Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

949 Az Országgyűlés 13. ülése, 1972. október 11-én, szerdán 950 műtrágya raktározása. A mezőgazdaságban forgalmazott műtrágyának, mintegy harmadát kellene raktárakban elhelyezni, azonban most és a közeljövőben ennek csak töredékére van lehetőség. A korszerű raktárak szűkössége és jelentős beruházás igényessége folytán a műtrágya műanyag zsákban való tárolása a legjobb módszer a műtrágyaveszteség megakadályozására. Igaz viszont az is, hogy — a műanyag zsákos, mint minden zsákos tárolás — igen munkaigényes. A kártevők és a kórokozók, valamint a gyomok által okozott kár két évtized alatt a felére, 1972-ben várhatóan mintegy 4 milliárd forintra csökken. A szervezett vegyszeres növényvédelmet a második ötéves terv elejétől kezdtük el. A nagyarányú fejlődésre jellemző, hogy ez évben már a mezőgazdaságilag megművelt terület 60 százalékán használtak növényvédő szert, egyes területeken kettő és több alkalommal is. Népgazdaságunk igen sokat áldoz a vegyszeres növényvédelemre. Ez évben például 25 millió dollárért vásárolunk növényvédő szereket a hazai termelés és a szocialista importon felül. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években már egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre eső növényvédőszer-felhasználásunk eléri vagy megközelíti a gazdaságilag fejlett nyugat-európai országok hasonló adatait. Az egy évtizeddel ezelőtt a még szinte ismeretlen gyomirtó szerek meghódították a mezőgazdaságot. Ez évben például a kukorica több mint felénél használtak vegyszeres gyomirtást. Ez évben a gyomirtók használatával nyolcmillió munkanapot takarítottak meg. A mezőgazdaság ez évi növényvédőszer-felhasználásának sajnos csak 40 százalékát állítja elő vegyiparunk. Ez kevés. Nagyobb erőfeszítésekre volna itt szükség, hogy csökkentsük az előbb említett jelentős volumenű tőkés importot. Sajnos, ma még nem vagyunk képesek eléggé kihasználni a szocialista gazdasági együttműködésben rejlő előnyöket sem. Mezőgazdaságunk ez évben 270-féle növényvédő szert használ fel. Ezen anyagok egyáltalán nem veszélytelenek az emberi és állati szervezetre. A múlt évben hat halálos, 65 enyhe lefolyású baleset történt növényvédő szerekkel. Nagyon sok tennivaló van még tehát az egészségvédelem, a balesetvédelem, de a környezetvédelem területén is. A korszerű állattakarmányozás elképzelhetetlen a vegyipar sokoldalú közreműködése nélkül. A korszerű keveréktakarmányok összeállításához egyes vegyi anyagok, mint vitaminok, antibiotikumok, aminosavak, anyaglebontást gátló anyagok, úgynevezett antioxidánsok, ásványi sók, egyes fémek stb. nélkülözhetetlenek. Közelítő számítások szerint a korszerű keveréktakarmány-ellátás következtében mintegy félmillió tonna abrakmegtakarítást értek el mezőgazdasági üzemeink 1970-ben. A kémia vívmányaival is korszerűsített takarmánygazdálkodás következtében csökkent a fajlagos takarmányfelhasználás. A tíz évvel ezelőtti öt-öt és fél kilogrammal szemben az állami gazdaságok egy kilogramm élősúly ráhizlalására sertésnél 4,5 kilogramm, baromfinál 3 kilogramm abraktakarmányt használnak fel ez évben. Jelenleg a nagyüzemi baromfiállomány keveréktakarmány-ellátottsága 100 százalékos, a sertésállományé pedig megközelíti azt. A pozitív eredmények mellett is meg kell állapítani, hogy még igen sok tennivalója van e területen a mezőgazdaságnak és a vegyiparnak egyaránt. Különféle fehérjetartalmú takarmányokat az utóbbi években sok tízmillió dollár értékben importáltunk tőkésországokból. Ezek egy részét előbb-utóbb itthon is gyárthatjuk majd. Igen jelentős feladatunk a szintetikus fehérjegyártás minél előbbi megszervezése hazánkban. Egyre inkább terjed a műanyag fóliák mezőgazdasági és kertészeti felhasználása. A műanyag fólia felhasználása a kertészetben négyzetméterenként 18—20 forint többleteredményt hoz a fólia nélküli műveléshez képest. Ez évben a tíz évvel előttinek háromszorosát, 1200 hektár területet fedtek be műanyag fóliával. Egyre terjed a műanyag öntözőcső is. A mezőgazdaság eddig körülbelül két és fél-háromezer kilométer pvc műanyag csövet épített be a mezőgazdasági öntözőberendezésekbe. Műanyagfogyasztásuk mintegy 20 százalékát az élelmiszer-gazdaság használja fel. Csakis a korszerű csomagolás tette lehetővé azt, hogy a belföldi forgalomban levő élelmiszerek csaknem kétharmad része előrecsomagolt, a minőség megóvása mellett nagy tömegben, gyorsan és termelékenyen szállítható és forgalmazható. A műanyag zacskós tej például néhány év leforgása alatt kiszorította az üveges tejet. Említésre méltó, hogy teljes nitrogénműtrágya-termelésünket műanyag zsákokba csomagoljuk. A műanyag zsákok használatával sok száz millió forint értékű raktár építését lehetett el-, illetőleg későbbre halasztani. A mezőgazdaság gépesítésével igen megnőtt a mezőgazdaság villamosenergia- és üzemanyagigénye is. Az 1960. évi egy főre jutó 50 kilowattóráról 1971-re 13-szorosára, 650 kilowattórára nőtt a mezőgazdaságban felhasznált villamos energia. Ez évben mezőgazdaságunk benzin, gázolaj, valamint tüzelőolajból egymillió tonnát használ fel. E szám nagyságára megemlítem, hogy még nem is olyan régen, hét évvel ezelőtt, 1965-ben egész népgazdaságunk használt fel annyi üzemanyagot, amennyit mezőgazdaságunk ez évben felhasznál. Az eredmények ellenére itt is vannak gondok. Tüzelőolaj csak bizonyos körzetekben kapható. Sűríteni kell a telepeket. A gázolaj szállítási távolságok a régi ÄFORtelepek egy részének megszűnése miatt nőttek. A nagy volumenű mezőgazdasági fogyasztás miatt a termelőszövetkezeteknek maguknak is több gondot kell fordítani az üzemanyagok tárolására. Tisztelt Országgyűlés! Dolgozó parasztságunk nemcsak jussának, a földnek birtokba vételére volt képes, hanem pártunk helyes gazdaságpolitikájára támaszkodva a mezőgazdaság 40*