Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-7

505 Az Országgyűlés 7. ülése, 1971. december 21-én, kedden 506 oldaláról kerülnek kialakításra, s elvonatkoztat­nak a rendelkezésre álló erőforrásoktól. Még inkább fennáll a szigorítás szükséges­sége, ha a gazdálkodás hatékonysága elmarad a célkitűzésektől. Márpedig mind a két körülmény fennáll. Éppen ezért egyetértünk és támogatjuk az egyensúlyt biztosító »törekvéseket, és me­gyénkben is megfelelő intézkedésekkel, ésszerű sorolással azokat a fejlesztéseket helyezzük elő­térbe, amelyek a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseit szolgálják. Tanácsi gazdálkodásunkban is látok és ta­pasztalok egy olyan jelenséget, amelyet szüksé­gesnek tartok megemlíteni. Tanácsaink szemléletében kialakult egy olyan irányzat, amely az adott terület igényeit figyelembe véve csak a fenntartás, az üzemelte­tés és a fejlesztés költségeit, előirányzatait hang­súlyozza. Ugyanakkor még mindig háttérbe szorul a bevételek fokozására, növelésére irányuló kö­vetkezetes munka. Megyénkben e területen is jelentkeznek kedvező eredmények, de látjuk, 'hogy célratörőbb munkával még nagyobb erő­források rendelkezésre állását tudjuk biztosíta­ni. Tisztelt Országgyűlés! Termelő üzemeink­ben nagyon fontos feladatnak tartjuk és egyet­értünk a Központi Bizottságnak a szocialista munka verseny továbbfejlesztésére, ezen belül a szocialista brigádmozgalom hatékonyabbá té­telére hozott irányelveivel. Ez a mozgalom ed­dig is jelentős mértékben járult hozzá építőmun­kánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. Megyénkben is ezekben a napokban foly­nak az eddigi munkát összegező és a feladatokat meghatározó brigádvezetői tanácskozások. E ta­nácskozások hangulata, őszinte, kritikai légkö­re, a dolgozók aktivitása is aláhúzza annak szük­ségességét, hogy ezen mozgalomra jobban épít­sünk, rendezzük és biztosítsuk megfelelő szin­ten az erkölcsi és az anyagi megbecsülésüket. Helyesen látja pártunk Központi Bizottsága, hogy a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesz­tésével ugyancsak olyan tartalékok kerülnek felszínre, amelyek anyagi erőforrások igénybe­vétele nélkül növelik a nemzeti jövedelem ter­melésünket, s ugyanakkor nagyban hozzájárul­hatnak a munkamorál, a fegyelmezettebb mun­kavégzés erősödéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Feladataink eredmé­nyes megvalósítása nem nélkülözheti a megala­pozottságot. Ugyanakkor a reális szerénységet mind a tervezésben, mind a fejlesztések megva­lósításában. Ez a jól értelmezett szerénység a garanciája annak, hogy a beruházási politikában ki tudjuk alakítani az egész társadalom érdekét figyelem­be vevő, és azt szolgáló egyensúlyi helyzetet, a helyes sorrendet. Ez a sorrend pedig nem lehet más, mint az, hogy a termelő beruházásoknak és a lakásépítésnek sok más beruházást meg kell előznie. Zala megyében is ez az elv vezérel bennün­ket, ennek alapján vizsgáltuk felül fejlesztő munkánkat. Az 1971-ben elért ipari, építőipari és mezőgazdasági tevékenységünk, lakás- és kommunális fejlesztő munkánk kedvezőnek ítél­hető. Időarányos terveinket ez évben is teljesít­jük. A lakásépítéssel kapcsolatban azonban szük­ségesnek tartok néhány gondolatot felvetni. Me­gyénkben az építőipari kivitelezői kapacitás kor­szerűsödött. Bevezettük mi is az alagútzsaluzá­sos technológiát. Sajnos, őszintén meg kell mon­dani, hogy ez a tény lakásonként — az alapte­rület növelése nélkül — emelte a létesítés költ­ségeit. Ez viszont kettős problémát vet fel. A költségvetés célcsoportos előirányzatában biztosított összegből a tervezett lakásszámot megépíteni nehéz lesz. A másik: a Zala megyé­ben is jelentős részarányt képviselő Országos Takarékpénztár által bonyolított lakásépítkezés­nél pedig az eddiginél lényegesen nagyobb ter­het ró a lakásgondot önerőből megoldani szán­dékozó dolgozóra, A napokban egy fiatalember jött be hoz­zám, hogy a kiutalást az OTP-lakásra megkapta. 120 ezer forintot kellett volna befizetnie, neki 40 ezer forintja volt, így nem tudja elfoglalni a lakást, mert ezt a pénzt nem tudja megszerezni. Javaslatom az, hogy a megyei erőforrások növelése mellett minden illetékes szerv vizsgál­ja meg annak a lehetőségét — beleértve a vál­lalati erőforrások kedvezően megindult mozgósí­tását is -—, hogv terveink megvalósuljanak és a dolgozók lakáskörülményei ezen az ötéves tervcikluson belül is a kívánt mértékben tovább javuljanak. A tanácsok erőfeszítéseit minden szerv támogassa, beleértve az Országos Takarék­pénztár illetékeseit is, hogy a lakásépítéshez szükséges közművesített területbiztosítás az ed­diginél nagyobb mértékben ne vegye igénybe a tanácsi erőforrásokat. Indokoltnak tartom a hitelezés gyakorlatá­nak felülvizsgálatát is. Tisztelt Országgyűlés! Amikor az 1972. évi költségvetési törvényjavaslatot megvitatjuk, lát­juk azt a körültekintő gondosságot, amely pár­tunk politikáját jellemzi a dolgozó ember élet­körülményeinek megjavításával összefüggésben. Meggyőződésem, hogy eredményes munkával elérjük kitűzött céljainkat, és 1972-ben tovább lépünk előre a szocializmus építésének útján. Az 1972. évi állami költségvetést a magam részéről elfogadom és azt a tisztelt Országgyű­lésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 12.53—14.30. Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést új­ból megnyitom. Dr. Csikós Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke kí­ván szólni. DR. CSIKÓS NAGY BÉLA: Tisztelt Ország­gyűlés! A pénzügyminiszteri expozé foglalkozott az 1972. évi árpolitikai intézkedésekkel. Ehhez kapcsolódva néhány közgazdasági összefüggésre szeretném a figyelmet felhívni. Ezt megelőzően 22*

Next

/
Thumbnails
Contents