Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-9

972. április 20-án, csütörtökön 674 673 Az Országgyűlés 9. ülése, 1 ségeink, megyénk szülöttei, Korányi, Jósa, ál­modni sem mertek arról, hogy negyedszázad alatt ilyen hallatlan fejlődést érhetünk el. Ezeket a tényeket a történelmi hűség kedvé­ért említettem meg, mert vannak, akik néha szeretnek megfeledkezni arról, amit elértünk, amit dolgozó népünk alkotó energiája, munkája létrehozott. Az eredményeink nagyok, de még sok a tennivaló. Az általános gazdasági, kulturá­lis fejlődéssel egyidőben dolgozó népünk igényei is fejlődnek. Az igények gyors kielégítését ter­mészetesen hátráltatják anyagi, tárgyi, személyi lehetőségeink. Szükséges azonban felvetnem, hogy az egészségügyi ellátás egyes mutatóiban jelentős még. elmaradásunk megyénkben, az or­szágos átlaghoz viszonyítva. Megyénk lakosságának gyógyító-megelőző ellátását 604 orvos végzi. Ebből nyugdíjas 23, akik tényleges gyógyító munkát nem végeznek. A 604 orvosból férfi 445, nő 159 fő. Szakorvosi képesítéssel rendelkezik 286 fő, az orvosok 47 százaléka. A 100 000 lakosra jutó orvosok száma me­gyénkben 1965-ben 9,6 volt, országos vidéki át­lag 13,7. 1970-ben 9,7, a növekedés 0,1 százalékos. Országos vidéki átlag ez évben 16,8 százalékos volt, a növekedés 3,1 százalékos. A 100 000 lakosra jutó kórházi ágyszám Sza­bolcs-Szatmárban 1965-ben 28,7, 1970-ben 34,9. Országos vidéki átlag 1965-ben 37,9, s 1970-ben 46,1. A különbség tehát jelenleg 11,2 százalék. Sorolhatnám még a mutatókat, de úgy ér­zem — tisztelt Országgyűlés —, ebből is kitűnik, hogy sok még a tennivaló. Megemlítem azonban, hogy megyénkben szü­letik a legtöbb gyermek, s ugyanakkor társadal­mi rendszerünk erejét mutatja, hogy az átlagos életkor nálunk az egyik legmagasabb. Hozzáte­szem: de nem a szatmári szilvapálinkának kö­szönhetjük! (Derültség.) Ennek megfelelően me­gyénk természetes szaporulata az országos vidé­ki átlag kétszerese. Körzeti orvosaink kétmillió 840 ezer beteget vizsgáltak meg az elmúlt évben. A körzeti orvosi ellátottság iránti érdeklődés a most végző fiatal orvosok körében megnövekedett. Ott, ahol a fel­tételek biztosítottak, megfelelő rendelők, várók, lakás áll az orvos rendelkezésére, ezek a helyek gyakorlatilag betöltést nyernek. Tanácsaink intézkedései, tettei azt mutatják, hogy tudják és érzik is azt a felelősséget, amely az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében rá­juk hárul. Az elmúlt 15 év alatt megyénkben 99 orvoslakást építettünk, illetve egy részét vásá­roltuk. Lakosságunk társadalmi munkával is hoz­zájárult ahhoz, hogy a falvakban megfelelő or­voslakások, rendelők létesüljenek. Ez is mutat­ja, hogy a tanácsi, társadalmi szervek összefogá­sa a lakosság alapellátásának biztosítása érdeké­ben eredményes volt. Tisztelt Országgyűlés! Lakosságunk általá­nos egészségügyi helyzete, ellátása a hiányzó tárgyi és személyi feltételek mellett is sokat ja­vult. Az eredményt a megyénkben dolgozó 5751 egészségügyi dolgozó lelkiismeretes munkája is lehetővé tette. Az egészségügyi dolgozók tisztában vannak azzal, hogy az egészségügyi törvény végrehajtása fokozottabb megterhelést ró rájuk. Tanácsaink­nak éppen ezért jobban figyelemmel kell kísér­niük az egészségügyi dolgozók munkáját és se­gíteniük kell szép hivatásuk teljesítésében. Űgy érzem és tapasztalom, hogy a kormánykitünteté­sekben részesülők számát is növelni lehetne. Lakosságunk óhajtja és látja az egészség­ügyi problémák megoldását, és cselekvő, építő munkája biztosíték arra, hogy a szóban levő tör­vénytervezet — ha törvénnyé emelkedik — meg is valósuljon. Tudatában vagyunk annak, hogy ehhez anyagi eszközök szükségesek, amelyeknek alapja a társadalom érdekében kifejtett munka. Ha egy kicsit jobban, hatékonyabban és fegyel­mezettebben végezzük munkánkat, nagyobb munkafegyelmet teremtünk meg, a törvény ered­ményes végrehajtása nem kétséges. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet második része a közegészségüggyel és járvány­üggyel foglalkozik. Nagy jelentőséget tulajdoní­tok annak, hogy a törvényjavaslat az emberről, környezetével szoros egységben gondoskodik, nem izoláltan, elkülönítve egymástól, hiszen az ember és környezete szerves egységet képez, egy­másra kölcsönös hatással van. Mélyen egyetértek a törvényjavaslat azon részével is, amely az emberek településével, az ipari létesítmények közegészségügyével, városok, községek szervezésével, létesítésével, az emberek egészségét veszélyeztető, mérgező, sugárzó anya­gokkal kapcsolatos eljárásokat, az élelmiszer-el­látásra vonatkozó rendelkezéseket taralmazza. Különösen jelentősnek tartom azt, hogy az ifjúság egészséges fejlődésének, nevelésének elő­segítését kell, hogy szolgálja a közegészségügyi követelmények megteremtése és megtartása. Szükséges, hogy a törvény előírásait és a rendelkezésre álló lehetőségeket egyensúlyba hozzuk. Tisztelt Országgyűlés! A törvény végrehaj­tása tőlünk, tanácsi dolgozóktól és társadalmunk minden szervétől és állampolgárától sok munkát és felelősséget igényel. Mindent elkövetünk an­nak érdekében, hogy a megyében levő anyagi és szellemi erőt koncentráljuk, a végrehajtás foko­zatos és jobb megvalósítása érdekében. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az anyagi feltételek biztosítása máról holnapra nem te­remthető elő. Tudjuk azt is, hogy a törvény vég­rehajtásához nemcsak anyagi forrás kell, szükség van a felvilágosító szóra, a helyi irányító és el­lenőrző munkára. Arra kérem kormányunkat, hogy a megye dolgozóinak jobb egészségügyi el­látása érdekében, elsősorban a megyei kórház je­lenlegi zsúfoltságának megszüntetésében legyen segítségünkre. Tisztelt Elvtársak! A törvényjavaslatot elfo­gadom és képviselőtársaimnak is tisztelettel elfo­gadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Orbán József képviselőtársunk a következő felszólaló. ORBÁN JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő elvtársak! Felszólalásomban nem kívánok az egészségüggyel kapcsolatban be­terjesztett törvényjavaslathoz módosító észrevé­telt tenni, hiszen az több éves komoly szakmai

Next

/
Thumbnails
Contents