Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-7

539 Az Országgyűlés 7. ülése, 1971. december 21-én, kedden 540 probléma a szabályozórendszert és a szabályozás módjait érintette. Azért is szeretnék erre a kérdésre visszatérni, mert talán úgy tűnhet ezekben a napokban — még inkább a jövő év első felében —, hogy néhány területen sokasodni fognak a gondok. A nagyobb követelmények, az új szabályok alkalmazkodást igényelnek majd, és néhány területen a feltételek és a követelmények biztos, hogy nem lesznek mindjárt az első megközelítésre harmóniában. Erre azért kell már most felhívni a figyelmet, hogy ne okozzon ez meglepetést nekünk és természetesen azoknak, akiknek majd a gazdasági munkában ezekkel élniük kell. A szabályozórendszerrel kapcsolatban természetes dolog az, hogy amikor nagyobb követelményt támasztunk, amikor az elosztásban egy kicsit határozottabb vonalat viszünk, akkor ilyen gondok felmerülnek. Ezekkel a gondokkal őszintén szembe kell majd nézni, és arra fogunk törekedni a kormányzati munkában, hogy igyekezzünk, ahol ez szükséges, segítő szándékkal közbelépni, hogy ezek a gondok ne sokasodjanak, hanem minél hamarabb megoldódjanak. A szabályozókkal összefüggésben nagyon egyetértek azokkal a gondolatokkal, amelyeket Mokri Pál elvtárs fejtett ki. Nem is szeretnék visszatérni ezekre, legfeljebb egyre. Ebben pedig, úgy érzem, talán némi félreértés adódhatott, ez pedig a szabályozók egységessége, vagy differenciáltsága. A szabályozók differenciáltsága tekintetében tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet azonos követelményeket támasztani, mondjuk, a feldolgozóiparral és a szolgáltatással szemben. Nem lehet azonos követelményeket támasztani az alapanyag-kitermeléssel és a mezőgazdasági üzemmel szemben. Ez teljesen világos, és ennek a szabályozókban is tükröződniük kell. Ilyen értelemben ma sincs és nem is lesz uniformizált szabályozás. Olyan értelemben vagyunk a szabályozók túlzott differenciálása ellen, amely egy-egy népgazdasági ágon belül vállalati sajátosságok akceptálását követelné meg. Ebből kiindulva ebben az évben is segítünk a szolgáltató vállalatokon további preferenciákkal, a bérben és más területen is. Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy ott a termelékenység növelése nem haladhat előre olyan gyorsan, mint más terülteken, viszont a fejlesztést, a bérnövekedést ott is biztosítani akariuk. Felmerült két olyan kérdés, amely a bankszervezet munkáját — hitelezési kérdéseket — érinti. Szeretném megmondani, hogy a fizetési fegyelem tényleg, az utóbbi időben bekövetkezett átmeneti i avulás után, mintha úiabb gondokat kezdene felvetni. Erre időben f

elfiéveltünk. Ezek a fizetési gondok azokból a ténvezőkből is adódnak — amelyekről már az előbb beszéltem —, hogy a bankrendszer rugalmasan igyekszik maid a termelést és a forgalmat finanszírozni. Ugvanakkor nem mulaszthatjuk el azt hangsúlvozni, hosv a fizetési gondok megoldását a vállalati közvetlen kapcsolatok között kell keresni. Nem tudunk a bankrendszerben akceotámi ,.kéz kezet mos" szerződéseket, amelyek az átmeneti gondok eltakarására irányulnak. Ez nem érdekünk. Ugyanakkor a realizálást elő fogjuk segíteni, így például a műtrágyatermelés és -forgalmazás tekintetében, amely ugyancsak a vitában merült fel, forgóalapot biztosítunk, árrést emelünk és a mezőgazdasági üzemeknek rövid lejáratú hitelt nyújtunk, amelyet a jövő évi termésből fizethetnek vissza. A mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatban a következőket szeretném mondani. A legfontosabb feladat most, hogy a folyamatban levő beruházásokat ezen a területen is befejezzük. A telepeket benépesítsük és felhasználjuk azt az új lehetőséget, a jövedelemnövekedést, amelyet a zöldség-gyümölcs termelés tekintetében az áremelés okoz. Meg kell követelni, hogy a meglevő kapacitásokat kihasználják az üzemek, ezen a területen is, és éljenek az új lehetőségekkel. Elhangzott egy olyan megjegyzés, hogy a gazdaságpolitikát jól szolgálják a mezőgazdaság fejlesztésének érdekei, ha jól értettem. Valóban így van ! Szeretném azonban hozzátenni, hogy — hogy is mondjam — akkor teljesebb ez a megállapítás, ha azt is hozzátesszük: akkor lesz egyensúly gazdasági és más tekintetben is, ha a mezőgazdaság is jól fogja szolgálni az összgazdaság-politika érdekeit, s jól él azokkal a lehetőségekkel és azokkal a nagy erőkkel, amelyekkel a mezőgazdaság segítésére sietünk. Nagyon kevés szó esett az ipari kérdésekről. Ezzel kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy ott sem kisebb a gond és nem kisebb a feladat. Azt reméljük, hogy az új körülmények között a programok, nagy programjaink, előrehaladnak és az ipari vállalatok teljesítik azt a feltételt, hogy az új körülmények között jövedelmezőbben gazdálkodnak. A tanácsi kérdésekkel kapcsolatban azt gondolom, két problémakör volt: Az egyik problémakör a napi gondok, tehát, hogy jönnek-e a bevételek vagy nem, hogy milyen gyorsan jutnak hozzá a tanácsok ezekhez a bevételekhez. Azt hiszem, a másik ilyen napi gond — talán ennél is nagyobb — a lakásépítés finanszírozása. Azt ígérhetem ezzel kapcsolatban, hogy a tanácsi költségvetések fizetőképességét mindenképpen biztosítjuk, átmeneti nehézségek esetén is. Persze, nem hitelmódszerekkel, hanem költségvetési módszerekkel. A lakásépítés tekintetében pedig a lakásépítési program sérelme nélkül igyekezzenek a tanácsok az új forrásokat úgy beosztani, hogy ne akadjon meg a terv végrehaitásának üteme. Ami pedig a tanácsi szabálvozási rendszer feilesztésének kérdéseit a jövőben illeti; ez a törvénvben meghatározott keret az év végén úgvis lei ár, s 1973-tól úi szabályozási rendszer lesz. Ttt maid figvelembe lehet v^nni a mezőgazdasági és inari iellegű megvék eltérő adottságait, esetleg a telenülési viszonvokat is. Egvetlenegv dologra azért hadd utaljak vissza. Ez pedig az. hogv ma a tanácsi költségvetéseink mögött fix és kiegvensúlvozottabb bevételek vannak. Kénzeliék el. tisztelt elvtársak, mi lenne, ha elfogadtunk volna olvan iavasatokat, hogy a tanácsi költségvetések mögött túlnvomóré<5zt nvereségbefizeté^ek 1 elvének. Sokkal nagvobbak lennének, a gondok. Tudnunk kell a iövőt illetően is. hopv az iskolák és kórházak működését nem lehet függővé tenni a nyereségalakulás vál-