Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

41 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 42 a róluk való fokozottabb gondoskodás, a közlekedés további javításának fontos feltétele. A vasút technikai rekonstrukciója, a járműpark bővítése erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest folyamatosan történik. A távolsági autóbuszközlekedésben lényeges fejlődést értünk el. A városi és főleg a fővárosi autóbusz-közlekedés nem tudta követni a városfejlesztés ütemét. Jelentős beruházásokkal, nagy összegű juttatással javítjuk, fejlesztjük az egész közlekedést. Szorgalmazzuk a közúti közlekedés, az úthálózat fejlesztését, a fővárosban a Metró, a gyorsvasúti hálózat mielőbbi kiépítését. A Metró jelenlegi vonalának megépítési idejét igyekszünk lerövidíteni, hogy mielőbb nagy erőt fordíthassunk az új vonal építésére. A növekvő számú személy- és tehergépkocsik, autóbuszok karbantartására fejlesztjük a szerviz- és javítólétesítményeket. Mindezek megvalósításának eredményeként a személy- és áruszállítási igényeket mind a hazai, mind a nemzetközi forgalomban korszerűbben és gazdaságosabban elégítjük ki. A hírközlés rekonstrukcióján belül kiemelt feladatnak tekintjük a távbeszélő-hálózat bővítését. Tíz- és tízezrek várnak telefonfelszerelésre, ezért a helyi távbeszélő hálózatot a következő években mintegy negyedmillió állomással bővítjük. Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában, további fejlődésünkben meghatározó a nemzetközi gazdasági együttműködés. Külgazdasági kapcsolatainkban döntő szerepet töltenek be a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a KGST szervezetéhez tartozó más szocialista államok. Kormányunk nagyra értékeli a KGST tevékenységét. Együttműködésünk a szocialista országokkal még nagy lehetőségeket rejt magában. Az együttműködés fő kereteit az 1971—75-ös időszakra a népgazdasági tervek koordinálásával alakítottuk ki. Az ezeken nyugvó hosszú lejáratú megállapodások ötéves tervünk szilárd tartópillérei. A tervek koordinálása egész sor olyan együttműködési lehetőséget tárt fel, amelyek hosszabb távon bontakozhatnak ki. Ez vonatkozik egyebek között a vegyiparban bővülő együttműködésre, a vaskohászat, az energiatermelés sokoldalúan összehangolt fejlesztésére, további szakosítás és kooperáció kiépítésére a gépipar több ágában. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok figyelmüket a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatására összpontosítják. Kormányunk iránymutatónak tekinti a párt X. kongresszusának megállapítását, amely szerint-a Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST-országok arra irányuló törekvését, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. Az integráció jellemző sajátossága, hogy egy időben kiterjed a gazdaság majdnem minden szférájára, minden részvevő ország számára hasznos. Az integráció hosszabb folyamat és ennek kezdeti szakaszában vagyunk, a kibontakozásáért még nagyon sokat kell tennünk. Ez természetes, mivel a részvevő országok természeti és gazdasági adottságai jelentősen eltérőek. A szocialista integráció kibontakozása lehetővé teszi a részvevő országok gazdaságának összehangolt, gyors ütemű fejlesztését, a természeti és munkaerőforrások ésszerűbb kihasználását, a termelés tudományosan megalapozott specializálását, a fejlettségi színvonalban történelmileg kialakult különbségek kiegyenlítését, a szocialista termelési mód nyújtotta előnyök teljesebb kihasználását az internacionalizmus elveinek érvényesülése alapján. Mindez elősegíti a közösen kialakított, illetve egyeztetett gazdaságpolitikát, a gazdaságfejlesztési koncepciókat. A szocialista országok integrációja nem jelent zárt csoportosulást. Fejleszteni kívánjuk gazdasági együttműködésünket az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján a világ minden országával, szorosan beleilleszkedve à nemzetközi munkamegosztás egész rendszerébe. Közös elhatározásból a KGST soron következő tanácskozásának napirendjére kerül a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének, komplex, hosszú távú programjának kidolgozása. A gazdasági együttműködés a szocialista országok között örvendetesen fejlődik. Nagy jelentőségű a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai által megalapított Nemzetközi Beruházási Bank tevékenysége. A bank mindenekelőtt olyan beruházásokat finanszíroz, amelyek létrehozása több KGST-ország közös érdeke és amelyek különösen fontosak az integrációs folyamat kibontakoztatása szempontjából. Népgazdaságunk strukturális átalakítása feltétlenül megköveteli a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztését. Arra törekszünk, hogy az együttműködés új formáit és módszereit felhasználva bővüljenek gazdasági kapcsolataink. Jól példázza ezt a törekvésünket kétoldalú megállapodásaink egész sora. Elsősorban a Szovjetunióval alakult ki gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködés az évek során. Ezek között talán legismertebb és számunkra nagyon fontos a több év óta érvényben levő timföldalumínium egyezmény. A magyar bauxitvagyonra alapozva 1975-ben már 240 000 tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba. Az ebből kohósított teljes alumíniummennyiséget, 120 000 tonnát népgazdaságunk különböző területein felhasználjuk, illetve exportáljuk. Természetesen sokkal több az olyan példa, amikor más szocialista országokkal közösen részt veszünk beruházási hozzájárulás formájában a hatalmas szovjet nyersanyag-tartalékok gyorsabb feltárásában. Ilyen megállapodásokat kötöttünk foszfor-, azbeszt- és papírkarton-igényünk biztosítására. A Bulgáriával kötött szódaegyezmény keretében részt veszünk bolgár termelő kapacitások létrehozásában. A jövőben szódaszükségletünk egy részét ebből a forrásból fedezhetjük. Hasonló egyezményt kötöttünk» Lengyelországgal kénszükségletünk egy részének fedezésére. Véleményünk szerint az együttműködés egyik sokat ígérő formája természeti ásványi kincseink közös kitermelése, egy-egy ország erejét meghaladó iparfejlesztési célkitűzések együt-