Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-9
685 Az Országgyűlés 9. ülése, 1972. április 20-án, csütörtökön 686 zálás elterjedésével a balesetek száma is növekszik. Ezekben az esetekben a mielőbbi orvosi segély az életmentést, a sérült gyógyulási idejének lerövidülését jelentheti. A körzeti orvos számára tehát a gépjármű ma már szolgálati eszköz, különösen a nagy kiterjedésű körzetek gyors ellátása enélkül nem biztosítható. Az egészségügyi dolgozók júliusi bérrendezése ugyan kismértékben differenciálta a nagy területtel rendelkező körzeti orvosok bérét, de ez a kis különbség semmi vonzó hatást nem gyakorol az állások betöltésénél. Javasolni szeretném az egészségügyi miniszter elvtársnak, hogy a törvény végrehajtásánál az eddigieknél még jobban vegyék figyelembe a területi széttagoltság nehézségeit, a mentőállomások létesítésekor. Továbbá a több csatolt községgel rendelkező körzeti orvosoknál differenciáltabb bérezés megállapítását, soron kívül gépkocsival való ellátását, hosszú lejáratú hitel nyújtását gépkocsivásárlásra, szükség esetén közületi jármű biztosítását. A falvak magasabb szintű egészségügyi ellátását jelentik a járási gyermekgyógyászok, illetve nagyobb településeken a körzeti gyermekorvosok munkába állítása. 14 éves korig végzik a gyermekek gyógyító-megelőző ellátását. E korosztály egészséges életre nevelés előkészítése és egyes munkakörök irányítása falun is szakszerűbb, rendszeresebb munkát kívánna, mint amit jelenleg a gondozók, védőnők, pedagógusok és körzeti orvosok biztosíthatnak részükre. A fejlődési rendellenességekkel születettek, szellemileg visszamaradottak, időközben idült betegséggé vált kórok megkívánják, hogy nap mint nap figyelemmel kísérjük őket. A pályaválasztásnál nemcsak adminisztrálni kell, hogy mire alkalmas vagy nem alkalmas a gyermek, hanem a szülőkkel, pedagógusokkal olyan kapcsolat megteremtése szükséges, amely az általános iskola első osztályától figyelemmel kíséri a gyermek szellemi fejlődését, egészségi állapotának alakulását. A továbbtanulási alkalmassági vizsgálatoknál sajnos nem ritkán találkozunk olyan esetekkel, amikor az általános iskolás gyenge tanulmányi eredménye miatt nem tanul tovább, ugyanakkor idült betegsége miatt a szülő által elképzelt fizikai munkára nem alkalmas. A tanyai kollégiumi rendszer, a munkásfiatalok patronálása csak akkor töltheti be tökéletesen feladatát, ha a tanuló egészségi állapotát is figyelembe veszik. A körzeti gyermekorvosok számának emelkedését falun sok esetben nem a státus kérdése határozza meg, hanem a rendelők és az orvoslakások hiánya. A községi tanácsok költségvetésükből csak úgy tudják megoldani a problémát, ha más, szintén sürgős szolgáltatások rovására teszik meg. Központi támogatás nélkül falun a körzeti gyermekgyógyász szakorvosok részvétele az egészségügyi ellátásban csak hosszabb távon várható. Az egészségügyi miniszter 20/1969. és 21/ 1969. sz. utasítása a körzeti egészségügyi szolgálatról többek között meghatározza a körzeti orvosi ügyeletet és helyettesítést. Az utasítás kimondja, hogy a lakosság folyamatos egészségügyi alapellátásának biztosítása érdekében az orvosi segítség a nap minden szakaszában rendelkezésre kell, hogy álljon. Egyben segítséget kíván adni, hogy a 8 órás munkaidőn túl és munkaszüneti napokon a körzeti orvosok elhagyhassák körzetüket. A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete a miniszteri utasítás kiadásának évében felmérést végzett a falusi körzeti orvosok munkakörülményeiről. A felmérés szerint az éjszakai ügyelet a körzeteknek csak 16,7 százalékában, munkaszüneti napokon az ügyelet 79 százalékban megoldott. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mintegy 400 falusi körzeti orvos munkaszüneti nap nélküli szolgálatot tart egész évben és csak az évi fizetett szabadság jelent számára pihenést. Borsod, Csongrád, Győr, Somogy és Szabolcs megyékben ez az arány még rosszabb az országos átlagnál. Az orvos munkájában a helyettesítés igénye többször jelentkezik: fizetett szabadság igénybevételénél, kórházi továbbképzésnél, katonai szolgálatnál és betegség esetén. A helyettesítés módjai megnyugtatóan a mai napig sem rendeződtek. Az eddigiekben a helyettesítést majdnem minden esetben a szomszéd körzet orvosa látja el, bár a miniszteri utasítás elsősorban említi a külső helyettessél való megoldást. Az egyéves helyettesítés igénye a falusi körzetekben mintegy 70 ezer munkanap, amely megközelítően 200 állandó helyettesi státus szervezését tenné indokolttá. Ez különösen magas Pest megyében, ahol körülbelül 35 állandó helyettesítő orvosi státusra lenne szükség. Ez annál is szükségesebb lenne, mivel a jelenlegi helyettesítési rendszer mellett a lakosság csak a legszükségesebb egészségügyi ellátást veheti igénybe. Az érvényben levő rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy az állandó készenlétet és a heti egy pihenőnap hiányát valamilyen módon, esetleg felemelt szabadsággal kompenzálják. A készenléti szolgálat, az ügyelet és a helyettesítés a körzeti orvosok fizikai és szellemi igénybevételén, megterhelésén keresztül erősen kihat az alapellátás színvonalára, annak a csaknem 6 millió embernek az egészségügyi alapellátására, akikről ezek az orvosok gondoskodnak. Kérem ezért a miniszter elvtársat: a falusi körzeti orvosok ügyeleti készenléti és helyettesítési problémáit szíveskedjék megvizsgáltatni, hogy az 1969-ben kiadott miniszteri utasítás a gyakorlatban is minél hamarabb érvényesüljön. Tudom, hogy hozzászólásomban sok nehéz feladat megoldását érirítettem, amelyek megvalósításához hosszabb idő szükséges. De sokat vár az egészségügyi törvénytől a lakosság, és az egészségügyi dolgozók is. És a kéviselők ezeket az elvárásokat a legtöbb eredménnyel az országgyűlésen tolmácsolhatják. A magyar egészségügy olyan eredményes fejlődését rögzíti a törvényjavaslat, amellyel a világ kevés állama rendelkezik. Színvonalát, szervezettségét a gyakorlat is számtalanszor bizonyította, amikor rendkívüli körülmények között — elemi csapások vagy járványok idején — becsületesen helyt tudott állni. Az egészségügyi törvénytervezet meghatározza a lakosság egészségügyi ellátását, annak módjait, a betegségek megelőzésének, lehetősé-. 29*