Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-9

653 Az Országgyűlés 9. ülése, 1972. április 20-án, csütörtökön 654 déktalanul érvényt szereznének. Ebben a vonatkozásban a személyes példamutatás és a törvényes elvek betartásának szigorú megkövetelése gátat tudna vetni a különféle honoráriumoknak, ami a munkásembert esetenként nehéz anyagi helyzetbe hozza, nem beszélve arról, milyen megalázó. Az a meglátásunk, hogy bármilyen jó törvény is kevés a cél eléréséhez, ha azt nem támasztja alá a következetes vezetés, példamutatás és ellenőrzés. Fontosnak tartjuk az üzemegészségügy erősítését és továbbfejlesztését, ezekhez a személyi és kapcsolati feltételek megteremtését. Ebből a szempontból külön öröm számunkra, hogy mintegy 16 ezer könnyűipari dolgozó egészségügyi ellátására most épül Győrben az országban elsőnek egy üzemi szakrendelő intézet. Nagyon fontosnak tartanánk az építési határidő betartását és azt, ha az illetékes szervek az építés befejezésével egyidejűleg biztosítanák a szakrendelő felszerelését és személyi állományát. Igen jelentősnek tartom a törvényjavaslatban, hogy tükröződik benne annak felismerése, hogy a szocialista társadalomban a lakosság egészségének megvédésében egyre inkább a megelőzésnek kell érvényesülnie. Ennek biztosítása céljából perspektívát ad az állampolgárok öszszességére kiterjedő egészségügyi gondozás fokozatos megvalósítása. Nagyon fontosnak tartom a törvénytervezet azon pontjait, amelyek az egészséges életmódra nevelés jelentőségét hangsúlyozzák. Az a véleményem, hogy a szülők példamutatása, az iskola és a társadalmi szervek céltudatos nevelése szükséges ennek érdekében. Az egészséges életmódra nevelésre jó lehetőség van az üzemi kis kollektívákban, mindenekelőtt a szocialista brigádokban. Tisztelt Országgyűlés! Egészségügyi kérdésekről lévén szó, úgy vélem, nem maradhat megjegyzés nélkül a táppénzes probléma. Szükséges volna olyan intézkedések fontolóra vétele, amelyek a szocialista társadalombiztosítás alapelveit figyelembe véve, egyidejűleg hazánk gazdasági érdekeit hatékonyabban tudnák szolgálni. Elvileg úgy gondolom, hogy ezt a kettős érdeket egy jobban differenciált táppénzes rendszer tudná leginkább összeegyeztetni. Ma dolgozóink életszínvonala már olyan, hogy senkit sem érintene súlyosan, ha rövid ideig tartó betegsége esetén alacsonyabb százalékban kapná a táppénzt. Jelenleg ugyanis nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerülnek, akik hosszú időn át betegek. Táppénzes időkategóriákat kellene létrehozni, amelyek szerint emelkedő százalékban fizetnék a táppénzt, a betegség időtartamától függően. Ezzel a néhány napos — spekulatív — .szezonbetegségeknek eredményesen lehetne gátat szabni. El kívánom mondani azt is, hogy egészségünk védelme érdekében sok tennivaló van városunkban a zajártalom és a levegő szennyezettsége miatt, amivel ugyancsak foglalkozik a törvénytervezet. Győrött a belvárosban élő dolgozók nehezen értik meg, miért rontja olyan sokáig a város levegőjét a lakótelepek közé beépült fűtőház és teherpályaudvar, illetve az itt álló vagy üzemelő, szénnel fűtött tolatómozdonyok. Javaslom, hogy ezeket a mozdonyokat most már Diesel-mozdonyokra cseréljék ki. Köztudomású, hogy Győr erősen fejlődő, nagy vonzáskörzettel bíró ipari város. Kórházi ellátottság tekintetében viszont egyre inkább elmarad a fejlődéstől, az országos átlagtól és sok kis várostól is. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a fekvőbeteg-intézmények fejlesztése során a központi tervezésnél ezt figyelembe vegyék, mert ennek elmulasztásából igen nagy bajok következhetnek be. Az egészségügyi és szociális feladatok megvalósításában a tömegszervezetek hatékonyan, elismerésre méltóan működnek közre. A Magyar Vöröskeresztnek kiemelkedő eredményei vannak a dolgozók egészségének megvédésében, a betegségek megelőzésében, a korszerű egészségügyi kultúra kialakításáért sokat fáradoznak. A szakszervezetek és a Magyar Vöröskereszt tekintsék továbbra is közös feladatuknak az eddigi együttműködés során kialakult munkakapcsolatok további javítását, az egészségügyi munka tartalmi színvonalának emelését, a társadalmi tevékenység kiszélesítését, a szocialista egészségügy alapelveinek szellemében főként az üzemi egység keretében fokozzák a nevelő, felvilágosító munkát. Befejezésül: jónak tartom a tervezetet azért, mert megfelel alkotmányunk követelményeinek, összhangban áll más törvényeinkkel, így például a tanácstörvénnyel, és ezért az egészségügy továbbfejlesztésére alkalmas. A törvénytervezetet a magam részéről elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Ehhez jó egészséget és jó munkát kívánok. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Noszkay Aurél képviselőtársunk. Dr. NOSZKAY AURÉL: Tisztelt Országgyűlés ! Ha felszabadulás utáni egészségügyi fejlődésünket és mai, jelenlegi helyzetünket vizsgálom, nézhetem abból a szempontból is, hogy például még mi is hiányzik, de ha reális vagyok, akkor elsősorban azt határozom meg, hogy az eltelt 27 év alatt milyen — a szocialista egészségügy elveinek megfelelő — egész társadalmunk ellátását biztosító és azt teljesen átformáló, korszerű változás történt. Hiszen mérhetetlen nehézségek és hiányok közepette indultunk el, gondoljanak csak vissza, és mai eredményeink a legmerészebb elképzeléseket is túlhaladták. Mai ítéletünk megformálásában mindig az egész ország összpolitikai és társadalmi vonatkozásaihoz, valamint gazdasági teljesítő képességünkhöz kell igazodnunk. És ha így járunk el, az egymást követő politikai, társadalmi és gazdasági, bár kétségtelenül változó intenzitású eseményekben, úgy az előrelendülésekben, mint az időszakos megtorpanásokban és útkeresésekben — most már retrospektive — is nagyon jól láthatjuk és biztosan megítélhetjük jövőnk szocialista fejlődésének szilárd útját. Ez a nem könnyű, a szocialista élet mozgását állandóan követő folyamatos harc eredményes tapasztalata azonban reális optimizmussal 28*