Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-11
785 Az Országgyűlés 11. ülése, kezeteink, a szociális, kulturális és egészségügyi ellátottság terén is némi javulás volt tapasztalható. Mégis az említett előrehaladás ellenére kénytelen vagyok megyénk szülöttét, Váci Mihály egyik költeményének címét idézni: „Még nem elég". Nem elég ez a fejlődés, mert ez viszonylagos. Viszonylagos az országos átlaghoz képest, de megyénken belül is erősen differenciált. Elsősorban a fejlődés üteme nem elegendő ahhoz, hogy hazánk más területe és a megyénk közötti hátrányunkra jelentkező különbségek rövidebb időn belül megszűnjenek. Az igaz, hogy a múlt gyászos örökségét nem lehet egyik évről a másikra eltüntetni, de véleményem szerint feltétlenül szükséges, hogy a szembetűnő különbségek nagyobb anyagi támogatással évről évre csökkenjenek. Ügy gondolom, jogos igényként vethetjük fel, hogy Szabolcs és Szatmár megyei emberek ne éljenek hosszú időn át hátrányosabb helyzetben, az ország más vidékeihez viszonyítva. Fejlődésünk másik szembetűnő sajátossága a megyén belüli differenciáltság. Ebből nem lehet arra következtetni, hogy megyénk vezető szervei szeretem, nem szeretem alapon kezeljék helyi tanácsainkat. Ez a helyi tanácsi gazdálkodási önállóság bizonyos ellentmondásossághoz vezethető vissza. Véleményem szerint nagyon jó ez a tanácsi önállóság, saját problémáinkat ők látják a legjobban, azok megoldására ott helyben tudnak lehető legjobb tervet készíteni. Az ehhez való jog az önállóság egyik oldala. A másik oldalon kellene állnia az ezzel a joggal egyensúlyban levő lehetőségeknek. Itt jelentkeznek a problémák. A helyi tanácsok részére teljes mértékben átengedésre kerültek a működési bevételek, a lakosság együttesen kezelt adói, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetései. A működési bevételek jól tervezhetők. A lakosság együttesen kezelt adóbefizetései már nem voltak ilyen kiegyensúlyozott bevételi források. Ugyanis például a 117 helyi tanácsnál közel 13 millió a bevétel forrásból kiesett, amely szinte teljes mértékben a bor forgalmi adóból származott. A termelőszövetkezetek befizetései messze elmaradtak a tanácsok más számításaitól. Megyénk 86 helyi tanácsánál 18 millió forintos bevételi lemaradás jelentkezett. A termelőszövetkezeti befizetések 1971-ben a helyi tanácsok összes bevételének 13,5 százalékát, ezen belül a termelőszövetkezeti jövedelemadó 10 százalékát tették ki. A 216 mezőgazdasági termelőszövetkezetből csak 115 tudta teljesíteni adófizetési kötelezettségét. A többi nem. Akad jó néhány gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet, amelynek jövedelemalakulása évek során nem kiegyensúlyozott. Ez a tényező önmagában is lehetetlenné teszi a biztonságos tervezést. Márpedig a helyi tanácsok költségvetésében a folyamatosan működő intézmények pénzügyi ellátását erre a bevételi forrásra alapozták. A termelőszövetkezeti befizetések sok esetben mintegy 3 hónapos késéssel jutnak el a gazdálkodó tanácsokhoz, mivel azok a területi adóelszámolási irodán és járási hivatalokon keresztül ke-» rülnek a helyi tanácsi számlára. 2972. június 23-án, pénteken 786 A helyi érdekeltség tovább fokozása érdekében bővíteni kellene a tanácsok kapcsolatait a termelőszövetkezetekkel. Ezt segítené elő az is, hogy a termelőszövetkezeti befizetések nem kerülő úton, hanem közvetlenül kerülnének a tanácsok számláira. A befizetések megtörténtét és helyességét a területi iroda ebben az esetben is tudná ellenőrizni. Az egyenletes fejlődés érdekében még két dolgot feltétlenül meg kell oldani. Várható, hogy az egyes vállalati befizetések növekedése tartósan nem pótolja a más vállalati befizetések visszaesését. Itt kellene valamilyen megoldást találni, hogy ez a tény a költségvetésből fedezett feladat dinamikáját ne csökkentse a negyedik ötéves terv hátralevő éveiben. Megyénken belül nem tudunk javaslatot adni, de a Pénzügyminisztérium tegyen lépéseket a kidolgozás irányában és hasson oda, hogy a fennforgó nehézségek megoldásra találjanak. A második probléma, amely hatásaiban megegyezik az előbbivel, hogy tudniillik a tanácsokhoz kerülő új feladatok is feltétlenül Csökkentik a fejlesztés általában vett lehetőségeit, ha ezeket a feladatbővítéseket nem támasztja alá megfelelő bevételi növekedés. Megyénk falvai szinte napról napra szépülnek, csinosodnak, gomba módra nőnek a régi parasztházacskák helyén az egészséges, kényelmet nyújtó lakások. Modernebb, egészségesebb életritmus van kialakulóban dolgozóink között. A televízió, az utazgatás szemléltető közelbe hozza hozzájuk a kulturált élet velejáróit. Ez igényeket ébreszt bennük. A portalanított út, járda és vízvezeték stb. szerepel az igényeik között. Nagyon sokat tesznek is azért, hogy ezek az igények kielégüljenek. A saját erő azonban véges és kevés a megvalósításhoz. Nagyon szorgalmas a mi népünk. Ereje, tudása legjavával munkálkodik a szocializmus teljes felépítésén. Megérdemli, hogy jobban rájuk figyeljünk, és gondjaink, problémáink megoldásához nagyobb anyagi támogatást kapjanak. Megyénk dolgozói 217 millió forintos társadalmi munkát vállaltak a negyedik ötéves terv időszakára. Ezen a téren túlteljesítés várható. Az eddigi éves teljesítés 100 millió forint volt. Választópolgáraink megértő munkáján keresztül hatottunk oda, hogy ez a teljesítés fokozatosan és eredményesen haladjon mind előbb. Meggyőződésem, hogy a felső párt- és állami vezetés azon munkálkodik, hogy hazánkban ne legyenek hosszabb időn át szembetűnő különbségek a megyék ellátottsága terén semmilyen területen. De bocsássák meg nekünk, hogy úgy kicsit türelmetlenek vagyunk. Minél előbb szeretnénk elsősorban jó munkánkkal és központi támogatással az utolsó helyről elkerülni. Az 1971. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos előterjesztést, törvényjavaslatot elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK: Következő felszólaló Cserna Sándor képviselőtársunk. CSERNA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Az 1971,
