Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

97 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 98 elvégezni, vagyis az egyéni ízesítést, a melegítést, a tálalást, és így tovább. A háztartási munka megkönnyítésének ez legalább olyan fontos követelménye, mint a háztartások gépesítése. Számítunk arra, hogy a következő években tovább nő a kereslet a ruházati cikkekből, főleg a jó minőségű termékekből. Az átlagosnál nagyobb lesz az igény a kötöttáruk és a lakástextiliák iránt. A divat a jövőben is gyorsan változik és erre felkészülünk. Korszerű szintetikus alapanyagokból készülő, tehát könnyebben kezelhető és mosható, vasalást nem igénylő textiltermékekből növelni fogjuk a, kínálatot. A tartós fogyasztási cikkek várható forgalma prognózisunk szerint gyorsabban emelkedik, mint az élelmiszer és ruházati cikkeké. A felmérések szerint tovább növekszik az igény a háztartások gépesítésére. A bútorvásárlásnál is emelkedő tendencia várható. A lakásépítési program megvalósulása tovább fokozza a bútorok iránti keresletet. A következő öt évben minden esztendőben 50—60 ezer személygépkocsi értékesítésére kerülhet sor. Fő fogyasztói tendenciaként azzal számolunk, hogy a lakossági kereslet a magasabb használati értékű fogyasztási cikkek irányában mozog, de változatlanul fontos kötelességünknek tekintjük az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok, lakosok jó és választékos ellátását az általuk keresett olcsóbb áru fogyasztási cikkekkel. A közelmúltban már nem kevés történt ennek érdekében, de tudjuk, hogy van még bőven tennivalónk e tekintetben is. A sokfajta választéki igény kielégítése természetesen valamivel nagyobb kereskedelmi készleteket, egyben a kereskedelmi készletek összetételének további körültekintő javítását teszi szükségessé. A növekvő igények ismeretében a következő években tovább kívánjuk növelni a fogyasztási cikkek behozatalát a szocialista, a fejlődő és a tőkés országokból egyaránt. Jelenleg a kiskereskedelemben forgalmazott fogyasztási cikkeknek 16—17 százaléka importáru. Ezt az arányt a következő 4—5 évben 20 százalékra kívánjuk emelni. Az importot továbbra is a választék bővítésére, új termékek meghonosítására és nem utolsó sorban a hazai termelés ösztönzésére használjuk fel. A javuló áruellátáson belül egyes áruféleségekből még a következő években sem áll elegendő rendelkezésünkre ahhoz, hogy a lakossági igényeket teljes mértékben kielégíthessük. Például annak ellenére, hogy az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma az elmúlt 5 évben 75 százalékkal emelkedett és a következő öt évben további 65 százalékkal emelkedik, egyes építőanyagokból az ennél is gyorsabban növekvő keresletnek előreláthatóan még továbbra sem tudunk teljesen megfelelni. A termelési kapacitások ilyen gyorsan nem bővíthetők. Tisztelt Országgyűlés! Az áruellátás javítása mellett kereskedelmünk fejlesztésének egyik kulcskérdése a vásárlási körülmények korszerűsítése. A közvéleményben az életszínvonalunk minősítésénél emelkedik annak a tényezőnek a jelentősége, hogy a lakosság vásárlási igényeit — hozzátehetem, az egyéb szolgáltatások iránti igényeit — hogyan, milyen körülmények között, egyszóval mennyire kulturáltan elégítjük ki. Ennek a társadalmi elvárásnak teljesítését megnehezíti, hogy a kereskedelem nagyon elaprózott, korszerűtlen bolthálózattal rendelkezik. Az üzletek irányítását 850 vállalat és szövetkezet látja el. A boltok és vendéglátóhelyek száma több mint 52 000. Az élelmiszerboltok 80 százaléka nagyon kis alapterületű. A mi fejlesztési törekvéseink központi gondolata, hogy csökkenjen a lakosság bevásárlásra fordított ideje, gyorsabb, szakszerűbb lehessen a vásárlók kiszolgálása. Ennek legfőbb feltétele a korszerű üzlethálózat, tehát hogy nagy számban legyenek olyan áruházaink, boltjaink, amelyek méreteikkel és belső kiképzésükkel egyaránt alkalmasak mindazon technikai berendezések bevetésére, amelyek a gyors és kulturált kiszolgálást biztosítják. Jelenleg mintegy 6000—6500 üzletünkről mondhatjuk el, hogy ott a kiszolgálás korszerű. Néhány éven belül ezeknek a nagyobb alapterületű, a korszerű technika bevezetésére alkalmas üzleteknek a számát mintegy 1800—2000-rel növeljük. Üzleteink szakosítási programja kétirányú. Egyrészt olyan üzletekre van szükség, ahol a vásárlók mind a napi igényeik kielégítéséhez szükséges alapvető, mind pedig azt kiegészítő cikkeket is egy helyben megtalálják. Például bútorüzletekben az összes lakberendezési cikket, az autóüzletekben az alkatrészeket és így tovább. Ilyen üzlettípust képviselnek az élelmiszerszakmában az úgynevezett ABC áruházak, amelyek beváltak és a vásárlók kedvelik. Másrészt szükséges olyan szaküzletek létesítése is, amelyekben egy-egy termékcsoportból a kapható teljes választékot kínálhatják. A kereskedelem sok területén a következő években kell megteremtenünk a továbbfejlesztés műszaki feltételeit. Gondolok itt az üzleti hűtő- és mélyhűtő berendezések teljes körű alkalmazására, a zöldség- és gyümölcsárusítás korszerűsítésére, a házhoz szállításra, raktározási problémák megoldására, az adatfeldolgozás, az ügyvitel gépesítésére és így tovább. Fejlesztési beruházási elképzeléseink megvalósítása, a gondok enyhítése, leküzdése természetesen a népgazdaság teherbíró képességének alakulásától függ. A kereskedelmi hálózat fejlesztése, korszerűsítése nagyon jelentős összegekbe kerül. így az elmaradás felszámolását, fejlesztési céljaink realizálását csak fokozatosan, anyagi lehetőségeinkkel összehangolva leszünk képesek megoldani. Éppen ezért különös gondot fordítunk arra, hogy a kereskedelem fejlesztésére kiadott minden egyes forint valóban és érzékelhetően a vásárlási körülmények javulásában kamatozzék. A magasabb színvonalú kereskedelmi szolgáltatásnak nemcsak anyagi feltételei vannak. Legalább ennyire fontosak a személyi és szervezeti feltételek is. Ezek olyan tartalékok, amelyeknek kiaknázására a vállalati vezetés színvonalának növelésével, a kereskedelmi vállalatok belső szervezetének korszerűsítésével kerül sor. Megtettük az első szükséges lépéseket a vezetés személyi feltételeinek javítására, a kereskedelmi 5 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ