Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

743 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 744 a falusi művelődési otthon vezetőkre történő kiterjesztése. Tulajdonképpen ők is nevelési feladatokat oldanak meg, iskolán kívüli és túli tudat és ízlésformáló munkájukkal. Még egyetlen gondolat egy ellentmondásról, melynek feloldásával nem egy év távlatában, de mégiscsak foglalkoznunk kell. Ez az ellentmondás nagyon is örvendetes társadalmi előrehaladás eredményéként állt elő és az egyéni környezet, valamint számos művelődési otthon esztétikai körülményei közötti különbségben jelentkezik. Népünk milliói költöztek és költöznek új lakásba, vagy felújítják régebbi lakásuk berendezését. Kialakult legszélesebbkörűen a saját környezet és általában az emberi környezet iránti minden eddiginél nagyobb fokú szépérzék, esztétikai igényesség. Nagy öröm ez. Ugyanakkor éppen ebből az esztétikai igényességből fakadnak a nehézségek is, nem egy művelődési otthon munkájában. Nagyon helyes az a célkitűzés, hogy váljék a művelődési otthon a társasélet, a társadalmi élet, a közösségi élet otthonává. Azonban még magas színvonalú tartalmi munkával is rendkívüli nehézségbe ütközik a társasélet otthonává tenni olyan művelődési otthont, melynek berendezése, környezet esztétikai hatása szegényesebb az odalátogató, vagy odavonzani kívántak egyéni környezeténél. Nem aranycirádákra, luxusberendezésre, kacsalábon forgó várra gondolok, hanem egyszerű, tiszta, ízléses belső környezetre, melyet a legáltalánosabban használt anyagokkal, fával, textillel és a világítás ötletes kialakításával a mai belső építészet már kitűnően megold. Miután a művelődési otthonok látogatóinak kétharmada fiatal, a belső kiképzés kialakításánál rájuk, az ő ízlésükre is az eddiginél jobban kell figyelnünk. A népgazdaság jelenlegi teherbíró képessége tudom nem teszi lehetővé nagyobb és újabb beruházások megvalósítását. Mindenesetre jó lenne, ha a negyedik ötéves tervbe betervezett létesítmények felépülnének. Tehát inkább gondolok a meglevő intézményhálózat korszerűsítésére, annál is inkább, mert a mintegy 2000, a követelményeknek megfelelő művelődési otthonon kívül több mint másfél ezer működik, nem a személyi feltételek hiánya miatt meg nem felelő kategóriában. Ezek nagyobb részét a korszerűsítés során ifjúsági klubbá lehetne alakítani, amivel ifjúságpolitikai céljainkat is jól szolgálnánk. A művelődési otthonok eredményes működésének még számos egyéb feltétele is van. így az irányítás javítása, a tartalmi munka színvonalának emelése, a személyi feltételek jobbátétele. Ezekről azonban most, a múlt évi költségvetés végrehajtásának tárgyalásánál, a jövő évi költségvetés összeállítására gondolva, érthetően nem kívántam szólni. Befejezésül két mondat Kádár elvtárs kongresszusi beszédéből: „A közművelődés, az egyéniség kibontakoztatásának, a szocialista demokrácia erősítésének, a termelési kultúra emelésének nélkülözhetetlen tényezője. Mind állami, mind vállalati forrásokból, többet kell juttatni a. felnőtt lakosság oktatására, és művelődésére, mindenekelőtt a munkástelepülések megfelelő intézményekkel való ellátására, az ifjúság művelődési igényeinek helyes irányú fejlesztésére, jobb kielégítésére." A művelődési otthonok jelenlegi helyzetében ez a segítség időszerűvé vált. Ennek érdekében kérem javaslataim szíves megfontolását. Tisztelt Országgyűlés! Miután az 1971. évi költségvetés, annak végrehajtása és a gazdasági szabályozás egészében jól szolgálta népgazdasági érdekeinket, a beterjesztett törvényjavaslatot a kiegészítő jelentésekkel és a pénzügyminiszter elvtárs expozéjával együtt elfogadom, elfogadásra ajánlom, köszönöm a türelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Rujsz Lászlóné, képviselőtársunk. RUJSZ LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunk gyors ütemű fejlődésére mindenkor rányomja bélyegét az az előnyös emberi tulajdonság, hogy ébren él bennünk egyfajta elégedetlenség. Ennek egészséges mértéke ösztönző mozgató rugója az emberi haladásnak. Ma államunk 1971. évi zárszámadása van Házunk asztalán, s számot adunk az országnak, önmagunknak, mit tettünk, s milyen közös feladatok várnak ránk. Értékeli a zárszámadás a megjelent szabályozók hatásait is, én ezekhez kapcsolódnék. Gazdasági reformunk finomítására, gazdálkodásunk hatékonyságának fokozására hozott intézkedésekre igenis szükség volt. Ezt minden reálisan gondolkodó elismeri és vitatni nem próbálja. Indokolt persze, hogy beszéljünk közös gondjainkról. Fokozzuk tevékenységünket azért, hogy a nagyon jó elhatározások a végrehajtásban minél hűebben tükröződjenek. Ne vehessék hitelét egészségtelen fékező korlátok azon intézkedéseknek, melyek gazdálkodásunk hatékonyságát hivatottak és alkalmasak is szolgálni. Példákkal kívánok rámutatni arra, hogy valóban mennyi tartalék van még a mi gazdaságunkban, mely feltárása programunkban szerepel. Gondolkodunk, vitatkozunk országszerte a megyében és vállalatoknál is, hogy a munka szervezettségét hogy kellene gyorsan és hatékonyan emelni. Tevékenykedünk is ezen. Egyik legnagyobb gondot a termelés folyamatosságának biztosítása okozza. E viták kapcsán elemeztünk is néhány dolgot és egy, melynek lánca túlnyúlik, messze a vállalat határain, ide kívánkozik tanulságképpen. Az anyagimportról van szó. A kormány tekintettel az ügy kiemelt fontosságára, 1971-ben import bizottságokat hozott létre. Tette nagyon helyesen azért, hogy áttekinthessék egy-egy ágazat importigényét, azokat csakis a legindokoltabbakra redukálják, s végül az elfogadott igények kielégítését felgyorsítsák. Ennek ellenére az elfogadás időnként késett, a gyorsítás gyakran elmaradt. Mi lett a következmény? Csupán egyetlen tételt vezetek le és engedjék meg, hogy saját vállalatomtól vegyem a példát. Ismert tény, hogy a cipőpiacon most a nyári sláger a parafaszandál, A parafa çsak importból biztosítható.