Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

593 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 594 amely kifejezi a kormány függőségét az Országgyűléstől, mint legfelsőbb államhatalmi és képviseleti szervünktől, ami a kormányzás szervezetének, irányának, feltételeinek meghatározásában, a kormány programjának elbírálásában, a Minisztertanács megválasztásában jut kifejezésre. Alkotmányunk módosításának előkészítése során megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a szocialista törvényesség követelményeinek. Ez kifejezésre jut különösen azokban az új rendelkezésekben, amelyek vezérfonalát adják az állami szervek tevékenységének, az állampolgári jogok védelmének, az emberi jogok tiszteletben tartása alkotmányos megerősítésének. Fontos változtatás, hogy a módosítás tervezete kiterjeszti a törvényesség érvényesülésének biztosítékait. Az alkotmányba ütköző, vagy a dolgozó nép érdekeit sértő rendelkezések megsemmisítési kötelezettségének, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenki számára kötelező megtartása és megtartatása követelményének előírása, a kormányt, a tanácsokat, a bíróságokat, az ügyészségeket irányító elvek rögzítése, a bírói függetlenség garanciáinak kiszélesítése, a védelemhez való jog kiterjesztése, és így tovább, mind-mind a szocialista törvényesség további erősítésének céljait szolgálják. Természetesen a törvények, és így alaptörvényünk is, csak akkor töltik be jól szerepüket, ha azok előírásainak megfelelően működik az állam minden szervezete, és úgy élnek állampolgárai is. Jelenlegi alkotmányunk sem engedte meg a hatalommal való visszaélést, a szocialista törvényesség megsértését. Mégis volt időszak, amikor az sérelmet szenvedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának egyik sarkalatos elve és nagy sikere éppen a szocialista törvényesség helyreállítása és annak következetes biztosítása. A párt helyes marxista—leninista politikája a legfőbb biztosítéka a jövőre nézve is a törvényességnek, a mindenfajta torzulás, ferdülés vagy ferdítés elkerülésének. Ennek a politikának állami és jogi rendelkezései öltenek egyébként testet az említett módosításokban. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk javasolt módosítása hazánk valóságos helyzetéből és a szocializmus teljes felépítésének feladataiból indul ki. E javaslatok megfelelnek a tudományos szocializmus követelményeinek, a hazánkban Végbement nagy társadalmi átalakulásokból adódó következtetéseknek. Nem az élettől, a társadalmi valóságtól elszakított módon kívánják szabályozni társadalmi helyzetünket, és nem egyéni vagy egyoldalú kívánságokat, hanem társadalmi igényeket tükröznek. Ezért remélhetjük, hogy alkotmányunk a jövőben is olyan fegyver lesz kezünkben, amely jól szolgálja társadalmi célkitűzéseink sikeres megvalósítását. Rendelkezései új ösztönzéseket adnak majd a további alkotó munkában, az építésben. Alkotmányunkban benne van a munka becsülete, rendszerünk igazi demokratizmusa, a szavak és tettek egysége. Ezek képezik a mi alaptörvényünk aranyfedezetét, amely minden becsületes ember számára belépőjegyet biztosít a szocialista politika alakításához és végrehajtásához. Ugyanakkor a szocializmus ellenségei számára államunk a jövőben is a diktatúra eszközeit veszi igénybe, és senkinek nem engedi meg a szocialista építőmunka megzavarását. Alkotmányunk az állampolgári jogok megállapítása mellett kötelezettségeket is előír mindannyiunk számára a jobb, eredményesebb, fegyelmezettebb munkára és magatartásra. Az állampolgári jogok és kötelességek megfogalmazása egyébként kifejezi azt az új kapcsolatot, amely népünk és államunk között van. Ez a kapcsolat sokat fejlődött az elmúlt 23 év folyamán. Amidőn alkotmányunk bővíti és gazdagítja a jogokat, egyben aláhúzza azok egységét is az állampolgárok kötelességeivel. Ebből következik, hogy a jogait csak az követelheti, aki becsülettel teljesíti kötelességeit is. Alaptörvényünk és más jogszabályaink a jogok és kötelességek együttes gyakorlásának feltételeit biztosítják. De a legjobb törvény sem elegendő önmagában. Az alkotmány és a többi jogszabályaink alapos megismerése és megismertetése ezért is fontos kötelesség. De még további nevelő és szervező munkára van és lesz szükségünk annak megértetéséhez, hogy nálunk nincs külön tribün és külön pálya, hanem mindenki számára a békés, boldog jelen és jövő csakis becsületes munkával, olyan mértékben és olyan módon érhető el, ahogy ki-ki hozzájárul a szocialista Magyarország teljes felépítésének történelmi ügyéhez és sikeréhez. Tisztelt Képviselő Elvtársak! önök előtt most az a megtisztelő feladat áll, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányát, mint államunk alaptörvényét úgy módosítsák, amely megfelel társadalmi fejlődésünk jelenének és jó segítséget ad a jövő számára is. A javasolt módosítások megfelelnek pártunk X. kongresszusa határozatainak és jól szolgálják egész népünk érdekeit. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében és megbízásából kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett javaslatokat fogadja el és ünnepélyesen iktassa törvénybe. (Taps.) ELNÖK: Dr. Horváth Richárd képviselőtársunknak adom meg a szót. DR. HORVÁTH RICHÁRD : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Amikor azon gondolkoztam, hogy milyen szempontból tegyem meg a hozzászólásomat — mert hiszen lehetne jogi, tartalmi, gazdasági, egyéb szempontokból —, úgy gondoltam, hogy legjobb lesz, ha abból a szempontból beszélek, hogy nem az itt a helyzet, mint Magyarországon mindkét fél részéről sokan gondolják, hogy itt vannak a kommunisták, hatalmon levő kommunisták, itt vannak a pártonkívüli tömegek, időnként mindkettőnek kell valamit engednie, de úgy, egymástól függetlenül mennek, hanem, hogy amit mi itt tárgyalunk, és egyáltalán amit máskor is tárgyalunk, az nem külön-külön ügy, hanem az mindanynyiunknak a közös ügye. És aki így gondolkozik," az elsősorban önmaga ellen gondolkodik. Persze, én a saját táborom szempontjából szólok ehhez ilyen szempontból, s azt szeretném, ha meglazulna ez a felfogás, illetve sokakban