Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

85 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 86 sősorban a városban élő ember gondja, és ez alól nem kivétel a főváros sem. Ma még nehéz szívvel gondolunk a fővá­rosban arra, hogy a nagyon nagy erőfeszítések és anyagi ráfordítások ellenére több tízezer csa­lád hosszú ideje várja, hogy talán legnagyobb gondja megoldást nyerjen, és önálló, illetve mi­nőségileg megfelelő lakást kapjon. A negyedik ötéves terv időszakában megépülő 400 ezer la­kásból 91 ezret a fővárosban kell felépíteni és ez nem jelent egyszerű feladatot számunkra. Azt, hogy a mi államunk milyen nagy fon­tosságot tulajdonít a lakásgondok megoldásának, világosan mutatja az is, hogy amíg fővárosunk­ban a harmadik ötéves terv időszakában 25 ezer lakást építhettünk fel tanácsi beruházásként, addig a negyedik ötéves terv időszakában 20 milliárd forint felhasználásával 56 ezer lakás fel­építésére kaptunk lehetőséget; a 91 ezer lakás felépítésének költsége pedig meghaladja a 30 milliárd forintot. Az összeg önmagában is mu­tatja az erőfeszítés és feladat hatalmas méreteit, nagy társadalmi jelentőségét pedig igazolja, hogy e célkitűzés teljesítésével a fővárosban 1975-ig körülbelül 350 ezer ember költözhet új, jobb és korszerűbb lakásba. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon meg­növekedett a főváros és a kivitelezésben érintett szervek vezetőinek felelőssége a lakásépítési fel­adatok megvalósításában. Ennek teljesítését meg­nehezíti, hogy a lakásépítésre kedvezően fel­használható szabad területek nagyrészt elfogy­tak a fővárosban, ezért új építési területek fel­használására kell, hogy sor kerüljön, amelvek­nél magas a közművesítési költség ; de lebontásra kerül több elavult, rossz állapotban levő, egész­ségügyi és szociális szempontból sem megfelelő, munkáslakta városrész is, amelyeknél viszont magas a szanálási arány. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a negyedik öt­éves terv időszakában az egy lakásra eső bruttó építési költség átlagosan eléri a 350 000 forintot. Nagy, de az érintettek számára általában kedve­ző hatású feladatot jelent, hogy a szanálás miatt 25 000 családot kell elköltöztetni, ami önmagá­ban is körültekintő és jól szervezett munkát igé­nyel. Emellett a szanálandó területekről még 230 üzemrész, szövetkezet, raktár, intézmény elhelye­zéséről is kell gondoskodnunk. Ilyen hatalmas lakásépítési feladatot teljesíteni nyilvánvaló, hogy csak korszerű technológiával, és folyama­tos munkával lehetséges — és ebben a tekintet­ben is nagyon sokat fejlődött az építőipar az elmúlt években. A lakásépítés folyamatosságát mégis sokszor zavarja, hogy nincs időben előkészítve az építési terület. Késik a szanálás, az előközművesítés, esetenként nincs folyamatos anyagellátás, rossz a munkaszervezés, nemegyszer kevés a munka­erő. Sajnos, gj'akori, hogy a tervező, a beruházó és a kivitelező talán éppen a nagy feladat és a részben eltérő érdekeltség miatt is a hiányossá­gokért, az elmaradásért egymást okolják, keresik a hivatkozási alapot. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a feladat teljesítése csak úgy lehetséges, ha rendszeresebb, jobb és eredményesebb lesz az együttműködés a főváros, a tervezésben és a ki­vitelezésben érintett szervek között, ha közösen keressük a feladat megoldásának, a nehézségek elhárításának a lehetőségeit, ha minden szerv időben és megfelelően elvégzi a reá háruló fel­adatokat. Ezt a felelősségteljes munkát a tervben ki­tűzött célok és a lakosság érdekeinek védelmé­ben minden érdekelt szervtől, személytől meg is kell követelnünk. A fővárosban a lakásépítésen kívül meg kell építeni négyezer bölcsődei és 14 000 óvodai he­lyet, 770 iskolai tantermet, 230 000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi egységet, egészségügyi és művelődésügyi létesítményeket. Különösen sok gondot okoz számunkra, hogy a nagy lakótele­peken, mint például Óbudán, Üjpalotán, Zugló­oan a lakás építésével nem egy időben, vagy csak részben épülnek meg ezek a kapcsolódó lé­tesítmények, amelyek pedig a lakosság minden­napi ellátása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ez az elmaradás indokoltan bosszantja a lakos­ságot, sokszor megoldhatatlan problémát, ké­nyelmetlenséget okoz, ennek következtében csök­kenti azt a megelégedettséget és örömet, amely az új lakásokba való költözés jelent számukra. Nemegyszer a főváros vállalatainak hibájá­ból, a kellő előkészítés hiánya akadályozza ezek­nek a fontos létesítményeknek a megvalósítását, de az alapvető probléma az, hogy a kivitelezők jövedelmezőségi okokra, kapacitáshiányra hi­vatkozva, technológiai változtatásokat igényelve, sokszor nem vállalják a szociális, a kulturális, a kereskedelmi és az egészségügyi létesítmények megvalósítását. Tudjuk, és ezt Fock elvtárs beszámolója is tartalmazta, hogy ezeket tömegesen és gyorsab­ban, sokkal kisebb munkaerő-ráfordítással, a könnyűszerkezetes építési technológiával lehet majd felépíteni. Bár ez a technológia általában ismert és kormányunk még licenc vásárlását is elhatározta, mégis nálunk még hosszabb idő kell az elterjedéséhez. A lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények megépítésével pedig nem lehet még évekig vár­ni. A két-három éves lemaradást valószínűleg már be sem tudnánk pótolni. Ehhez az szükséges, hogy a Fővárosi Tanács, valamint az illetékes szervek és vállalatok vezetői minél előbb ke­ressék és találják meg e fontos probléma megol­dásának a lehetőségét. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon lényeges, hogy a lakásépítési feladatok megoldása mellett megfelelően hajtsuk végre a lakások elosztásával és az új lakbérek megállapításával kapcsolatos rendeleteket is. Az új lakásrendeletek végrehajtása érdeké­ben a fővárosban is befejeződött a lakásigénylé­sek megújítása, kiadásra került a fővárosi tanács rendelete. Az év elején nyilvántartott, de az át­fedések és az elavultság miatt reálisnak nem te­kinthető 150 000 lakásigény a megújítás után 91000-re csökkent. Ebben azonban körülbelül 18 000 új lakásigénylő is szerepel, tehát a ko­rábbi lakásigényeknek mintegy a felét újították meg. A jövedelmi és a vagyoni helyzet figyelem­bevétele miatt lényeges változás következett be az igények lakásépítési formák szerinti összetéte­! lében. Korábban az igénylők 30 százaléka, az új

Next

/
Thumbnails
Contents