Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

951 Az Országgyűlés 13. ülése, 1972. október 11-én, szerdán 952 szocialista átalakítása és a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdítása révén alig több mint egy évtized leforgása alatt a növénytermesztési hozamok megduplázására is. Igen örvendetesnek tartom azt, hogy a magyar mezőgazdaság vezetői, szakemberei, a tszek és állami gazdaságok dolgozói egyaránt kedvezően fogadták a műtrágyákat, növényvédő szereket, takarmányadalékokat, műanyagokat, egyszóval mindazon új kémiai anyagokat, amelyeket az utóbbi évtizedek műszaki fejlesztési eredményeként iparunk az élelmiszer-gazdaság részére nyújtani tudott. Ügy vélem, hogy hazánkban a népgazdasági tervezők és az ipari vezetők is idejekorán meglátták a mezőgazdaság kemizálásában rejlő előnyöket. Távlatilag helyes prognózisokat állítottak fel, aminek alapján sor kerülhetett megfelelő nagyságú kombinátok és üzemek építésére. Szeretném még azt is hangsúlyozni, hogy a Nehézipari, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium között mindig igen gyümölcsöző, alkotó együttműködés volt. Az elmúlt évtizedben a vegyi anyagokat előállító üzemekben is igen jelentős fejlődés ment végbe. A második ötéves terv időszakában lényegében földgáznyersanyagra állítottuk át nitrogénműtrágya gyárainkat, az épülő üzemeket pedig eleve földgáznyersanyag felhasználására terveztük. Egyre nőtt az üzemek mérete is. A felszabadulás után létesített első nitrogénműtrágya gyárunkban, a Borsodi Vegyikombinátban a termelés alapüzemének, az ammónia-szintéziskör egy vonalának kapacitása napi 50 tonna ammónia volt, a Péti Nitrogénművek most épülő műtrágyagyárában hússzor akkora, 1000 tonna/nap kapacitású ammóniaüzem létesül. Az igen nagymértékű műszaki fejlődésre jellemző az, hogy az utóbbi tíz évben épült, illetőleg épülő ammóniaüzemekben ugyanazt a termékmennyiséget a korábbi négy helyett már csak egy berendezés állítja elő harmada acélszükséglettel, tizedakkora üzemeltető létszámmal, huszadakkora terület- és épületigénnyel, negyvenedrésze villamos energia felhasználásával. Az említett műszaki fejlődés következtében az utóbbi évtizedben a nitrogénműtrágya önköltsége 35 százalékkal csökkent, ami az állami támogatás mérséklését tette lehetővé. Befejezésül röviden még feladatainkról szeretnék szólni. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a IV. ötéves tervünk legnagyobb — 9 milliárd forintos — beruházását, a Péti Nitrogénművek több mint egymillió tonna műtrágyát kibocsátó üzemét határidőre megépítsük. Az építkezés jól halad. Építőiparunk eddig eleget tett vállalt kötelezettségeinek. Ez év végéig az építési munkák fele készen lesz. Jövőre nagy ütemben megkezdődik a szerelés. A beruházás koncentráltságára jellemző, hogy ebben az évben közel hárommilliárd forint felhasználására kerül sor a péti építkezésen. E gyár üzembe helyezésével lehetőség nyílik arra, hogy 250 kilogramm hektáronkénti nitrogén-foszfor-kálium műtrágya hatóanyagot adjunk a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy | hazai termeléssel tudjuk megvalósítani mezőgazdaságunkban a nagy adagú műtrágyázást. E gyár üzembe helyezésével nagy lépést teszünk előre a kopmlex műtrágyák gyártásában. 1976ra összes hazai műtrágyatermelésünk több mint egyharmada komplex műtrágya lesz. Az eddiginél erőteljesebben kell foglalkoznunk a növényvédő szerek hazai előállításával. E területen jobban ki kell használni a szocialista munkamegosztás előnyeit. Növelni kell a kooperációs gyártást a nyugati országok vállalataival is. Gyógyszeriparunk bekapcsolódott a növényvédő szerek gyártásába, amitől komoly eredményeket várunk. A mező- és élelmiszer-gazdaság műanyagigénye egyre nő. Ezért a petrolkémiai központi fejlesztési programban nagy figyelmet fordítunk az élelmiszer-gazdaság igényeinek kielégítésére, szem előtt tartva az optimális méretű üzemek létesítését és a nemzetközi együttműködésből és munkamegosztásból származó előnyök egyidejű érvényesítését. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Hozzászólásom végére érve, összefoglalóan anynyit mondanék, hogy mindannyiunk örömére szolgál élelmiszer-gazdaságunk dinamikus, eredményes fejlődése. Mezőgazdaságunk dolgozói eredményesen teljesítették az eléjük tűzött feladatokat, azokat, amelyeket pártunk és kormányunk határozott meg számunkra. Mi, az ipar irányítói, vezetői és dolgozói ezután is tőlünk telhetően támogatjuk munkájukat. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Tóth Balázs képviselőtársunk. TÓTH BALÁZS: Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági miniszter elvtárs rendkívül széles körű, a mai magyar mezőgazdaságot átfogó és értékelő, országos érvényű beszámolót adott részünkre. Megállapításaival és elemzésével a Békés megyei képviselők csoportülésén foglalkoztunk, felismerve annak realitását, iránymutatásának helyességét. Nem azért kértem tehát szót, hogy ezeket az országos érvényű megállapításokat, amelyeket megbízható információs anyag birtokában tett Dimény elvtárs, vitassam, hanem azért, hogy rámutassak egynéhány olyan problémára, amelyek az utóbbi években az általunk megerősített törvények hatásaként érték megyénk mezőgazdaságát, illetve összébb szűkítve a kört : Dél-Békés szövetkezeti gazdaságait. A gazdaságpolitikai célok megvalósítását olyan, az ország nagy részét — benne Békést is — érintő természeti katasztrófák, mint az 1970es ár- és belvíz, nem tudták megakadályozni. A természet okozta kár mindig rosszkor érinti az embert, de ha új elképzeléseket kíván megvalósítani, ha erejét nagy horderejű tervek megvalósítására feszíti, akkor soha rosszabbkor. így voltunk ezzel mi is, amikor a megye egy