Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

43 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 44 tes erővel történő megvalósítása. A közös létesítmények fontos szerepet tölthetnek be a növekvő anyag-, illetve félkészáru-szükségletek gazdaságos kielégítésében. Együttműködésünk új, sokat ígérő jelensége, hogy a szocialista országok vállalatai között mind gyümölcsözőbb, sokféle kooperációs formák alakulnak ki. Hazánk tervszerűen és rendben teljesíti államközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeit. Ez tovább növeli a Magyar Népköztársaságnak, mint gazdasági és kereskedelmi partnernek a jó hírnevét a nemzetközi gazdasági életben. Külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A többi szocialista ország együttes részesedése megközelítően ugyanennyi. Körülbelül ezek az arányok megmaradnak az ötéves terv időszaka alatt. A kölcsönös előnyök, az egyenjogúság alapján fejleszteni kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista államokkal is. A kereskedelmi forgalom bővítésével, termelési kooperációval, szellemi exporttal segítjük a fejlődő országok iparosítását, gazdasági fejlődését, gazdasági függetlenségük megszilárdulását. A fejlődő országok kereslete és a magyar népgazdaság kínálata számos területen találkozik. Az utóbbi néhány évben általában fejlődött gazdasági együttműködésünk a fejlett tőkés országokkal. Ebben a mi törekvéseink mellett közrejátszott a tőkés országok növekvő érdeklődése a szocialista országokkal.való gazdasági kapcsolatok szélesítése iránt. Biztató, hogy az évek folyamán részben csökkentek a diszkriminatív korlátozások, és reméljük, hogy ez a pozitív tendencia tovább erősödik. örvendetesen gyarapodnak a nem szocialista országok vállalataival kialakított kooperációk is. Ugyancsak megélénkült a szellemi javak kereskedelme. Növekvő mértékben vásároltunk külföldi licenceket, gyártási eljárásokat, de ugyanakkor a ma már hagyományokkal rendelkező magyar szellemi export is fejlődik. Ilyenek a geológiai, geodéziai kutatások, tervezések, találmányok értékesítése. A piaci kapcsolatok fejlesztésének szolgálatában állnak a gyarapodó számú külföldön alapított vegyes vállalatok. Ma már 36 ilyen vállalatunk van. Többségük nem nagy befektetést igénylő kereskedelmi vállalat. A kormány a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett nagy gondot kíván fordítani a sokoldalú kapcsolatok bővítésére. Különösen nagy figyelmet érdemelnek azok a feladatok, amelyeknek legésszerűbb megoldása összeurópai keretekben, az összes érdekelt európai ország együttműködése útján keresendő. Ilyen például az energiarendszerek összekapcsolása, az európai összefüggő víziúthálózat kialakítása, a műszakitudományos együttműködés széles körű továbbfejlesztése, az emberi környezet védelmével kapcsolatos intézkedések kialakítása. A kormány képviselői minden nemzetközi szervezetben síkraszállnak a gazdasági együttműködés gyors fejlesztése érdekében. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Gazdaságpolitikánk megvalósításának sikerei mellett két olyan terület van, ahol kevéssel haladtunk előre. A beruházásokról és a munkatermelékenység emeléséről van szó. Népgazdaságunk egészének fejlődése, népünk életszínvonalának további növekedése érdekében különösen nagy figyelmet fordítunk a beruházásokra. Évről évre visszatérő probléma, hogy beruházásaink egy részét nem tudjuk időben befejezni. Ez amellett, hogy nagy építőanyag-mennyiséget köt le, korlátozza egyensúlyi törekvéseinket. Egyszerre sok beruházást indítunk, a megvalósítást ez is késlelteti. A munkák időben történő bevégzését elsősorban az építkezéseknél akadályozza a lassú kivitelezés és az úgynevezett „alátervezés" is. Gyakran nem kellő pontossággal és alapossággal mérjük fel a beruházás költségeit, és később jelentkeznek az újabb költségigények. Számos vállalat és intézmény akkor is hozzákezd a beruházáshoz, ha a finanszírozási források nincsenek biztosítva. Ezek vezetői abban reménykednek, hogy a költségvetésből majd csak segítséget nyújt az állam. Tudomásul kell vennünk, hogy bármennyire szeretnénk is a fejlesztést gyorsítani, a beruházásoknak korlátokat szab erőforrásaink mértéke és a kivitelező szervek teljesítőképessége. A beruházásoknál is alapvető, hogy a vállalatoknak, tanácsoknak, költségvetési szerveknek mennyi pénz áll rendelkezésükre. Elfogadhatatlanul magas a befejezetlen beruházások állománya; értékük közel 70 milliárd forint. Ez egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy ez az arány az 5 éves terv végrehajtása során évről évre javuljon, és 1975-re a mi körülményeink között normálisnak elfogadható, 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Ez a feladat elhatározottságot, az erők nagy fokú koncentrációját igényli. Elengedhetetlen feltétele ez annak, hogy gazdaságunk hatékonysága erőteljesen fokozódjék. Lényeges követelmény ehhez az, hogy egyszerre kevesebb építkezés folyjék, ám maximális ütemben és szervezettséggel. Az alaposan átgondolt beruházási programokat időben kell elkészíteni, csak ilyen alapon engedélyezhető a kivitelezés megindítása. A szervezettség, a modern technika-technológia széles körű megvalósítása az építő- és szerelőiparban szintén hozzájárulhat a feszültségek feloldásához. A beruházási egyensúly mielőbbi megteremtése érdekében a már eddig tett intézkedéseken kívül az építő-, szerelő-, és építőanyag-ipar, valamint az építőipart kiszolgáló üzemek fejlesztésére a kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz. Emellett tovább kívánjuk fokozni a személyes felelősséget is. A szükséges gondosság és körültekintés elmulasztásáért a jövőben szigorúbb anyagi felelősségrevonást alkalmazunk. A továbbiakban fejlődésünk kiemelkedően fontos ügyével, a munka termelékenységének alakulásával kívánok foglalkozni. A harmadik ötéves terv időszakában, mint ismeretes, a termelés növekedésének csupán 61 százaléka származott az iparban egy főre jutó termelés emelkedéséből, kisebb része, mint amennyivel a terv kidolgozásakor számoltunk. A fogyatékosságok döntően az anyagi és szellemi eszközök nem elég hatékony felhasználásából erednek. Törekvéseink ellenére az állóalapok kihasználtsága rosszabbodott.