Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

733 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 734 után elérte először a francia gyarmatosítók elűzését, és mostani harcával nemcsak megakadályozza az amerikai gyarmatosítók megtelepedését, hanem a leghatalmasabb imperialista erők ellen vívott önvédelmi harcával, szörnyű áldozatok árán ahhoz is hozzájárul, hogy úgy leköti az imperialista hatalom erejét, hogy az emberiségnek a harmadik világháborútól, a termonukleáris katasztrófától való megszabadulását is elősegíti. Mind a Vietnami Demokratikus Köztársaság, mind a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya megtette azokat a javaslatokat, amelyek alapján az Egyesült Államok tisztességes körülmények között, katonai tekintetben kivonulhat a háborús területekről. Az Egyesült Államok vietnami háborúja a világtörténelem leggaládabb háborúja. Ha nem lenne mindez oly tragikus, ha nem okozná ezrek, tízezrek és százezrek véres tragédiáját, akkor azt kellene mondani, hogy az Egyesült Államok gúnyt űz az emberiség történetével. Azt lehet azonban — talán nem alaptalanul — mégis remélni —, tisztelt Országgyűlés — hogy az Egyesült Államok legújabb tárgyalásai és más nemzetközi érintkezései során minden eddiginél jobban felismerte vagy felismeri: milyen javaslatokat kell tennie az Egyesült Államoknak a fegyveres harcok megszüntetése, a politikai rendezés érdekében, amelyek elfogadhatóak lehetnek a vietnami felek számára is és azt is, felismerte vagy felismeri — reméljük! — hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front minden mérvadó szempontot figyelembe vett a megoldásra irányuló javaslatai megfogalmazásánál. A közel-keleti kérdésekkel kapcsolatban: a vietnami háború színterétől távol van a KözelKelet, de a történelmi összefüggésekben a vietnami háborúval sok szállal fűződik egybe a közel-keleti válság. E válság megoldása is sürgető ügye a mai nemzetközi életnek. Átmenetien tűnhet úgy az izraeli kormánynak, hogy az idő nekik dolgozik, mert a világ népei hozzászoknak fokról fokra az agresszióval elfoglalt területek megszállt voltához és ahhoz, hogy a kétmilliós Izrael győzni tudott a sokszorosan nagyobb létszámú arab országok ellen. Végső soron azonban ez téves számítás. Végső soron az idő Izrael agressziós magatartása ellen dolgozik. így van ez először is nemzetközi jogi vonatkozásban. Az ENSZ alapokmánya tekintetében is Izrael a nemzetközi jog szerint mindaddig agresszor, amíg a megszállt területeket vissza nem adja. A magyar kormány magatartása a KözelKelet és a Földközi-tenger térségének kérdéseiben e térség államainak és a nemzetközi biztonságnak az érdekeit kívánja szolgálni tevékenységével. Sokféle formában voltunk és vagyunk kapcsolatban ezekkel az országokkal. Mi keressük tárgyalások és együttműködések útján, személyi találkozások útján a nagy nemzetközi összefüggések figyelembevételével a legmegfelelőbb, s a palesztinai nép jogait is érvényesítő megoldást Európai kérdések: Még ha nincs is meg a biztos lehetősége annak, hogy a nemzetközi front minden szakaszán előre lehessen haladni, akkor is jelentős az egész világhelyzet, a többi válsággócok tekintetében, lényegében a földkerekség minden égető nemzetközi problémája szempontjából, hogy Európában fokozatosan egyre jobban megnyílik a lehetősége új biztonsági rendszer kialakításának. A jelenlegi nemzetközi viszonyok között az európai kérdések értek meg viszonylag leginkább a megoldásra. Az egész világra kiterjedő osztályharc eredménye az, hogy ez év májusában sűrűn egymásba fonódottan jöttek létre megállapodások és szerződések: a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság, Nyugat-Berlinre nézve a négy nagyhatalom, a közlekedésre nézve a Német Szövetségi Köztársaság, Nyugat-Berlin szenátusa és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint az európai ügyeket is érintően a fegyverkezési versenyt korlátozó egyezmény, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Mindezekkel megnyílt a két Németország nemzetközi és egymás közötti viszonya rendeződésének lehetősége. De ennek a rendeződésnek a folyamata — sajnos — még mindig a történtek ellenére sem halad előre (kielégítően. Erre sok példa van. Egyet emelek ki: a legvilágosafobat. Legszemléltetőbb módon mutatja ezt az emberi környezet megtisztítására és védelmére irányuló nemzetközi összefogás megteremtése érdekében összehívott stockholmi konferencia előkészítésével, szervezésével összefüggő politikai diszkrimináció. A konferencia olyan témával foglalkozott, amely követeli minden ország együttműködését, bármilyen is a társadalmi rendszere ! A Német Demokratikus Köztársaság, mint a világ egyik legfejlettebb ipari országa, maga is érdekelt, és a vele szomszédos országok — elsősorban a balti-tengeri, a keleti-tengeri, a skandináv országok — pedig vele együttműködve érdekeltek környezetük természeti világának megőrzésében az ipari szennyeződéstől. A Német Szövetségi Köztársaság és egyes szövetségesei megakadályozták, hogy a svéd kormány jóakaratú erőfeszítései lehetővé tegyék a Német Demokratikus Köztársaság részvételét a többi részvevővel egyenlő jogokkal ezen a konferencián. Tisztelt Országgyűlés! Ez az eset figyelmeztető jel az európai viszonyok további alakulásával kapcsolatban felmerülhető problémákra vonatkozóan. Azok a kormányok, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismerését gátolják, mind a Német Demokratikus Köztársaság kormányának, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság kormányának ártanak — talán az utóbbinak még jobban, mint a Német Demokratikus Köztársaság kormányának. Valamikor a második világháború előtt, a fasizmus uralomra jutása után, a nemzetközi haladó irodalom fő jelszava ez volt: Németország megkísérli visszaigazítani a történelem óráját! Ma az a nagy lehetőség áll a két német állam előtt, hogy a világtörténelem óráját a tényleges törté31*