Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

727 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 728 sebb átalakulása, illetve a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek magas aránya. A megyei tanácsoknál — túl a felső tanácsi hozzájárulás pontosításán, a megyén belüli nagy bevételi szóródás miatt — szükséges az átengedett és a megosztott bevételek egyszeri átértékelése. Ez jobban fogja stabilizálni a helyi tanácsok hosszabb távú gazdálkodását. Kérem az illetékes szerveket, legyenek következetesek abban, hogy középtávon belül az évközi központi elhatározások pénzügyi kihatásai a tanácsokat ne terheljék. Meg kell találni annak módját is, hogy a bevételi forrásként tervezett hitelekre a jövőben rendeltetésüknek megfelelően biztosabban számíthassunk. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Lukács János képviselőtársunkat hallják. DR. LUKÁCS JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Akik az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést nem ismerik, vagy a költségvetés összetevőinek áttanulmányozása nélkül tekintenek annak pozitív vagy negatív jelenségeire, azok egy elmúlt gazdasági év eredményeinek elemzését is feleslegesnek tartják — és vannak ilyenek — mondván, hogy visszaható változást már észrevételeikkel úgysem hozhatnak létre. Az ilyen szemléletet nagyon naivnak kell tekintenünk. Ugyanis ahogy egész szocialista rendszerünk tervezett ütemű fejlődését a párt irányító tevékenysége mellett kormányunk állandó figyelemmel kíséri és •mikroszkopikus precizitással reagál mind a tervteljesítést elősegítő és fokozó, mind a visszahúzó tényezőkre, ugyanúgy kell nekünk is elvégeznünk ezt minden gazdasági egységben, legyen az ipar, kereskedelem vagy egyéb ágazat. További évekre szóló gazdasági céljaink zökkenőmentes és fokozott ütemű fejlődését csak úgy tudjuk megvalósítani, ha az évközi vizsgálódásokon kívül egy-egy gazdasági év befejeztével elemezzük annak minden mozzanatát és ellenőrzéseink alapján további gazdálkodásunkból kiszűrjük mindazt, ami rossz és továbbfejlesztjük ténykedéseinkben mindazt, ami jó. Tisztelt Országgyűlés! Az 1971. évi állami költségvetésről szóló javaslat- előterjesztésével kormányunk is ezt a célt szolgálja, mert a benne található tényadatokon kívül az indoklás és a pénzügyi ellenőrzés tapasztalatairól készült kiegészítő tájékoztató nagyon jó és részletes felvilágosítást nyújt az eredmények okairól. Az Országgyűlés mostani ülésszakán és a továbbiakban is nekünk országgyűlési képviselőknek ismereteink alapján, észrevételeinkkel szintén oda kell hatnunk, hogy e társadalmunk minden rétegét érintő fontos cél eléréséhez mind nagyobb segítséget adjunk. Tisztelt Országgyűlés! Mivel hozzászólásomban nem támaszthatok igényt a teljességre, ezért az 1971. évi állami költségvetéssel kapcsolatosan két témára szorítkozom. Az egyik a kormányunknak is nagy problémát okozó állattenyésztés és ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztés, a másik a vízellátás. A költségvetésről szóló jelentés, valamint az Országos Tervhivatal által kiadott tájékoztató a népgazdaság 1971. évi fejlődéséről és a gazdasági munka 1972. évi első negyedévi tapasztalatairól azt mutatja, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén is születtek nagyon szép és biztató eredmények. Különösen figyelemre méltó, hogy a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 9 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél és körülbelül 3 százalékkal múlta felül az igen jó 1969. évit is. Két kulcsfontosságú termék esetében pedig kiugró eredmény született : kiváló termés volt kenyérgabonából és az ez évi termés is biztató, a sertéshústermelés pedig 200 000 tonnával emelkedett és elérte az 1975. évre előirányzott szintet. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke ugyan mintegy 6 százalékkal meghaladta az előző évit, de a szarvasmarha-tenyésztésben folytatódtak a korábbi, negatív tendenciák. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott intézkedések ellenére a szarvasmarha-állomány tovább csökkent. Az ev végi állomány 31 ezer darabbal, ezen belül a tehénállomány 13 ezer darabbal volt alacsonyabb az 1970. év véginél. Szembetűnő a tehénállomány csökkenése a kisüzemekben, márpedig ahhoz, hogy akár a vágómarhatermelés, akár a tejtermelés növekvő szükségleteinket maradéktalanul kielégítse, elsősorban a tehénállomány növelését, és ezzel párhuzamosan ugyanolyan fontossági sorrendben termelésük fokozását kell elősegíteni. Gondolok itt elsősorban a szaporulat és a tejtermelés fokozására, mert csakis a termelői érdekeltség e téren történő hosszú távú megteremtése adhat biztos alapot a szarvasmarha-tenyésztés és tartás folyamatos növelésére. A termelői érdekeltség e téren történő mielőbbi hosszú távú megteremtése különös jelentőségű Zala megyében. Zala megye természeti adottságai, beleértve a közel 100 ezer katasztrá-. lis hold rét-legelőterületet is, valamint a kialakult hagyományok folytán, mezőgazdaságának legfontosabb ágazata az állattenyésztés és ezen belül is a szarvasmarha-tartás. Tehát Zala megye termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai bevételeinek jövedelmezősége egyenes arányú függvénye az állattenyésztés, illetve a szarvasmarha-tartás érdekeltségi fokának. Az 1971. évi adatok alapján Zala megye össz-szarvasmarhá-állománya 101 381 darab volt, melyből a tehénállomány 43 451 darabot tett ki. Ezek a számadatok is világosan bizonyítják, hogy megyénk szarvasmarha-államányának sűrűsége magas, és ennek ellenére sincs még minden lehetőség kihasználva. Ezért fejlesztési elképzeléseinkben központi helyet kell biztosítani a szarvasmarhának, mert így egyre jelentősebb szerepet fog betölteni az ország élelmiszer-gazdaságában. Az Országos Tervhivatal tájékoztatója szerint a szarvasmarha-tartásban jelentkező problémák megszüntetésére és a termelői érdekeltség megteremtésére irányuló komplex intézkedések kidolgozása ugyan már folyamatban van, dé mivel azt még részleteiben nem ismerjük, en-