Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

X 87 Az Országgyűlés 2. ülése szerint 52 százaléka igényelt szövetkezeti, illetve az ennek megfelelő tanácsi értékesítésű lakást. A lakások felmérése, az új lakbérek megállapítása és a lakásigények megújítása nyugodt politikai légkörben folyt. A főváros lakossága általában egyetértéssel fogadta az új szabályozásnak azt az elvi alapját, hogy a lakásigények kielégítése az anyagi, vagyoni helyzet és egyéb fontos ismérvek figyelembevételével fog történni. A Fővárosi Tanács rendelete, összhangban a Központi Bizottság és a Minisztertanács határozatainak alapelveivel, igen humánusan, a szociális szempontokat figyelembe véve, a régi fővárosi lakosok és a törzsgárdába tartozó dolgozók érdekeit védve előírja, hogy a lakások 70 százalékát a munkásoknak, és a termelésben közvetlenül részt vevő műszakiaknak, minimálisan 20 százalékát pedig a fiatal házasoknak kell adni. A lakások elosztásánál a különböző lakásépítési formákba való besorolásnál fontos szempont az igénylők jövedelmi és vagyoni helyzete. Előnyben részesülnek azok, akiknek nincsen lakásuk, vagy van, de az egészségtelen és lakás céljára alkalmatlan, a gyermekes, illetve a többgyermekes családok, azok, akik ugyanazon a helyen 10 éve vagy hosszabb ideje dolgoznak. Bízunk abban, hogy az érvényben levő lakásrendeletek megfelelő alkalmazásával a korábbinál igazságosabb, a szubjektivitás lehetőségét erősen lecsökkentő, arányosabb anyagi teherviselést biztosító lakáselosztást lehet megvalósítani. Most a tanácsokon a sor, hogy a rendeletek rugalmas alkalmazásával biztosítsák fontos célkitűzéseink megvalósítását. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A növekvő feladatokkal, a nagyarányú fejlesztési célkitűzésekkel egyidejűleg szinte természetesnek vehető, hogy megszaporodtak gondjaink is. De bármennyire is sok nehézséget kell leküzdenünk ahhoz, hogy a negyedik ötéves tervben és a kormány programjában szereplő feladatokat megoldjuk, bizonyos vagyok abban, hogy mindez nem teljesíthetetlen számunkra. Megoldásához hozzájárul az új tanácstörvény alapján megnövekedett tanácsi önállóság, a kibővült hatáskör és ebből adódó nagyobb lehetőségünk. Nagy ösztönző erőt és egyben fokozódó felelősséget jelent-számunkra az a bizalom, amelyet a főváros lakossága a legutóbbi választások során irányunkban tanúsított és az az erősödött közéleti aktivitás, amelynek alapján feladataink megoldásában számítunk a főváros lakossága javaslataira, segítségére, megértő támogatására. Az elkövetkezendő időszakban a Fővárosi Tanács egyik legfontosabb feladata lesz, hogy minden érintett intézmény és vállalat támogatásával biztosítsa a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök takarékos és gazdaságos felhasználását és a negyedik ötéves tervben kitűzött célok teljesítését. A tanács területén eleget kívánunk tenni a ' hatékonyabb gazdálkodásból és a nemzeti jövedelem növeléséből reánk háruló követelményeknek. A kormány programjáról szóló beszámolót 71. június 23-án, szerdán 88 elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Kurucz Márton képviselőtársunk. KURUCZ MÁRTON: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban olyan kérdésekről szólok, amelyeket alapjában a kormányprogram is érintett. Ismert, hogy egész sor kormányintézkedés történt annak érdekében, hogy növekedjék a hústermelés, biztosítani tudjuk a zavartalan húsellátását. A már megtett és a folyamatban levő gazdaságpolitikai intézkedések, a termelési kedvet fokozó ösztönzők nem várt gyorsasággal eredményt hoztak, elsősorban a sertéslétszám növekedését. A sertésállomány egy év alatt országosan 1,6 millió darabbal, Csongrád megyében 102 ezer darabbal növekedett. Ha az országos számok mellett szólok a megyei helyzetről, annak az az oka, hogy Békés megye után mind az állomány, mind a termelési színvonal mutatói tekintetében második helyen vagyunk a megyék sorrendjében, de ezzel együtt új gondok is jelentkeznek. Az elmúlt évben országosan közel 270 ezer sertésférőhelyet helyeztek üzembe, és mintegy 200 szakosított telep építése van folyamatban. Megyénk mezőgazdasági üzemei az országos program meghirdetése után az elsők között kezdeményezték a szakosított sertéstelepek építését. Jelenleg 18 telep építése van folyamatban, közel százezer férőhely létesítésére, 180 ezer darab évi hízott sertés kibocsátására. Ezek a telepek teljes üzembe lépésük után annyi sertéshúst termelnek, mint jelenleg a megye összes állami gazdaságai és termelőszövetkezetei együttesen. A termelést már folytató és a folyamatosan termelésbe lépő szakosított telepek azt bizonyítják, hogy gyors ütemben fejlesztjük iparszerűvé a nagyüzemi sertéstenyésztést, illetve a termelést. Az elért eredmények arra mutatnak, reális a kormánynak az a törekvése, hogy a sertéstenyésztés terén a ciklikusságot csak a nagyüzemi iparszerű termeléssel lehet megszüntetni. E területen tapasztalt néhány gondot azért teszek szóvá, mert azok egy része feszült helyzetet teremtett és teremthet a jövőben is a mezőgazdasági üzemekben. A káros hatásokat lehetőségeinkhez képest el kellene kerülni, legalábbis csökkenteni, de az esetek megoldása túlnő a beruházók lehetőségein. Mindenekelőtt szólok a beruházások területén meglevő nemkívánatos jelenségekről. Az eddigi tapasztalatok alapján már levonható az a következtetés, hogy nem szükséges, a korszerűség nem feltételezi, hogy a sertéseknek vasbetonerődöket építsünk. Ezek rendkívül anyagigényesek és drágák. A célnak, a lehetőségnek és a tervezésnek az eddiginél feltétlenül jobb összhangjára van szükség, mind a beruházások bekerülési költsége, mind pedig e létesítmények üzemeltetése szempontjából. A jelenleg már megépült vagy épülő szakosított sertéstelepek jelentős része egyedi tervek alapján készül, és az esetek többségében úgy az erőforrások, mint a célszerűség nem kellő figyelembevételével. Feltétlenül változtatni kell ezen a helyzeten, ösztönzőbb rendszert kell kialakítani