Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

729 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 730 gedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy ezzel kapcsolatban néhány javaslatot tegyek kormá­nyunk felé. 1. Nagy jelentőségűnek tartanám a tejter­melés fokozása érdekében a tej felvásárlási árá­nak általános rendezése mellett, ha a gümőkór­mentesítési akciónál bevezetett literenkénti 30 filléres felárhoz hasonlóan, az egy tehénre jutó átlagos évi tejtermelés mennyiségi növekedése után — a közfogyasztásra felkínált tej azonos növekedésének figyelembevételével — a te­nyésztő literenként szintén felárban részesülne. Ezzel ugyanis az ország jobb tej ellátásának fokozásával a szakszerű állattenyésztés egyik alapvető kritériumát, az egyedi kiválogatást, az utódellenőrzést is az érdekeltség előterébe he­lyeznénk. Vagyis fokozatosan kiszűrnénk az évi 1600—2000 liter tejet adó egyedeket, melyeknek tartása kettős hasznosítás esetén sem reális. Ter­mészetesen a visszaélések elkerülésére, az így kapott összeg csak az év végén kerülhet kifize­tésre. 2. A továbbtenyésztésre nem alkalmas nő­ivarú állomány vágóra való értékesítésének kor­látozását meg kell szüntetni. Ennek fenntartása ugyanis csak a tenyésztői munkát akadályozza, a tenyésztői kedvet csorbítja. Sem az iparban, sem a kereskedelemben, vagy egyéb ágazatban nem tartanak olyan árut, amelyeket nem tud­nak értékesíteni, akkor miért akarjuk ezt meg-* kívánni a mezőgazdaságtól, amikor az az értéke­sítés hiánya mellett, azzal is károsodik, hogy a megtermelt takarmányának egy részét az érté­kesíthetetlen áru továbbtartására fordítja? 3. A szarvasmarha-állomány növelésére tör­ténő olyan ösztönzőt kell kialakítani, amely az egységnyi termőterületre vetített létszámnöve­lést veszi figyelembe. 4. A természetes szaporulatra fordított ed­digi termelői érdekeltség fenntartása mellett, olyan kiemelt területeken, mint például Somogy, Vas és Zala megye, ahol a magas létszámú szarvasmarha-tartás jövedelemhiányos volta nem adott lehetőséget fejlesztési pénzeszközök képzésére, a szarvasmarha-tartást szolgáló be­ruházások korszerűsítésére, illetve új korszerű telepek létesítésére, kormányunk kiemelt beru­házási támogatást nyújtson. A szarvasmarha-tartás termelői érdekeltsé­gének fokozására fordított összeg nagyobb há­nyadát azonban mindenképpen az árban, még­pedig a sertés árának megfelelő átlagos nettó jövedelmet biztosító árban javaslom realizálni. Az idő rövidsége miatt ennyit kívántam a szarvasmarha-tenyésztés termelési érdekeltségé­vel kapcsolatosan elmondani, és most rátérek megyénknek ugyancsak nagy gondot okozó víz­ellátási problémájára. Az elmúlt évtizedekben a vízgazdálkodás te­rén jelentősen előbbre léptünk. így a folyók, vízfolyások vízrendezésénél, az árvízkárok meg­előzése terén, a folyószabályozás és védőművek építésénél. Elkészült a keleti főcsatorna, folya­matban van a Tisza II. vízlépcső építése. Mind­ezek az igen jelentős eredmények mellett, a víz­gazdálkodás másik területén, a lakossági vízel­látás, csatornázás terén nem sikerült felszámol­nunk a múlt örökségeként jelentkező elmaradá­sunkat. Az előttünk ismert országos adatok alapján a közületi vízellátás, csatornázás terén a KGST­országok között a 4—5. helyet foglaljuk el. Zala megye lakosságának vezetékes vízzel 32 százaléka, csatornával 18 százaléka van ellát­va. A községi lakosság vezetékes vízellátása csak 14 százalékos, és ezzel a leggyengébben el­látott megyék közül, Pest és Szabolcs megye után, kb. a 3. helyen állunk. 1972. május 31-én, a negyedik ötéves tervre e területen tervezett legjelentősebb létesítmé­nyünket, a murai vízművet üzembe helyeztük, amelynek lépcsőzetes továbbfejlesztésével Nagy­kanizsa város és a megye egy jelentős részének vízellátását meg lehet oldani. Az országos ellátási átlaghoz azonban csak úgy tudunk felzárkózni, ha a megye további erő­feszítése mellett, kormányunk már most az V. ötéves tervünk kezdeti előkészítési szakaszán fi­gyelembe veszi ilyen irányú erőfeszítéseinket, és megfelelő állami támogatást nyújt megvaló­sításukhoz. Tisztelt Országgyűlés! Mindkét témával kapcsolatos felvetéseim figyelembe vételét kér­ve, az 1971. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot elfogadom és azt elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.37—15.09 — Elnök: APRÓ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! s Tanácskozásunkat folytatjuk. Péter János külügyminiszter elvtárs kíván szólni. PÉTER JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Azt a megtisztelő megbízást kaptam a kormánytól, hogy az ország háztartá­sának eredményeivel és hiányosságaival foglal­kozó országgyűlési tárgyalás keretében beszá­moljak a nemzetközi helyzet legújabb és leg­fontosabb eseményeiről és ezekkel összefüggés­ben külpolitikai tevékenységünkről. Beszámo­lómban tehát a nemzetközi viszonyok legújabb változásaival és ezek összefüggésében külpoliti­kai tevékenységünkkel foglalkozom. Tisztelt Országgyűlés! Miként Központi Bi­zottságunk, éppen úgy kormányunk is kettős felelősségben él. Felelősek vagyunk egyfelől az ország népének sorsa alakulásáért, boldogabb, emberibb jövőjéért, másfelől felelősek vagyunk a szocialista országok közösségének, a nemzet­közi munkásmozgalomnak, a béke és haladás híveinek a nemzetközi viszonyok kedvező ala­kulásáért, a nemzetközi béke és biztonság meg­szilárdításáért. Mi most azt vizsgáljuk ebben a tárgyalás­ban, hogy az 1971. évi gazdálkodásunk hogyan szolgálta az ország népének javát és nemzetközi kötelezettségeinket. Ugyanígy nézzük ebben a vitában azt is, hogy a nemzetközi viszonyok alakulása hogyan befolyásolta népgazdaságunk eredményeit és hiányosságait. 31 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents