Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-9

687 Az Országgyűlés 9. ülése, 1972. április 20-án, csütörtökön 688 geit, a magzat fogamzásától az elmúlásig. Az állampolgárok jogainak védelme mellett ismerteti azok kötelességét, mozgósítja őket az egészségügyi ellátáshoz tartozó sürgős esetek megoldására. Segíti és kötelezi az orvosokat, hogy elsajátíthassák az orvostudomány legújabb eredményeit és meghatározza a tudományos eredmények alkalmazásának módját. Ügy érzem, hogy a magyar egészségügy eddigi sikerei, a törvénytervezetben meghatározott célok mozgósítani tudják az egész társadalmat, és ezen belül az egészségügyi dolgozókat a majd elfogadott egészségügyi törvénynek minél tökéletesebb végrehajtására. Ezért a törvénytervezetnek törvénnyé minősítésével egyetértek. Köszönöm bizalmukat. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz hozzászólásra több jelentkező nincs. A vitát bezárom. Dr. Szabó Zoltán elvtárs, egészségügyi miniszter kíván szólni. DR. SZABÓ ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! Engedjék meg mindenekelőtt, hogy köszönetet mondjak azoknak a képviselő elvtársaknak, akik az egészségügyi törvényjavaslathoz a mai napon hozzászóltak. A képviselő elvtársak hozzászólásai, a hozzászólások egésze — meggyőződésem — egészében és a maguk részleteivel jól vázolta fel azt a társadalmi, egészségügyi, társadalompolitikai és egészségpolitikai hátteret, amelyre a törvényjavaslat épül, amelyet kifejezni óhajt, és amelynek kibontakozását elősegíteni kívánja, ami célja az egészségügyi törvény javaslatának, és majd a törvénynek, ha azt a tisztelt Országgyűlés elfogadja. A törvény szövegéhez módosító javaslat a képviselő elvtársak részéről a mai napon, a törvényjavaslat vitájában nem hangzott el. A képviselő elvtársak, akik hozzászóltak, közülük is pld. Karakas, Mándics, Kovács, Noszkay, Varga, Spisák elvtársak, a törvénnyel kapcsolatosan kifejtett általános gondolataikkal azt bizonyították, hogy a javaslat megfelel pártunk és kormányunk egészségpolitikájának; az egészségügy szabályozásával egész dolgozó népünk ügyét szolgálja; olyan eredményekre épül és olyan feladatokat tűz elénk, amik reálisak alapjaikban és megvalósításuk lehetőségeiben. Általános rendelkezései, a felszólaló elvtársak szerint, lehetőséget adnak arra, hogy jogszabályok az időközben szükségessé váló rendezendő kérdéseket rendezzék. Törvényi szinten rendezi az állampolgároknak az egészségüggyel kapcsolatos jogait és kötelességeit, s jól fogalmazza meg az egészségügy feladatait. Ügy vélem, hogy a képviselő elvtársaknak ezek a gondolatai alátámasztják, indokolják, hogy az Országgyűlés, a tisztelt képviselő elvtársak az egészségügyi törvényjavaslatot elfogadják. Végül, e gondolatkörben, engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy azok részéről, akik a törvényi avaslat előkészítésében részt vettek, ezt a munkát felelősen végezték, azt mondhassam: bizonyára mindannyiuk számára nagy és niélto elismerés lesz az, amit Orbán elvtárs mondott. Az nevezetesen, hogy az üzemi, nagyüzemi munkások, az üzemek, a nagyüzemek dolgozói magukénak tartják a törvényjavaslatot és magukénak vállalják majd, ha azt az Országgyűlés törvényi szintre emeli. A képviselő elvtársak hozzászólásaiban sok nagyon értékes javaslat hangzott el, amelyek elsődlegesen nem a törvényt, a törvényjavaslatot érintik, hanem olyan jellegűek, amelyek megvalósítása részben jogszabályi intézkedést, rendezést kíván, részben megvalósításukhoz az egészségügy működtetése, a költségvetés, az egészségügyi beruházások során szükséges majd a feltételeket megteremteni. Ezeket a javaslatokat, az ezzel kapcsolatosan elhangzott észrevételeket gondosan megvizsgáljuk, és amelyeknek megvalósításához a feltételek már megértek, azokat megvalósítjuk. Itt inkább csak példaképpen utalnék néhány ilyen javaslatra, Radnai, Varga, Palotai és Mándics elvtársaknak az alapellátással kapcsolatban elmondott gondolataira és javaslataira, vagy az üzemegészségüggyel kapcsolatosan elhangzott észrevételekre, lett légyen az akár az ipari üzemek, ipari munkások, akár — mint arról Kovács elvtárs hozzászólásában hallottunk — a mezőgazdasági dolgozók üzemegészségügy^ üzemegészségügyi feladatai. Különösképpen nagy gonddal kell megvizsgálnunk és megvalósítanunk az alapellátással kapcsolatban elhangzott észrevételeket ós javaslatokat. Űgy vélem, egyetértenek a képviselő elvtársak velem abban, hogy- a falusi körzeti orvos az orvosok között az az orvos, aki a legnagyobb felelősséggel és a legnehezebb körülmények között végzi munkáját. Aki valóban egymaga, egyedül, az önmaga tudására, ismeretére és tapasztalatára bízva magát kell, hogy döntsön sokszor emberek élete, emberek gyógyulása, emberek munkaképességének helyreállítása kérdésében. Éppen ezért azt hiszen, valóban mindent meg kell tennünk munkájuk, munkalehetőségeik, élet- és munkakörülményeik megjavítása érdekében. A törvényjavaslat maga, a magam előadói beszéde is, részleteiben foglalkozott az anyaés gyermekvédelem kérdéseivel, népszaporulatunk problémáival, az ezzel kapcsolatos feladatokkal. Az ezzel kapcsolatban elhangzott két felszólalással, Lakatos elvtárs és Szép elvtárs felszólalásával kapcsolatosan, szeretném megismételni; a kormány nagyon fontos, nagyon lényeges kérdésnek tartja ezt. Eddig is intézkedések sorozatát tette annak érdekében, hogy az anyákat, a családokat, a gyerekeket védjük. Ugyanígy további intézkedéseket is tervez, olyan intézkedéseket, amelyek gazdasági, lehetőségeink talaján, azokhoz mérten segítik ezt a problémát megoldani. De olyan lépéseket is, amelyek nemcsak gazdasági intézkedésekkel, hanem a társadalmi tudat formálásával is segíthetnek ebben a kérdésben, ezen a területen előbbre jutni. Több képviselő elvtárs foglalkozott, így Pesta elvtárs, Karakas elvtárs, Radnai elvtársnő, Bogyai elvtársnő, Lakatos elvtárs és más elvtársak is, az etika kérdésével. Többen és több oldalról is. Flerkó elvtárs felvetette, hogy a 75.