Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

573 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán^ 574 érdekében, hogy ez a jövőben még tovább erősödjék. A szocialista nemzeti egység realitás. Ma a munkásosztály élcsapatába, a pártba, a tömegszervezetekbe és tömegmozgalmakba, a Hazafias Népfrontba tömörült társadalmilag aktív milliók, az ország felnőtt lakosságának nagy többsége egy akarattal vallja, közös cselekvéssel bizonyítja: a Magyar Népköztársaság igaz hazánk; a szocializmus a magyar nép programja, jövője. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybe iktatásától megtett utat, megállapíthatjuk, hogy eddigi céljainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket értünk el a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkotmány is kimondja. Soron levő feladatainkat megfogalmazta a párt X. kongreszszusa, a Hazafias Népfront választási programja és az Országgyűlés által törvényerőre emelt negyedik ötéves terv. A történelem kereke nagyot fordult : Magyarország örökre megszűnt az élősdi urak, a kizsákmányolók országa lenni; a kapitalisták, az imperialisták elvesztették az országot, és soha többé nem lesz az övék egy talpalatnyi magyar föld sem. Osztályellenségeink ezt soha nem felejtik el, de népünk is tudja ezt. A szocialista haza minden fiának erkölcsi parancsa a nép hatalmának, vívmányainak védelme minden körülmények között és minden módon. Ésszel és szívvel, szóval és tettel egyaránt kell szolgálni a hazát, tovább kell gyarapítanunk, erősítenünk és felvirágoztatnunk a Magyar Népköztársaságot, amely számunkra mindennél drágább, mert népünk békéjét, szocialista jelenét és jövendőjét biztosítja. (Taps.) Amikor mindezt összegezzük, joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk nemhiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiábavalók, volt és van értelme a munkának és a harcnak. Mindenki, aki az elmúlt negyedszázad alatt részt vett a szocializmus harcaiban és építésében, büszke lehet erre. Jó ügynek szentelte ifjúságát, hitét, erejét. Megérdemli mindenki tiszteletét, mert híven teljesítette a magyar nép, a haza iránti kötelességét. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az alkotmánytörvény módosításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel és maga a bizottság által benyújtott javaslat is egész sor lényeges szövegmódosítást ajánl. A dolog természeténél fogva ezek mindegyike nagy fontosságú és elvi jelentőségű; gondos mérlegelést és döntést kíván az Országgyűléstől. Az előkészítésnél felvetődött kérdések, illetve a benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak néhánnyal kívánok foglalkozni. Sorra veszem őket. •— Pártunk Központi Bizottságának is az a véleménye, hogy az 1949 óta végbement jelentős fejlődés ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni, de szükséges az alaptételeiben teljesen helytálló érvényes alkotmány szövegének az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelő módosítása. — A benyújtott módosítások megfelelőek; utalnak az államéletben, az Országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra ; pontosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. A módosítások összességükben alkalmasak arra, hogy az Országgyűlés az alkotmány új, egységes szövegét jóváhagyhassa. Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Ügy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunkat elnevezésében is szocialista köztársaságnak kiáltsuk ki. Kiindulva abból, hogy az alkotmány lényegét tekintve és elvileg a már elért vívmányokat rögzíti és nem programnyilatkozat, ennek az elvnek államunk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét. A Magyar Népköztársaság neve dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. — Tekintettel azonban arra, hogy társadalmi rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új szöveg kevésbé deklaratív módon, mégis egyértelműen állapítsa, meg : a Magyar Népköztársaság szocialista állam. — Korunkban a munkásosztály a társadalom legforradalmibb osztálya, amely saját felszabadítását és történelmi céljait csak úgy valósíthatja meg, hogy egyidejűleg minden más elnyomott osztályt és réteget felszabadít, s az egész társadalom előtt megnyitja az általános felemelkedés útját. Ez történt nálunk is. Hazánkban ma már csak egymással szövetségi, testvéri viszonyban álló dolgozó osztályok vannak. Az alkotmány a tényleges helyzetnek és a kérdés elvi, politikai jelentőségének megfelelően foglalkozik a dolgozó osztályok egymáshoz való viszonyával és helyesen szögezi le, hogy a társadalom vezető osztálya a munkásosztály. — Hazánk munkásosztálya magára vállalta a felelősséget a nemzet sorsáért. A hatalmat történelmünk során első ízben birtokolja olyan osztály, amely a hatalmat nem arra használja fel, hogy a maga számára kiváltságos helyzetet biztosítson, hanem a jogokkal arányos részt kér és vállal a felelősségből is. — Munkásosztályunk az elmúlt negyedszázadban történelmi jelentőségű feladatokat oldott meg: kivívta a hatalmat; kisajátította a kisajátítókat ; megszervezte és fejleszti a szocialista ipart; a földesuraktól elvette, és a parasztoknak juttatta a földet, majd segítette őket a mezőgazdaság szocialista átszervezésében ; megtörte a régi kizsákmányoló osztályok műveltségi monopóliumát; elmélete, világnézete és erkölcse kihat az egész társadalomra; élen jár, példát mutat a szocializmus építésében. — A köznyelvben gyakran — és helyesen -— „a munkásosztály, a nép hatalma" kifejezést használjuk. Ebben is kifejeződik, hogy a munkásosztály hatalma az egész nép érdekeit szolgálja, s a hatalmat, mint a társadalom vezető