Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-2
55 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 56 A kormány napirendre tűzi annak ellenőrzését, hogy az állami szervek hogyan hajtják végre a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló határozat alapján hozott intézkedéseket. Az elkövetkező években módosítjuk a nők helyzetét sok vonatkozásban érintő családjogi törvényt széleskörűen felülvizsgáljuk a dolgozó nők helyzetét a könnyűiparban, s ennek alapján megfelelő intézkedéseket hozunk. Távlati elképzelésünk a dolgozó nők éjszakai műszakban történő foglalkoztatásának fokozatos csökkentése. Kormányzatunk nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére, problémáinak megoldására, helyzetének fokozatos javítására. Ez a gondoskodás fejeződik ki abban az immár majdnem egyéves munkában is, amelynek során előkészítjük az ifjúsági törvény tervezetét, hogy azt még ez évben az Országgyűlés elé terjesszük. A kormány a közeljövőben napirendjére tűz több olyan kérdést, amely a fiatalok széles rétegét érinti. Ezzel előbbre visszük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly februári ifjúságpolitikai határozatának végrehajtását, fokozzuk a kormány, a minisztériumok, a tanácsok szerepét az ifjúság szocialista nevelésében. A szocialista jogrend fejlesztésére tervbe vett intézkedéseink között szerepel a szövetkezeti törvény, a Belügyminisztérium munkáját szabályozó törvényerejű rendelet előkészítése, a bíróságokról szóló törvényjavaslat, ennek keretében a gazdasági és munkaügyi döntőbizottságok szervezetének új szabályozása, az ügyészségekről, valamint az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megalkotása, illetve a büntető törvénykönyv és a polgári perrendtartás módosítása. Ezeket a törvényjavaslatokat még az idén kidolgozzák és a kormány az Országgyűlés elé terjeszti. Jövőre sor kerül a jogszabályok tartalmáról, közzétételéről és hatálybalépéséről szóló törvényerejű rendelet megalkotására, 1973-ban a társadalmi bíróságokról szóló törvényerejű rendelet módosítására, valamint,a közérdekű bejelentések és a panaszok intézésére vonatkozó törvény létrehozására, 1974-ben pedig az államháztartásról szóló törvény előkészítésére. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikájáról kívánok szólni. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját, csakúgy, mint belpolitikáját, a magyar nép, a szocializmus ügye, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti mélységes felelősség és kötelesség tudata hatja át. Valamennyi külpolitikai lépésünkkel az egyetemes emberi haladás, a világ népeinek érdekeit kívánjuk szolgálni. Az embermilliók békevágya természetes igény. Cselekedni, alkotni, az élet szépítésén fáradozni csak békében lehet. A Szovjetunió, a szocialista világrendszer léte reális tartalmat ad ehhez. A szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele a tartós béke és a biztonság. Kormányunk külpolitikája céltudatosan a béke fenntartására irányul. Azon fáradozunk, hogy összhangban a szocialista testvérországokkal, a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldjuk meg. Kezdeményező külpolitikánkkal kívánjuk erősíteni a világbéke pozícióit, céltudatosan elősegítve a haladás ügyét. A szocialista országok közösségének tagjaként hazánk nemzetközi tevékenysége — amely egy szabad negyedszázad kimagasló eredményeire támaszkodhat — megbecsülést és elismerést vívott ki az egész világon. Külpolitikánk sarkalatos pontja, hogy tovább szilárdítsuk szövetségünket a kommunizmust építő Szovjetunióval. Erősítjük szövetségünket a Varsói Szerződés tagállamaival, elmélyítjük együttműködésünket a szocialista országokkal. Támogatjuk a Szovjetunió és más szocialista országok mindazon nemzetközi kezdeményezéseit, melyek a világbéke oltalmazását és a szocializmust építő népek biztonságának védelmét szolgálják. Kormányunk szüntelenül azon fáradozik, hogy elősegítse a szocialista országok egységének megszilárdítását. E cél érdekében fejlesztjük államközi kapcsolatainkat olyan szocialista országokkal is, amelyek az élet egyes kérdéseiben tőlünk eltérő álláspontra helyezkednek. Törekszünk arra is — elsősorban azt kutatva, ami bennünket összefűz —, hogy ezekkel a szocialista országokkal is összefogjunk a ma élő emberiség legnagyobb ellensége, az imperializmus elleni harcban. A szocialista országok egységének helyreállítása, valamennyi haladó erő összehangolt, céltudatos, közös fellépése annál is inkább szükséges, mert gyorsan változó és ellentmondásokkal terhes világban élünk. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársaság kormánya következetesen támogatja a fejlődő világ országainak küzdelmét a gyarmatosítás, az új gyarmatosítás minden formája ellen. Ez internacionalista kötelességünk, ezt követeli lelkiismeretünk és igazságérzetünk, ezt kívánja világnézetünk és szocialista tudatunk, az emberiség jobb jövőjéért érzett felelősségünk. Eszméink humánus tartalmából, a népek iránti szolidaritásból, a béke ügye iránt érzett felelősségből következik, hogy nyugtalansággal töltenek el bennünket azok a hírek, amelyek a kelet-pakisztáni eseményekről, a többmillió menekültről jutnak el hozzánk. Az a meggyőződésünk, hogy a helyzet politikai eszközökkel történő rendezése egész Pakisztán érdekeit szolgálná, de érdeke lenne ez valamennyi népnek és kormánynak, amely felelősséget érez a békéért. A konfliktus elhúzódása az imperialista erőknek kedvez, további súlyos összeütközések veszélyeit rejti magában. A Magyar Népköztársaság reméli, hogy intézkedések történnek a politikai rendezésre, a menekültáradat megszüntetésére. Addig is, amíg ez megtörténik, a magyar kormány a menekültek szenvedéseinek enyhítése érdekében gyógyszer- és más jellegű segítséget ajánlott fel India kormányának. Tisztelt Elvtársak! Az imperializmus agresszív, mind merevebbé váló kalandorpolitikája helyi háborúk kirobbantásához vezetett, amelyekben az emberek tízezreinek életét oltják ki. Hosszú évek óta folytatnak hősies harcot a betolakodókkal szemben Indokína népei. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe erejéhez mérten a jövőben is megad minden támogatást a Vietnami Demokra-