Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

729 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 730 gedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy ezzel kapcsolatban néhány javaslatot tegyek kormányunk felé. 1. Nagy jelentőségűnek tartanám a tejtermelés fokozása érdekében a tej felvásárlási árának általános rendezése mellett, ha a gümőkórmentesítési akciónál bevezetett literenkénti 30 filléres felárhoz hasonlóan, az egy tehénre jutó átlagos évi tejtermelés mennyiségi növekedése után — a közfogyasztásra felkínált tej azonos növekedésének figyelembevételével — a tenyésztő literenként szintén felárban részesülne. Ezzel ugyanis az ország jobb tej ellátásának fokozásával a szakszerű állattenyésztés egyik alapvető kritériumát, az egyedi kiválogatást, az utódellenőrzést is az érdekeltség előterébe helyeznénk. Vagyis fokozatosan kiszűrnénk az évi 1600—2000 liter tejet adó egyedeket, melyeknek tartása kettős hasznosítás esetén sem reális. Természetesen a visszaélések elkerülésére, az így kapott összeg csak az év végén kerülhet kifizetésre. 2. A továbbtenyésztésre nem alkalmas nőivarú állomány vágóra való értékesítésének korlátozását meg kell szüntetni. Ennek fenntartása ugyanis csak a tenyésztői munkát akadályozza, a tenyésztői kedvet csorbítja. Sem az iparban, sem a kereskedelemben, vagy egyéb ágazatban nem tartanak olyan árut, amelyeket nem tudnak értékesíteni, akkor miért akarjuk ezt meg-* kívánni a mezőgazdaságtól, amikor az az értékesítés hiánya mellett, azzal is károsodik, hogy a megtermelt takarmányának egy részét az értékesíthetetlen áru továbbtartására fordítja? 3. A szarvasmarha-állomány növelésére történő olyan ösztönzőt kell kialakítani, amely az egységnyi termőterületre vetített létszámnövelést veszi figyelembe. 4. A természetes szaporulatra fordított eddigi termelői érdekeltség fenntartása mellett, olyan kiemelt területeken, mint például Somogy, Vas és Zala megye, ahol a magas létszámú szarvasmarha-tartás jövedelemhiányos volta nem adott lehetőséget fejlesztési pénzeszközök képzésére, a szarvasmarha-tartást szolgáló beruházások korszerűsítésére, illetve új korszerű telepek létesítésére, kormányunk kiemelt beruházási támogatást nyújtson. A szarvasmarha-tartás termelői érdekeltségének fokozására fordított összeg nagyobb hányadát azonban mindenképpen az árban, mégpedig a sertés árának megfelelő átlagos nettó jövedelmet biztosító árban javaslom realizálni. Az idő rövidsége miatt ennyit kívántam a szarvasmarha-tenyésztés termelési érdekeltségével kapcsolatosan elmondani, és most rátérek megyénknek ugyancsak nagy gondot okozó vízellátási problémájára. Az elmúlt évtizedekben a vízgazdálkodás terén jelentősen előbbre léptünk. így a folyók, vízfolyások vízrendezésénél, az árvízkárok megelőzése terén, a folyószabályozás és védőművek építésénél. Elkészült a keleti főcsatorna, folyamatban van a Tisza II. vízlépcső építése. Mindezek az igen jelentős eredmények mellett, a vízgazdálkodás másik területén, a lakossági vízellátás, csatornázás terén nem sikerült felszámolnunk a múlt örökségeként jelentkező elmaradásunkat. Az előttünk ismert országos adatok alapján a közületi vízellátás, csatornázás terén a KGSTországok között a 4—5. helyet foglaljuk el. Zala megye lakosságának vezetékes vízzel 32 százaléka, csatornával 18 százaléka van ellátva. A községi lakosság vezetékes vízellátása csak 14 százalékos, és ezzel a leggyengébben ellátott megyék közül, Pest és Szabolcs megye után, kb. a 3. helyen állunk. 1972. május 31-én, a negyedik ötéves tervre e területen tervezett legjelentősebb létesítményünket, a murai vízművet üzembe helyeztük, amelynek lépcsőzetes továbbfejlesztésével Nagykanizsa város és a megye egy jelentős részének vízellátását meg lehet oldani. Az országos ellátási átlaghoz azonban csak úgy tudunk felzárkózni, ha a megye további erőfeszítése mellett, kormányunk már most az V. ötéves tervünk kezdeti előkészítési szakaszán figyelembe veszi ilyen irányú erőfeszítéseinket, és megfelelő állami támogatást nyújt megvalósításukhoz. Tisztelt Országgyűlés! Mindkét témával kapcsolatos felvetéseim figyelembe vételét kérve, az 1971. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom és azt elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.37—15.09 — Elnök: APRÓ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! s Tanácskozásunkat folytatjuk. Péter János külügyminiszter elvtárs kíván szólni. PÉTER JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Azt a megtisztelő megbízást kaptam a kormánytól, hogy az ország háztartásának eredményeivel és hiányosságaival foglalkozó országgyűlési tárgyalás keretében beszámoljak a nemzetközi helyzet legújabb és legfontosabb eseményeiről és ezekkel összefüggésben külpolitikai tevékenységünkről. Beszámolómban tehát a nemzetközi viszonyok legújabb változásaival és ezek összefüggésében külpolitikai tevékenységünkkel foglalkozom. Tisztelt Országgyűlés! Miként Központi Bizottságunk, éppen úgy kormányunk is kettős felelősségben él. Felelősek vagyunk egyfelől az ország népének sorsa alakulásáért, boldogabb, emberibb jövőjéért, másfelől felelősek vagyunk a szocialista országok közösségének, a nemzetközi munkásmozgalomnak, a béke és haladás híveinek a nemzetközi viszonyok kedvező alakulásáért, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért. Mi most azt vizsgáljuk ebben a tárgyalásban, hogy az 1971. évi gazdálkodásunk hogyan szolgálta az ország népének javát és nemzetközi kötelezettségeinket. Ugyanígy nézzük ebben a vitában azt is, hogy a nemzetközi viszonyok alakulása hogyan befolyásolta népgazdaságunk eredményeit és hiányosságait. 31 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ