Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-8
561 Az Országgyűlés 8. ülése, Minisztertanácsot csupán az államigazgatás legfőbb szerveként említi. A kormány szerepe valójában ennél jóval jelentősebb, az állami, kormányzati munka vitelének legfőbb operatív testülete is. Ezért helyesebb a címben „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa" elnevezés, a fejezetben pedig a jelenlegi helyzetnek megfelelően az eddiginél szélesebben kell rögzíteni a kormány fő feladatait. Alkotmányunknak a tanácsokról szóló fejezete előkészítésénél és megfogalmazásánál viszonylag könnyű dolga volt az előkészítő bizottságnak. A tanácsi rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket új törvény szabályozza, s most ennek alapvető elemeit kellett kiemelni. A tanácsok, mint szocialista államunk kipróbált és jól bevált intézményei, az alkotmányban is lefektetett jogot kapnak a további fejlődés önálló és aktív kialakításához. A közigazgatás korszerű elveivel összhangban kormányfeladatként szól a tanácsok irányításáról, törvényességi felügyeletéről, és arról, hogy a kormány megsemmisíti a tanácsoknak a társadalom érdekeit sértő jogszabályait, határozatait. Tisztelt Országgyűlés! A bírói szervezetről és az ügyészségről szóló fejezetek amellett, hogy nagyrészt a hatályos alkotmány szövegét vették át, lényeges módosításokat is tartalmaznak. Szocialista államunkban a törvényes rend szilárd, érvényesül az a helyes alapelv, hogy aki vét a törvények ellen, büntetlenül ne maradjon, ugyanakkor a becsületes állampolgárok számára a törvények biztosítsák a nyugodt, félelem nélküli életet. A javasolt módosítások azt célozzák, hogy ez a helyes elv a továbbiakban is következetesen érvényesüljön. A tervezet az ügyészségről szóló fejezetben mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik. A módosított szöveg tükrözi azt az elvi jelentőségű szemléletbeli változást, és kialakult gyakorlatunkat, amely szerint valamennyi állami, társadalmi és szövetkezeti szervnek, továbbá minden állampolgárnak alkotmányos kötelessége a törvények megtartása, illetve megtartatása. Az ügyészségnek az a kötelessége, hogy a maga eszközeivel, a bűncselekmények üldözésével, a vád képviseletével és más módon biztosítsa a törvényesség megtartását, továbbra is megmarad, sőt fokozódik. A módosítás szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt az Országgyűlés a jövőben négyévi időtartamra választja, a korábbi öt, illetve hat év helyett. Ez összhangban van az Országgyűlés megbízatási idejével. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk szocialista társadalmi és állami életünk fejlődésének igényei szerint alkotmányos szintre emeli az állampolgári jogok és kötelességek egységének elvét. Szocialista társadalmi rendünk alapintézményei közé sorolja a házasság, a család védelmét, az ifjúság szocialista nevelését, az állampolgárok életének és testi épségének védelmét. A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja és védi az emberi jogokat, de természetes követelményként támasztja az állampolgárokkal szem1972. április 19-én, szerdán 562 ben azt az igényt, hogy jogaikat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban gyakorolják, és jogaik gyakorlása elválaszthatatlan állampolgári kötelességeik teljesítésétől. A javasolt módosítás, abból kiindulva, hogy a munkanélküli jövedelemből élők osztálya megszűnt, megszünteti a dolgozók és az állampolgárok fogalma közötti megkülönböztetést. Az 1949-ben elfogadott alkotmányban a „dolgozó" kifejezésnek még volt jól körülhatárolható jelentősége, hiszen társadalmunkban jelen voltak, ha csökkent számban és jelentőségben is, a nem dolgozók, a tőkések. Ma már helyesebb és igazabb az állampolgár kifejezést használni, annál is inkább, mert ebbe a fogalomba beletartoznak azok is, akik jól végzett munkájuk után nyugalomba vonultak és a még tanuló, önálló keresettel még nem, de állampolgári jogokkal már rendelkező fiatalok is, akiknek száma évről évre örvendetesen gyarapszik. Az „állampolgár" kifejezés használata mellett szól az a társadalmi megbecsülés is, amely a gyermeiket nevelő anyák, háziasszonyok iránt egyre inkább megnyilvánul. A szocialista társadalom humánus magatartása jut kifejezésre abban a kiegészítésben, hogy a betegek, az öregek és a munkaképtelenek anyagi ellátásának elvét állampolgári jogként rögzíti. Indokolt volt a nők egyenjogúságával kapcsolatban a munkafeltételek mellett a munkalehetőségek megfelelő biztosításának kimondása, valamint a szülő anyáknak járó kedvezményekről való alkotmányos intézkedés. Ugyancsak indokolt volt a nemzetiségi jogok pontosabb meghatározása. Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársaim! Törvényelőkészítő bizottságunk az írásban ismertetett és a most előterjesztett változtatásokat az 1949. évi XX. törvény érintetlenül maradó szakaszaival egységes szerkezetbe foglalta, és így készítette el a javasolt alkotmány teljes szövegét. Az egységes szerkezetben történő elfogadás és kihirdetés teljes áttekintést biztosít majd a hatályos alkotmányról. Megkönynyíti a hivatkozást alaptörvényünk rendelkezéseire, és elősegíti, hogy mindazok, akik az alkotmányt tanulmányozzák, jobban és könnyebben megismerhessék alkotmányunk hatályos szövegét. Az Országgyűlés ma kezdődő ülésszakán szocialista törvényalkotásunk újabb, jelentős állomásához érkeztünk. A történelem írói szívesen különböztetnek meg egy-egy kiemelkedő eseményt valamilyen tiszteletre méltó jelzővel. Ebben a pillanatban, erről a helyről nehéz megítélni, miként nevezik, miként értékélik majd a most megszülető alkotmányt. De bárhogy nevezzék is, történelmi jelentősége van annak, hogy a szocializmus teljes felépítése most a Magyar Népköztársaság alaptörvényében is biztosított, nagy társadalmi célunk lesz. Az alaptörvény minden állampolgár kötelességévé teszi, hogy a szocializmus teljes felépítéséért legjobb tudása, ereje és képessége szerint munkálkodjék. Elmondhatjuk azt is, hogy elfogadásra kerülő alaptörvényünk az élet minden területén előrehaladásunk új erőforrása lesz. Mindazok az intézkedések, megalkotott jogszabályok, ame-