Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-12

883 Az Országgyűlés 12. ülése, mert ellenkező esetben túlnyomó részben import útján kell a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termeléshez ma már nélkülözhetetlen növényvédő szereket, speciális gépsorokat — gyakorta tőkésországból — beszerezni, holott a mi iparunk is néhány területen ' nagyobb sorozatban képes lenne ezeket a jelenleginél jelentősebb mértékben, gazdaságosan és olcsóbban gyártani. Az ilyen irányú kiterjedtebb nemzetközi koordináció és specializáció feltétlenül szükséges. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló a mezőgazdasági termelés eredményeit — nagyon helyesen — az 1967—71 közötti öt év alapján mutatta be folyamatában, átlagosnak mondható időjárású években, összességében az elmúlt öt év alatt a mezőgazdasági termelésben nem várt fejlődés következett be, ami valóban örvendetes. A tárgyilagos állásfoglalás és az eredményt befolyásoló okok elemzése során azonban néhány kérdésre feltétlenül rá kell e helyen mutatni, mert nagy hibát követnénk el, ha túlságosan derűlátóan ítélnénk meg a körülményeket és tekintenénk a jövőben ránk váró feladatok elé. Tudomásul kell venni, hogy az elmúlt öt évben az eredményeket viszonylag könnyebben, kisebb ráfordításokkal értük el, mint amilyen megfeszített munkát és feladatot jelent várhatóan az előttünk levő elkerülhetetlenül intenzívebb fejlődés szakasza. Mi volt jellemző az elmúlt öt évre? A mezőgazdasági termelésben — a többi ágazathoz viszonyítva is — eredményesebben és gyorsabban hatott az. új gazdaságirányítás. Itt ugyanis a decentralizált termelésben a helyi, üzemi kezdeményezés és döntés sok erőt hozott mozgásba — bizonyos vonatkozásban még a gazdaságirányítási koncepciót megelőzően — ami közvetlenül érvényesítette hatását, és a termelést kedvező módon befolyásolta. A termelők érdekeltsége eredményezte például a gabona- és kukoricatermelésben bekövetkezett nagyarányú fejlődést, amikor gyors fajtaváltással, körültekintő műtrágyázással és jobb talajműveléssel, vegyszerezéssel és nem utolsósorban a komplex gépesítés alkalmazásával szinte egyik évről a másikra jelentősen növekedett a termelés, és országos átlagban több évre vonatkozóan elértük a 30 mázsa hektáronkénti gabona- és szemeskukorica-termést. Ehhez tartozik, hogy a MÉM-tárca ugyancsak az új gazdaságirányítás adta közgazdasági környezetben hatékony és gyors koncepciót tudott adni a termelés részére, és ehhez a feltételeket is a lehetőségekhez mérten biztosította — anyagi, műszaki, szakirányítási, külkereskedelmi stb. vonatkozásban. Ennek következménye például a baromfi-, hús- és tojástermelésben, a sertéshústermelésben és néhány takármányféle termesztésében bekövetkezett — korábban nem is remélt — gyors változás és eredmény. Figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt évek gazdálkodására általában minőségi és mennyiségi vonatkozásban egyaránt az úgynevezett hiánygazdálkodás volt jellemző. Ebben a kedvező helyzetben az üzemek kissé elkényelmesedtek, Amilyen mértékben azonban a fel1972. október 10-én, kedden 884 használó-átvevő piacok telítődnek, a minőség iránti igények érthetően növekednek, a jövőben nagyobb figyelmet fog igényelni az értékesítés. Erre példa a burgonya és néhány zöldségféle termelése, forgalmazása. Ezért a jövőben a termelésre nagyobb gondot kell fordítani, jobban figyelembe kell venni az átvevő kereskedelem, a feldolgozóipar és a fogyasztó igényeit — mint eddig — mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt, amely tény a termelési, feldolgozási és csomagolási költségeket várhatóan növelni fogja. Az elmúlt években munkaerőhiány-gondokkal a mezőgazdasági nagyüzemek általában még nem találkoztak. A munkaerőhiány az elkövetkező években általános lesz, és tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdasági termelő üzemekben dolgozóknak is gyökerében más lesz az igényük a szociális juttatások és főleg a kulturáltabb munkakörülmények vonatkozásában. Ez a tény ugyancsak emelni fogja a termelési költségeket és a munkaerő biztosítása elsősorban nem jövedelmi, hanem jobb munkakörülményi feltételeket igényel. Erre — sajnos — a mezőgazdasági termelő üzemek egy részében nincsenek meg a feltételek, különösen az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés egyes területein. Eddig gyakorta egyszerűbb volt nagyobb eleven élőmunka-ráfordítással megoldani egy feladatot, mint a nagyobb költséget jelentő holt munkával, géppel, vagy kemikáliával. Ez a körülmény is valóban új helyzetet eredményez, és felveti a céltudatos műszaki fejlesztés szükségességét, a munkatermelékenység elengedhetetlen javítását. Az eddig elért eredmények nagymértékben köszönhetők azoknak a parasztoknak is, akik a szocialista nagyüzemekben tömörültek és vállalták a kezdetben valóban nem könnyű feladatokat. A nagyüzemi termelés elindítása, és a nehéz körülmények közötti helytállás nem volt könnyű. Ügy gondolom, e helyről is köszönetet kell mondanom szorgalmas parasztságunknak, az üzemek vezetőinek azzal az ígérettel, hogy szocialista társadalmunk a jövőben is gondoskodik róluk, amint azt több rendelkezés már bizonyítja: nyugdíj, szociális juttatások stb. Bizonyos intézkedésekre azonban — mint a nyugdíjkorhatár meghatározása, a családi pótlék, a járadékösszeg felemelése stb., mihelyt a lehetőségek adottak, szükség lesz. Sok tennivalója van ilyen vonatkozásban azonban maguknak a termelőszövetkezeti gazdaságoknak is. Figyelembe kell venni, hogy nemcsak gazdasági, hanem társadalmi alakulatok is, és a termelőszövetkezeti közösségnek is feladata az öregek segítése, amint erről Dimény miniszter elvtárs is szólt. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi helyzet tárgyilagos megítélése és elemzése alapján a jövőbeni teendőket illetően a következő főbb feladatok figyelembevételét javasoljuk. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés sokkal tartósabb, legalább öt évre szóló koncepciót kell hogy kapjon, amelynek ismeretébe« lehet minden üzem fejlesztési és beruházási tervét is céltudatosan és következetesen elkészíteni. Ehhez kellene a termelést közvetlenül befolyásoló