Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-11

787 Az Országgyűlés 11. ülése, évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadom. Megmondom őszintén, szívesebben tanulmányoztam volna olyan jelentést az 1971-es év gazdálkodásáról, amelynek az egyenlege jobb, mint a jelenlegi jelentésé. Ennek ellenére elismeréssel kell, hogy adózzam az 1971-ben elért és az élet minden területén bekövetkezett gazdasági eredmények' iránt, mert sok gond, munka van mögötte és az a véleményem, hogy a mutatkozó hiányt pótolni lehet, ha mindenki a maga posztján odaadóan, megfelelő körültekintéssel és megfelelő szakértelemmel vesz részt a végrehajtásában. Most, hogy az 1971-es állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést vitatjuk, nem jelenti azt, hogy ez utólagos meditáció. Párt- és kormányszerveink a gazdasági év folyamán is vizsgálták a gazdasági élet alakulását, alakulásának okait és több intézkedést léptettek életbe annak érdekében, hogy a gazdasági célkitűzések a tervezettnek megfelelően alakuljanak. Bízom abban, hogy a megtett intézkedések meghozzák a kívánt eredményt, ha minden szinten megfelelően hajtják azt végre. Munkahelyemen bányásztársaimmal sokat elbeszélgetve sok téma merül fel, de egyik leggyakoribb téma a pénzkérdés. El kívánom mondani, hogy munkatársaim megértik, hogy többet, jobbat és olcsóbban kell termelni, ha többet akarnak kapni. Azt is elismerik, hogy a nagyobb teljesítményeink után emelkedik a bérünk is. De az árakkal abszolút nincsenek kibékülve. Kérem ezért az illetékes szerveket, hogy az eddigeknél is fokozottabban ellenőrizzék az árak alakulását és vessenek gátat az indokolatlan áremelési törekvéseknek. Én a Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozója vagyok. Vállalatom hosszú idő óta eredményesen gazdálkodik. így az 1971-es gazdasági évet is eredményesen zárta. Megfelelő műszaki intézkedésekkel, új technológiai folyamatok bevezetésével, ösztönzőbb bérezéssel és számos gyakorlati intézkedéssel sikerült ellensúlyozni a vállalatnál levő létszámhiányt és a gépi berendezések vásárlásánál jelentkező, a tervezettnél nagyobb kiadásokat. Ily módon a vállalat teljesítette, sőt túlteljesítette termelési tervét. Jelentősen nőtt a termelékenység és emelkedett a vállalati nyereség tömege is. Ezen eredmények nem kis gond és fáradság révén jöttek létre. Gondot okozott és továbbra is gond a létszám, főleg a produktív létszám hiánya. Gondot okozott és jelenleg is gond a vállalaton belüli bérfeszültség. A közvetlen termelést végzők részére a termelési eredmények alapján alakulhat a bér, de a kiszolgáló tevékenységet végző dolgozók bérének emelésére kevés a lehetőség. Az a véleményem, hogy differenciáltabbá kell tenni a vállalati béremelés adóztatását. Az történik ugyanis, hogy az a vállalat, amely reális alapokból kiindulva végrehajt béremelést, jól dolgozik, eredményesen zárja a gazdasági évet, az fizet. A mi esetünkben nem is keveset. Az a vállalat — kitűnik a jelentésből is —, amely nem tudja ezt produkálni és mégis hajt végre béremelést, az kap állami visszatérítést. Mint említettem már, a másik problémánk 1972. június 23-án, pénteken 788 — de úgy tudom, nemcsak a mi problémánk — a munkaerőhelyzet. A fiatalok számára nem vonzó a bányászat. A bányász nem szívesen engedi fiát a bányába. Ennek is megvannak az okai, de erre most nem kívánok kitérni, mert nem egész a tárgyhoz tartozik. Szükségesnek tartjuk, vagy legalábbis jó lenne, ha a vállalat rendelkezne azzal a pénzeszközzel, amely az elmúlt időkben a dolgozók lakásépítését támogatta. Elgondolásunk szerint javítaná a munkaerőhelyzetet, ha a vállalat szerződést kötne a dolgozóval — bizonyos évekre — és ennek fejében hozzásegítené a dolgozót részben hitel formájában a lakásépítéshez. Ez a tevékenység egyben segítené a lakásprogram megvalósítását is. Tisztelt Országgyűlés! Pécs megyei város tanácsa figyelembe véve a párt- és kormányhatározatokat és a tanácstörvény adta lehetőségeket, igyekezett jól gazdálkodni az 1971-es gazdasági évben. A tanács bevételi tervét teljesítette, sőt túlteljesítette. Kiadásait fedezték a bevételek. Ami zavaró volt és ma is az, azt kívánom elmondani. Pécsett is komoly gondot okoz, hogy nincs elég óvodai férőhely. E probléma megoldásával a tanács vezetői nagyon komolyan foglalkoznak. 1971. évben is társadalmi összefogás eredményeként a tervezetten felül létesítettek óvodai férőhelyeket. Ez évben a tanács fel kívánja építeni a negyedik ötéves tervben előirányzott óvodákat, és azt tervezi Pécs város tanácsa, hogy az ötéves terv végére saját erőforrásokból és társadalmi összefogással további 500 óvodai férőhelyet létesít. Ezen erőfeszítésekhez szükséges azonban, hogy központi alapból biztosítva legyen az óvodák működési költsége, mert ezt már képtelen a tanács vállalni, illetve azok a szervek, amelyek közös összefogással létrehoznak óvodát, óvodai férőhelyeket. A gyakorlat ugyanis az, hogy az üzemeltetési költség csak a terveze'tt óvodai férőhelyekhez van biztosítva. Véleményem szerint ezt a kérdést meg kell oldani. Mert nagyon paradox helyzet az, hogy gyerek a kívánatosnál kevesebb születik, és ezt a keveset sem tudjuk elhelyezni. Ez a kérdés sok összefüggésben megközelíthető. De a tárgyhoz kapcsolódva és megközelítve a gazdálkodást, szükség van a női munkaerőre is. A másik dolog, ami zavarja a tanácsi gazdálkodást, a következő: a lakásprogram végrehajtása érdekében a tanácsnak elő kell készíteni olyan területet, ahol a magánerőből történő építkezések megvalósíthatók. Szükségesnek is tartjuk a határozat végrehajtását. Azonban szükséges lenne a tevékenység központi finanszírozása is, mert jelenleg erre a célra a tanács nem kap pénzt. El kell még mondanom, hogy Pécs város tanácsa, akárcsak pártunk és kormányunk, egyik elsődleges feladatának tekinti a lakásprogram megvalósítását. Pécs város tanácsa a programot meg kívánja valósítani. Sőt túl is szeretné teljesíteni. Mert, ha megnézzük az igénylők számát, a duplája is kevés lenne. Most eltérően a régebbi állapotoktól, a tervezett lakásmennyiség megépítéséhez a kapacitás biztosítottnak látszik. Az viszont máris kimutatható, hogy az anyagi fedezet kevés lesz.