Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

85 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 86 sősorban a városban élő ember gondja, és ez alól nem kivétel a főváros sem. Ma még nehéz szívvel gondolunk a fővárosban arra, hogy a nagyon nagy erőfeszítések és anyagi ráfordítások ellenére több tízezer család hosszú ideje várja, hogy talán legnagyobb gondja megoldást nyerjen, és önálló, illetve minőségileg megfelelő lakást kapjon. A negyedik ötéves terv időszakában megépülő 400 ezer lakásból 91 ezret a fővárosban kell felépíteni és ez nem jelent egyszerű feladatot számunkra. Azt, hogy a mi államunk milyen nagy fontosságot tulajdonít a lakásgondok megoldásának, világosan mutatja az is, hogy amíg fővárosunkban a harmadik ötéves terv időszakában 25 ezer lakást építhettünk fel tanácsi beruházásként, addig a negyedik ötéves terv időszakában 20 milliárd forint felhasználásával 56 ezer lakás felépítésére kaptunk lehetőséget; a 91 ezer lakás felépítésének költsége pedig meghaladja a 30 milliárd forintot. Az összeg önmagában is mutatja az erőfeszítés és feladat hatalmas méreteit, nagy társadalmi jelentőségét pedig igazolja, hogy e célkitűzés teljesítésével a fővárosban 1975-ig körülbelül 350 ezer ember költözhet új, jobb és korszerűbb lakásba. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon megnövekedett a főváros és a kivitelezésben érintett szervek vezetőinek felelőssége a lakásépítési feladatok megvalósításában. Ennek teljesítését megnehezíti, hogy a lakásépítésre kedvezően felhasználható szabad területek nagyrészt elfogytak a fővárosban, ezért új építési területek felhasználására kell, hogy sor kerüljön, amelveknél magas a közművesítési költség ; de lebontásra kerül több elavult, rossz állapotban levő, egészségügyi és szociális szempontból sem megfelelő, munkáslakta városrész is, amelyeknél viszont magas a szanálási arány. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv időszakában az egy lakásra eső bruttó építési költség átlagosan eléri a 350 000 forintot. Nagy, de az érintettek számára általában kedvező hatású feladatot jelent, hogy a szanálás miatt 25 000 családot kell elköltöztetni, ami önmagában is körültekintő és jól szervezett munkát igényel. Emellett a szanálandó területekről még 230 üzemrész, szövetkezet, raktár, intézmény elhelyezéséről is kell gondoskodnunk. Ilyen hatalmas lakásépítési feladatot teljesíteni nyilvánvaló, hogy csak korszerű technológiával, és folyamatos munkával lehetséges — és ebben a tekintetben is nagyon sokat fejlődött az építőipar az elmúlt években. A lakásépítés folyamatosságát mégis sokszor zavarja, hogy nincs időben előkészítve az építési terület. Késik a szanálás, az előközművesítés, esetenként nincs folyamatos anyagellátás, rossz a munkaszervezés, nemegyszer kevés a munkaerő. Sajnos, gj'akori, hogy a tervező, a beruházó és a kivitelező talán éppen a nagy feladat és a részben eltérő érdekeltség miatt is a hiányosságokért, az elmaradásért egymást okolják, keresik a hivatkozási alapot. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a feladat teljesítése csak úgy lehetséges, ha rendszeresebb, jobb és eredményesebb lesz az együttműködés a főváros, a tervezésben és a kivitelezésben érintett szervek között, ha közösen keressük a feladat megoldásának, a nehézségek elhárításának a lehetőségeit, ha minden szerv időben és megfelelően elvégzi a reá háruló feladatokat. Ezt a felelősségteljes munkát a tervben kitűzött célok és a lakosság érdekeinek védelmében minden érdekelt szervtől, személytől meg is kell követelnünk. A fővárosban a lakásépítésen kívül meg kell építeni négyezer bölcsődei és 14 000 óvodai helyet, 770 iskolai tantermet, 230 000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi egységet, egészségügyi és művelődésügyi létesítményeket. Különösen sok gondot okoz számunkra, hogy a nagy lakótelepeken, mint például Óbudán, Üjpalotán, Zuglóoan a lakás építésével nem egy időben, vagy csak részben épülnek meg ezek a kapcsolódó létesítmények, amelyek pedig a lakosság mindennapi ellátása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ez az elmaradás indokoltan bosszantja a lakosságot, sokszor megoldhatatlan problémát, kényelmetlenséget okoz, ennek következtében csökkenti azt a megelégedettséget és örömet, amely az új lakásokba való költözés jelent számukra. Nemegyszer a főváros vállalatainak hibájából, a kellő előkészítés hiánya akadályozza ezeknek a fontos létesítményeknek a megvalósítását, de az alapvető probléma az, hogy a kivitelezők jövedelmezőségi okokra, kapacitáshiányra hivatkozva, technológiai változtatásokat igényelve, sokszor nem vállalják a szociális, a kulturális, a kereskedelmi és az egészségügyi létesítmények megvalósítását. Tudjuk, és ezt Fock elvtárs beszámolója is tartalmazta, hogy ezeket tömegesen és gyorsabban, sokkal kisebb munkaerő-ráfordítással, a könnyűszerkezetes építési technológiával lehet majd felépíteni. Bár ez a technológia általában ismert és kormányunk még licenc vásárlását is elhatározta, mégis nálunk még hosszabb idő kell az elterjedéséhez. A lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények megépítésével pedig nem lehet még évekig várni. A két-három éves lemaradást valószínűleg már be sem tudnánk pótolni. Ehhez az szükséges, hogy a Fővárosi Tanács, valamint az illetékes szervek és vállalatok vezetői minél előbb keressék és találják meg e fontos probléma megoldásának a lehetőségét. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon lényeges, hogy a lakásépítési feladatok megoldása mellett megfelelően hajtsuk végre a lakások elosztásával és az új lakbérek megállapításával kapcsolatos rendeleteket is. Az új lakásrendeletek végrehajtása érdekében a fővárosban is befejeződött a lakásigénylések megújítása, kiadásra került a fővárosi tanács rendelete. Az év elején nyilvántartott, de az átfedések és az elavultság miatt reálisnak nem tekinthető 150 000 lakásigény a megújítás után 91000-re csökkent. Ebben azonban körülbelül 18 000 új lakásigénylő is szerepel, tehát a korábbi lakásigényeknek mintegy a felét újították meg. A jövedelmi és a vagyoni helyzet figyelembevétele miatt lényeges változás következett be az igények lakásépítési formák szerinti összetéte! lében. Korábban az igénylők 30 százaléka, az új