Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-9

667 Az Országgyűlés 9. ülése, 1972. április 20-án, csütörtökön 66,8 bet és jobban javítsunk és azzal az adattal, hogy 1968-tól gyakorlatilag egyhelyben topogunk a csecsemőhalálozás terén, hogy országos viszonylatban nem tudunk 35—36 ezrelék alá lemenni, aminek egyes szerzők szerint 10—15 ezrelékben fő oka a koraszülések nagy száma, továbbá, hogy Magyarországon 1971-ben 155 ezer gyermek született és a terhességi művi megszakítások száma, amiről tudunk, majdnem 200 ezer volt, és ha ehhez hozzáteszem, hogyJEurópa országai közül, amiről tudomásom van, hazánk természetes szaporulata a legkevesebb, akkor azt kell javasolnom egészségügyi kormányzatunknak, hogy bizonyos időn belül tárgyalja meg a jelenleg fennálló AB-kérdést. Ez a jelenlegi népesedési probléma nem újkeletű. 1960 körül kezdődött, a mélypont 1965ben volt, amikor a természetes szaporulat 2,4 ezrelék, most 2,6 ezrelék, ha jól tudom, Európában a legkevesebb. A gyermekgondozási segély bevezetése alkalmával valamit javult a helyzet. Most viszont újból romlott. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ennek a nagyon alacsony szaporulatnak az „eredménye" 10—14 év múlva fog jelentkezni. Minket fognak felelőssé tenni, hogyan engedhettük meg azt, hogy a helyzet így alakuljon. Egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy a jelenlegi helyzetnek anyagi problémák a fő okai. Tudom azt, hogy sok a szociális probléma. Tudom, hogy van sok lakásprobléma, de az egyén, a család célja és jövője a gyermek, illetve a gyerekek. A nő legszebb hivatása az anyaság és annak minden öröme. A család legszentebb feladata, hogy saját magát gyermekeiben lássa viszont. Részletesen foglalkoztam választókerületem természetes szaporulatával, mind a három községgel, üzemekkel és az egyik várossal. De csak egy számot említek meg. Van olyan tsz, ahol 1971-ben az átlagos havi kereset 3 ezer forint körül van, a tsz-tagok száma 620, 1971-ben egy gyerek született a tsz-ben, 500 forint születési segélyt adtak neki, 24-en haltak meg, és 12 ezer forint temetkezési segélyt fizettek ki. Majdnem hasonló a helyzet a többi tsz-ben. Hét olyan megye van országunkban, ahol a természetes szaporulat a 2,6%o átlag alatt van, és 7 olyan megye, amelyik 5%o felett van. Ezzel a kérdéssel azért foglalkozom és foglalkoztam, hogy ismertessem és aláhúzzam az országosan is köztudott adatokat, és felhívjam a tisztelt Országgyűlés figyelmét erre a nagy horderejű kérdésre. Akkor, amikor minden ország lakossága szaporodik, nálunk minimális a szaporulat. Ez nem egyeztethető össze szocialista társadalmunkkal. Amint hangsúlyoztam, nem anyagi kérdésről van szó. Most sokkal jobban élünk, mint régebben bármikor. Áldozatvállalás kérdése az egész, és ezen változtatni kell a mai helyzetben. Ez általában szemlélet és kényelem kérdése. Ha a mi édesanyáink így gondolkoztak volna, és csak a jogaikat nézték volna, akkor mi most ennyien itt nem ülnénk. Nagy érdeklődést váltott ki a készülő egészségügyi törvényjavaslat a választókerületemben. Érdekességképpen néhány adatot meg kell említeni. Kaptam például egy 18 oldalas memorandumot; választóm azt kívánta, olvassam fel állásfoglalását a tisztelt Országgyűlés előtt. Mondanivalójának lényege az, a gyermekszaporulat. A másik javaslat szerint a nagy beruházások kerüljenek az ország olyan területeire, ahol magasabb a születések száma. Ajánlották azt is, hogy a gyermektelen házaspárok munkaviszonyba lépő tagjai havi fizetésükön kívül ne részesüljenek semmiféle juttatásban. Ne kaphassanak például prémiumot, jutalmat, nyereségrészesedést. Találkoztam a múltat idéző elgondolással is, azt ajánlották ugyanis, hogy a gyermektelen házaspárokra ismételten vessenek ki adót. Az így befolyt jövedelem részben fedezné a kifizetett családi pótlékot. Ez az intézkedés azonban mentesítené azokat, akik önhibájukon kívül maradtak gyermektelenek. Mindezek a kérdések azt bizonyítják, hogy hazánk lakossága nagy súlyt helyez, és foglalkozik ezzel a kérdéssel. Elsőrendű szempont legyen mindenekelőtt a nők egészségvédelme, és a születendő gyermek egészsége. Az egészségügyi törvényjavaslatot jónak tartom, azt elfogadom, és a mélyen tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Szép Zoltán képviselőtársunknak adok szót. DR. SZÉP ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés, képviselő elvtársak! Meglehetősen nehéz ^nnyi ragyogó hozzászólás után ugyanarról a témáról nekem is beszélni, de nemcsak azért, mert fölkészültem, elmondanám a beszédemet. Kevés olyan társadalmi fórum van hazánkban, amelyik népességpolitikánk valamelyik kérdését az utóbbi időben meg ne vitatta volna. Abban úgyszólván teljes az egyetértés, hogy népességünk utánpótlásának üteme lelassult, lassúbb a szükségesnél. Annak megítélésében viszont, hogy ez a lelassultság mértéke aggasztó-e, vagy csak • elgondolkoztató, már jóval megoszlóbbak a vélemények. Az érvek és indulatok taglalása vagy hosszadalmas statisztikai alátámasztás helyett, hadd utaljak jelen Országgyűlésünkön elhangzott felszólalásokra, e méltán nagy gondot okozó általános folyamat megfékezését sürgető állásfoglalásokra, az utóbbi időben elhangzottak közül pedig Fock Jenő miniszterelnök elvtárs április 11-én, Komárom megyében elmondott beszédének vonatkozó részére, a televízió április 16-i Hét című műsorának okkal hatásos riport összeállítására, illetve az írott publicisztika gazdag terméséből két komoly, segítő szándékkal megírt tanulmányra, a Tiszatáj című folyóirat márciusi számában. A probléma legtöbb vonatkozása, mondhatjuk, föltárt és közismert. Nehezebben oldható meg azonban, hogy a levont következtetéseknek és jogos össztársadalmi elvárásnak megfelelően a népesség szaporodásának kívánatos arányát mielőbb elérhessük. A pártunk X. kongresszusa határozatainak szellemében, nyomatékkal hangsúlyozott cél elérését — tudniillik, hogy népességpolitikai mutatóink javuljanak — természetesen nemcsak adminisztratív intézkedésekkel siettethetjük. Ott azonban, ahol ez már szüksé-