölcsönhatás némileg egyszerűsítve úgy fejezhető ki, hogy a gyorsan növekvő lakossági fogyasztás föltételezi és megkívánja a termelőerők fejlesztését és fejlettségét, ugyanakkor a lakosság fogyasztása a hazai ipari és mezőgazdasági termékek legnagyobb piaca, tehát gazdasági fejlődésünk fontos hajtóereje, a termelés növelésének és korszerűsítésének alapvető ösztönzője. Tisztelt Országgyűlés ! A kormány elnökének beszámolója világosan kifejezésre juttatta, hogy a kormányzati munkának a jövőben is fontos feladata az életkörülmények rendszeres javítása. Ennek szellemében fogalmaztuk meg kereskedelempolitikai célkitűzéseinket, és ezt a törekvést fogják kifejezésre juttatni a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek negyedik ötéves tervei. A belkereskedelmi tervek megvalósítása korántsem látszik egyszerűnek. 1975-ig a lakosság fogyasztása további 29—30 százalékkal, ezzel öszszefüggésben a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma 40 százalékkal növekszik. Nem tartom kizártnak azt sem, hogy ezeket a szinteket túl fogjuk haladni. Előrelátható, hogy a javuló életkörülményeknek megfelelően a lakosság fogyasztásának összetétele is tovább változik. Ezért mélyrehatóan elemezzük azokat az új fogyasztási szokásokat, társadalmi tendenciákat, amelyek az utóbbi években a fogyasztás növekedési ütemére és szerkezetére hatottak. A kereskedelem irányító szerveinek, a kereskedelmi vállalatok vezetőinek ma már nem annak előre jelzése okozza a legfőbb gondot, hogy mennyit emelkedik az öszszes fogyasztás egyik évről a másikra, vagy akár öt év alatt, sokkal inkább az, hogy várhatóan mennyivel nő vagy csökken a kereslet az egyes termékek, termékcsoportok, cikkféleségek iránt, milyen újfajta vásárlói igények keletkeznek, vagyis hogyan alakul a fogyasztás szerkezete. A kereslet szerkezetét leginkább alakító tényező a lakosság jövedelmi színvonalának általános növekedése. De szerepet játszik ebben a foglalkoztatottsági struktúra változása, az urbanizáció, a szabad idő növekedése és sok egyéb tényező is. Tisztelt Országgyűlés! A termékcsoportok közül csak a legfontosabbakat érintve, szeretnék néhány ellátási elképzelésünkre utalni. Az élelmiszerekből az egy főre jutó kalóriafogyasztásban általában elértük a szükséges mértéket. Ennek további növelése az egészséges táplálkozás szempontjából már nem is kívánatos. Ezért a lakosság élelmiszer-fogyasztását úgy kívánjuk irányítani, hogy az étrendben fokozódjék az állati fehérjék és a vitamintartalmú élelmiszerek aránya. Nyilvánvaló, hogy 'ez csak úgy lehetséges, ha megteremtjük hozzá a termelési hátteret, vagyis a kínálati feltételeket. Többek között itt arról is szó van, amit Nánási László képviselőtársam a zöldség- és gyümölcstermelésről az előzőekben kritikusan elmondott. A háztartások, de a vendéglátóipari vállalatok is, több jóízű, úgynevezett félkész ételt várnak az élelmiszergazdaságtól, amelyeknél már csak a befejező fázist kell otthon