Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

575 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 576 osztálya, a szövetkezetekben tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Pártunk helyesli, hogy alkotmányunk új szövegében ez is egyértelműen megfogalmazást nyer. — Az alkotmánytervezet módosított szövege kimondja: a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. — A munkásosztály legmagasabb rendű politikai szervezete a párt, amely élcsapatként halad elöl, amelyen keresztül az osztály megoldja kormányzati feladatait és megvalósítja történelmi céljait. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a munkásosztály történelmi céljait és képviselje a dolgozók napi érdekeit. Az alkotmányelőkészítő bizottság javaslata, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. Pártunk mindenkor hangoztatta, hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak", hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevonatkozó megfogalmazását mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész társadalom előtt megnövekedett felelősségeként fogjuk fel. A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élen járjanak a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásában. — Alkotmányunk egyik fontos vonása az állampolgári egyenlőség. Államunk, a Magyar Népköztársaság minden polgára számára egyenlő jogokat biztosít és azonos kötelezettségeket ír elő a politikai jogoktól kezdve a szociális biztonságig. Több mint negyedszázados politikai harcunk és építőmunkánk egyik legnagyobb eredményeként alkotmányunk egyrészt kibővíti a jogok körét, másrészt számos jogot már kiterjeszt a társadalom legszélesebb rétegeire. — Alkotmányunk módosított szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását; a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlását; a jogok és kötelességek elválaszthatatlanságát ; a közügyekben való részvétel biztosítását. Kiterjeszti az egész társadalomra, állampolgári joggá teszi a szocialista társadalom érdekeit szolgáló egyesülési jogot, a pihenéshez, az élet, a testi épség és az egészség védelméhez, a társadalombiztosításhoz, a művelődéshez való jogot. — Szocialista törekvéseinkkel összhangban bizonyos állampolgári jogok jelentőségét az eddiginél jobban kiemeli, így nagyobb hangsúlyt kap a munkához való jog, a házasság és a család intézményének védelme, az ifjúság védelme és szocialista nevelése, valamint az ezekkel kapcsolatos kötelességek. Befejezve az egyes tételekhez fűzött megjegyzéseket, hangsúlyozni szeretném: pártunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő ''bizottság javaslatai elfogadásra kerülnek, az alkotmány új szövege minden tekintetben kifejezi népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, céljait és tovább erősíti népi demokratikus államunk alapjait. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Alkotmányunk ma az Országgyűlés határozatával szentesítést nyer. Javasolt új szövegezésben az eddiginél pontosabban összefoglalja és a törvény, az állam teljes erejével biztosítja a szocializmus építésének útjára lépett magyar nép történelmi vívmányait, megerősíti a Magyar Népköztársaság, társadalmunk életét szabályozó és a további szocialista fejlődést szolgáló magasztos elveket. A törvényerőre emelést követő perctől kezdve társadalmunk minden szervezett erejének, minden magyar állampolgárnak szent kötelessége lesz a módosított szövegű alkotmány betűinek és elveinek maradéktalan betartása és betartatása. Az alkotmány elveinek érvényesítése és érvényesülése nem pusztán jogi értelemben vett törvényes kötelezettség számunkra. Az is! De ezen túlmenően azt igényli mindnyájunktól, hogy tettekkel, itthon végzett munkánkkal és nemzetközi tevékenységünkkel egyaránt védjük és gyarapítsuk népünk alkotmányba foglalt vívmányait és még hatékonyabban szolgáljuk távlati szocialista céljaink mielőbbi elérését. Alkotmányunk mai tárgyalása nem igényli és kerete nem is engedi meg, hogy most és itt sorra vegyük bel- és külpolitikai feladataink, belső szocialista építésünk minden kérdését. Ezért felszólalásomban én is csupán érinteni kívánom azokat. Szocialista fejlődésünket, a nemzet jövőjét sok tényező együttes hatása befolyásolja. Belpolitikai törekvéseink középpontjában ma az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése áll. Az alkotmány módosítása maga is ennek egyik fontos aktusa. Az alkotmány elveinek teljes érvényesülése nem utolsósorban azon múlik, hogy mennyire sikerül a tömegeket az eddiginél is fokozottabb mértékben bevonni a közügyek intézésébe. Jól tudjuk, hogy ez sem megy még önmagától, egyik napról a másikra. Rajtunk múlik, ezért úgy kell dolgoznunk, hogy a szocialista demokrácia, az együttes gondolkodás és az együttes cselekvés előrehaladásunknak még erősebb motorja legyen, mint eddig volt. Szocialista fejlődés elképzelhetetlen fejlett tudomány és technika, magas színvonalú ipar, mezőgazdaság és szolgáltatás, az anyagi körülmények rendszeres javulása nélkül. De a szocialista fejlődés ennél jóval több. A szocializmus építésének elengedhetetlen része a szellemi javak szüntelen gyarapítása, a kultúra közkinccsé tétele. Sohasem feledkezhetünk meg a szocialista gondolkodásmód és erkölcs szüntelen terjesztéséről, az emberi élet sokoldalú kibontakoztatásáról és gazdagításáról, s arról, hogy a gyermekek kiegyensúlyozott, boldog, népes családokban, szocialista szellemben nevelődjenek, s jól készüljenek fel a társadalomban betöltendő szerepükre. Olyan új világot építünk, amely megvalósítja legjobbjaink álmait, olyat, amelyben a haza valóban szerető édesanya minden állampolgár számára. Röviden szólva: olyan társadalmat, amely szocialista, egyben magyar is, és a hala-