Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-9
661 Az Országgyűlés 9. ülése, 1972. április 20-án, csütörtökön 662 gárok számára az orvosi vizsgálat, a gyógykezelés, a szülészeti ellátás és a mentőszállítás ingyenes. Mindezek a ma érvényes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátással együttesen világosan mutatják a szocializmust építő államunk részéről biztosított anyagi alapok nagyságát és a társadalmi gondoskodás széles körét. A törvényjavaslat miniszteri indokolásában olvasható, hogy a felszabadulás előtti időben a betegségi biztosítás csak a lakosság egyharmadára terjedt ki. Somogy megyében ez az arány alig haladta meg a 6 százalékot, sőt választókerületemben, a tabi dombvidéken még ennél is alacsonyabb volt. E múlt emlékei keserű tragédiákról szólnak, ha felidézzük az orvos vagy a gyógyszer hiányában bekövetkezett mérhetetlen szenvedéseket. József Attila szavaival fogalmazva: az ezernyi fajta népbetegséget, a szapora csecsemőhalált, az árvaságot, a korai öregséget. Az elmúlt évtizedek fejlődése mindezt elfeledtette velünk és csak a korabeli följegyzések, a statisztikai következtetések és a ma még élő szemtanúk vagy szenvedő alanyok elbeszélései idézik fel ezeket. És ma úgy vélem, aktuális szólni erről is, úgy is, hogy emlékezzünk vagy emlékeztessünk, de úgy is, hogy mondhassuk: mindez a múlté. Tudjuk értékelni azt a fejlődést, amelyet a betegségi biztosítás szinte teljes körűvé tétele, valamint a jelentős orvosi, szakorvosi létszámnövelés, a kórházak, az egyéb egészségügyi intézmények fejlesztése jelent a somogyi ember és főként a somogyi falvak lakói számára. Napjainkban nem jelenti egy betegség orvosi vagy kórházi kezelése vagy egy műtét végrehajtása a család gazdasági helyzetének romlását, és ami a legfontosabb, egészségügyi ellátásunk egyéni költségtényezői nem vezetnek az orvosi ,kezelés mellőzésére, a betegség elhanyagolására. A törvényjavaslat mély humanitása, az emberért, az emberről való messzemenő gondoskodása biztosítja és a jövőre vonatkozóan még továbbfejleszti az egészségügyi ellátást. Ennek beszédes bizonyítéka, hogy a törvényjavaslat 25. §-a a gyógyító-megelőző ellátás térítésmentes igénybevételét állampolgári joggá nyilvánítja. Igaz, ez most még egyes szolgáltatásoknál nem lép hatályba, de mutatja számunkra a továbbfejlődést, a szélesebb lehetőségeket. Tisztelt Országgyűlés! Egészségügyi szolgáltatásunk gyógyító-megelőző tevékenységének legfontosabb feladata napjainkban az állampolgárok széles körű és egyenlő ellátásának biztosítása. Ennek megvalósítása különösen fontos a városoktól, egészségügyi központoktól és intézményektől távoleső területeken, a szétszórt településű, apró falvas vidékeken. Alapja e munkának a körzeti orvosi ellátás és szoros velejárója, kiegészítője e közlekedési viszonyok és a gyógyszerellátás fejlesztése. Az elmúlt évek jelentős fejlődése ellenére e téren számos gond és probléma okoz nehézséget. Ma még előfordul megyénkben, hogy egy-egy körorvosi állás hosszú ideig betöltetlen, és úgy tudom, számos megyében hasonló, sőt még súlyosabb a helyzet. Ezért javasolom, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén, azt követően megfelelő intézkedések szülessenek az orvosképzést és a pályázati rendszert illetően a falusi körzeti orvosi helyek betöltésének ösztönzésére. E vonatkozásban egyetértek Radnai elvtársnő felszólalásával. Ugyanakkor indokoltnak tartom, hogy a több községes orvoskörzetek részére állami gondoskodással történjék gépkocsi-biztosítás, amely elősegítheti a társközségek és a fekvőbetegek gyakoribb látogatását, és ami még fontosabb, indokolt esetben a sürgős orvosi ellátás biztosítását. A gyógyító-megelőző ellátás szoros velejárója a gyógyszerellátás. Somogy megyére az a jellemző, hogy a falusi körzeti orvosokhoz több község tartozik. így 102 falusi körorvos 244 község egészségügyi ellátását végzi, de ugyanakkor gyógyszertár csak 53 helyen működik. Ennek következtében 142 község lakosságának utaznia kell az orvoshoz, és azon túlmenően, mert 49 orvosi székhelyen nincsen gyógyszertár, azért ha a körzeti orvos által kezelt, úgynevezett kézi gyógyszertár nem ad lehetőséget a gyógyszerigény kielégítésére, újra tovább kell utaznia a gyógyszerért. Néha a gyógyszertár távolsága 20—30 kilométer. Nyilvánvaló, hogy a nagy távolság miatt egyes esetekben, mint Törökkoppányban és Andocson csak gyógyszertárépítés hozhat megoldást. De másutt a kézi gyógyszertárak módszerének és rendszerének továbbfejlesztése nemcsak átmeneti, hanem tartós színvonaljavulást eredményezne. Ez közelebb vihet bennünket a törvényjavaslat 24. §-a (4) bekezdésében foglaltak megvalósításához, hogy a lakosság a települési viszonyoktól lehetőleg függetlenül kellő időben hozzájusson a számára szükséges gyógyító-megelőző ellátáshoz. Javasolom ezért az elmondottak megvizsgálását, és az egészségügyi törvény végrehajtása ügyében kiadandó rendelkezések során megfelelő szabályozását. Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgári jogok biztosítása során igen jelentős a törvényjavaslat 47. és 49. §-ában megfogalmazott egyéni szabadság és döntési felelősség kimondása. Eszerint életveszély kivételével csak a beteg, vagy kiskorú esetében a szülő hozzájárulásával lehet műtétet végezni, vagy vizsgálati anyagot és vért venni. Ez a szabályozás egyes esetekben talán nehezíti, vagy késlelteti az orvos gyógyító munkáját, de általánosságban — megítélésem szerint — csak javíthatja az orvos és a beteg közötti kapcsolatot, és kizárja vagy jelentősen csökkenti a bizalmatlanságot okozó körülményeket. Ugyanakkor a gyermekvédelmet szolgálja az a rendelkezés, amely a szülő, illetve a gondozó felelősségét kiemeli a gyermek gyógykezeltetése esetében, és ennek elmulasztásánál gyermekvédelmi intézkedések alkalmazhatók a hanyag vagy makacs szülő magatartásával szemben, így megnyugtató az egyéni döntés törvényi szabályozása, és ugyanakkor megoldható az életveszély elhárítása, vagy a gyermekvédelem biztosítása is. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi törvénytervezet által megfogalmazott tevékenység mintegy 70 százaléka a tanácsok működési területére és hatáskörébe