Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-9

679 Az Országgyűlés 9. ülése, 1972. április 20-án, csütörtökön 680 pé. Az egység megnyilvánul abban, hogy egysé­gesek a célok, a feladatok, az elvi irányítás, a szemlélet, a formák és a módszerek. A szocializmusban az egészségügy vonatko­zásában is döntő a humánum, az emberszeretet, az emberről való gondoskodás, mégsem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az egészségügy közvetett termelőágazat, amelynek munkája a társadalmi, gazdasági mechanizmusban jól le­mérhető gazdasági eredményekkel is jár, és ugyanakkor a kulturális forradalom végrehajtá­sában is fontos szerepe van! örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatot, mert törvényerőre emelkedése esetén biztosított­nak látom, hogy az egészségügy egyetlen hatal­mas, szervesen egymáshoz kapcsolódó elemekből felépített, logikusan összefüggő, központilag irá­nyított és szervezett egész legyen, amelynek mű­ködésében a legmesszebbmenőén érvényre jut­nak a helyi szempontok, és a dolgozó nép köz­vetlen ellenőrző szerepe. örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatot azért is, mert az állampolgárok egészségügyi el­látásán túlmenően kiemelkedően foglalkozik a munkásosztály egészségügyi ellátásának speciális feladataival. Természetesen nem áll módomban, hogy ezek mindegyikével foglalkozzak, engedjék meg azonban, hogy szakterületem e témát érin­tő részeiről néhány gondolatot elmondjak. Az ipari és egyéb tevékenységgel okozott zaj egészségkárosító hatása rendkívül nagy. A zaj nemcsak a hallószervet, hanem a vérkeringési szerveket, az emésztést, a belső elválasztású mi­rigyek működését is károsan befolyásolja, rontja a munkateljesítményt, fokozza a baleseti ve­szélyt. Űgy érzem, nem túlzok, ha azt állítom, hogy a zaj közvetett és közvetlen károsító hatá­sa népgazdasági szinten, minden évben milliár­dos nagyságrendű károkat okoz. Borsodban és Miskolcon, ahol az országnak igen jelentős és számos nehézipari és vegyipari üzeme, bányája működik, igen nagy számú dol­gozót éri a zaj károsító hatása. Sőt, újabban a mezőgazdaság területén is jelentkezik e problé­ma, a gépesítés szükségszerű elterjedése óta. Az egészségügy a nemzeti jövedelemből je­lentős részt kap és ez biztosítja a helyi erőforrá­sokkal kiegészítve az egészségügy főbb célkitű­zései megvalósításának gazdasági alapját. Az egészségügyre történő ráfordítás igen jelentős, a népgazdaságra is komoly terhet ró. Tudom, hogy az egészségügy terjedelmét, jellegét, kereteit, színvonalát, szervezeti formáit és működési módszereit a mindenkori társadal­mi alap, azaz a termelési viszonyok összessége határozza meg. Mégis azt kell kérnem, hogy e törvény végrehajtásánál a népgazdaság lehetősé­geinek figyelembevételével, mielőbb kerüljön a zajkérdés megoldásra úgy az egészségügyet, mint egyéb ágazatokat érintő vonatkozásban, a végrehajtandó feladatok sorába. Igen fontosnak és jelentősnek tartom a törvényjavaslat 24. §-á­ban megfogalmazott gondozási módszer kiter­jesztését az egész lakosságra, jelentősége és szük­ségessége ipar- és bányavidéken még fokozot­tabban jelentkezik. Nagyon jelentős a tervezet 41. §-ában az orvosi rehabilitációra vonatkozó intézkedés. Ez a lakosság és a dolgozók egyre na­gyobb számának sorsát igen kedvezően befolyá­solja. Szeretném azonban itt felhívni tisztelt Képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a rehabi­litációnak orvosi és társadalmi oldala van. Csak a kettő együttesen biztosítja e cél megvalósulá­sát és ebben az egyéb ágazatoknak és egész tár­sadalmunknak jelentős feladatai vannak. A kibővített és korszerű ellátás évről évre fokozottabb szellemi és anyagi ráfordítást igé­nyel. Ebből fakad, hogy az egészségügy és a nép­gazdaság egyéb ágazataiban mutatkozó problé­mák számos vonatkozásban azonosak. A beruhá­zások elhúzódása, az építőipari kapacitás, a fel­újítások kérdése, a karbantartási munkákhoz és az üzemeltetéshez szükséges anyagok ármoz­gása, a szolgáltatások terén jelentkező többlet­kiadások az egészségügyet is érzékenyen érintik. Nem tartanám helyesnek országunkon be­lül a megyéket vagy városokat vagy akár az egészségügyi ágazaton belül egyes szakmák megkülönböztetett szempontok szerinti rangso­rolását. Ennek ellenére szeretném a tisztelt Or­szággyűlés figyelmét felhívni arra, hogy Borsod megyében országos viszonylatban is igen nagy az ipari munkások száma. Ugyanakkor kétség­telen az is, hogy megyénk és városunk részesedé­se a népgazdaság össztermeléséből igen jelentős, jóval meghaladja a megye lakossága számará­nyának megfelelő hányadot. Ezért a munkásosztály egészségügyi ellátá­sa rendkívül fontos és felelősségteljes feladat me­gyénkben. Figyelembe kell venni továbbbá azt is, hogy a szociális környezet, bár minőségileg másként, mint a kapitalista társadalomban, de nem szűnik meg hatni az egészségre a szocia­lizmusban sem, és e tétel igazsága még inkább fokozza felelősségünket. Az a véleményem, hogy a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat ma aktuálisabb, mint amikor az megszületett. A munkásosztály tagjainak száma nő. Ez megyénkre is vonatko­zik. A fejlődő borsodi ipari központokban ez természetes. Viszont tény az is, hogy falvaink lakosai között is növekszik a munkások száma. Számos borsodi községben többségben élnek az ipari munkások. A kérdés helyes megértéséhez figyelembe kell vennünk még néhány tényada­tot is: az élve születések száma Borsodban a legmagasabb, ezer lakosra vonatkoztatva 16,9 fő; országosan ez 14,7 fő. A halálozások száma a legalacsonyabb: 10,4 fő; országosan ez 11,6 fő. A természetes szaporodás az országos átlag fö­lött van: 6,5; országosan ez 3,1. Csecsemőhalan­dóságunk utolsó előtti helyen van. Az üres orvosi állások száma a legmaga­sabb megyénkben, 20,9 százalék, az országos 10,3 százalékkal szemben. A 10 ezer lakosra jutó or­vosok száma 10 fő, az országos 14,4-gyel szem­ben. Ez az utolsó előtti hely. Mindezek alapján kérem a kormányt, hogy az új törvény végrehajtása során e tényeket ve­gye figyelmébe és az elkövetkezendő évek ter­veiben biztosítsa ezen elmaradottság felszámolá­sát, mert csupán helyi erőkből e feladatot meg­oldani nem tudjuk. Űgy vélem, hogy ott, ahol a szocialista egészségügy építésében — átmenetileg — még a sorrendiség kérdésében kell dönteni, szempont a

Next

/
Thumbnails
Contents