Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

39 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 40 liárd forint értékű építési kapacitással gazdago­dik az ország. A számítástechnikai program célja a modern gazdaságban ma már nélkülözhetetlen számítás­technikai módszerek elterjesztése, az ehhez szük­séges számítógépek gyártásának megalapozása. A program széles körű nemzetközi együtt­működést irányoz elő és a szakemberképzés fej­lesztésére is kiterjed. A gazdasági haladással a papír- és cellulóze-igény rendkívül erőteljesen nő. Ennek kielégítésére, a nemzetközi együttmű­ködés lehetőségeit figyelembe véve, nagy jelen­tőségű fejlesztést hajtunk végre. A központi fejlesztési programokhoz hason­lóan kiemelkedő a textil- és a textilruházati ipar­ban előirányzott rekonstrukció. Az elhasznált, el­avult gépek kicserélésére, korszerű technológia bevezetésére kerül sor, megváltozik a gyárt­mányösszetétel. A rekonstrukcióval — a hazai és az exportszükségletek jobb és korszerűbb ki­elégítésén túlmenően — jelentősen javíthatjuk a textiliparban dolgozók — mindenekelőtt a nők — élet- és munkakörülményeit. A termelőágazatok szerkezetének átalakítá­sával, a központi, hosszú távú fejlesztési progra­mok végrehajtásával kedvezőbb feltételeket te­remtünk egész népgazdaságunk színvonala eme­léséhez, az életszínvonal további folyamatos, rendszeres növeléséhez. Az ipar szerkezeti átalakítása természetesen nemcsak a felsorolt programok teljesítését fog­lalja magában. Minden iparágon belül a korsze­rűbb, a gazdaságosabb ágazatok, a vállalatoknál a keresettebb, a gazdaságosabb termékek, ter­mékcsoportok gyártásának fejlesztése és a gaz­daságtalan ágak, vagy termékek termelésének visszafejlesztése is ide tartozik. Munkaerőhely­zetünket figyelembe véve a struktúra-átalakítást nagyobbrészt úgy kell végrehajtanunk, hogy a meglevő üzemek régi berendezéseit gazdaságo­sabb termelési eljárásokat biztosító, korszerű gé­pekkel cseréljük ki. A fejlesztési programok végrehajtása meg­haladja egy középtávú terv kereteit. A kormány az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni a távlati elképzeléseit, hogy információt nyújtson és se­gítséget kérjen a további munkához. Tisztelt Elvtársak! A harmadik ötéves terv időszakában az állami gazdaságok és a termelő­szövetkezetek döntő többsége megerősödött. Az élelmiszeripar korszerűbbé, a két ágazat kapcso­lata összehangoltabbá vált. Az elmúlt évi ked­vezőtlen időjárás ellenére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette ötéves tervét. Az előttünk álló évek egyik fő feladata a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek további szilárdítása. A műszaki és a tudományos haladás eredményeinek következetes felhasználásával kedvező termelési arányokat alakítunk ki. Ma­gas fokú munkaszervezettséggel, szakosítással, a koncentráció előnyeinek kihasználásával biztosít­juk a magasabb termelékenységet. Az utóbbi évtizedben a viszonyainknak meg­felelő nagyságú szocialista mezőgazdasági terme­lőegységek lényegében kialakultak. A további fejlődésben számottevő a gazdasági társulások, a közös vállalkozások szerepe. A mezőgazdasági termeléssel közvetlenül összefüggő élelmiszer­ipari feldolgozó és értékesítő társulások, koope­rációk további szervezését és fejlesztését a kor­mány pártolja. Szocialista mezőgazdaságunk az eltelt évek­ben sikerrel oldott meg számos nagy feladatot, így egyebek között a kenyérgabona-termesztést is. A kenyér- és takarmánygabona termesztésben elért eredményeket a következő években tovább kell fejleszteni. Emellett még megoldásra vár né­hány különösen munkaigényes növény, így a cu­korrépa és a zöldségfélék termelésének problé­mája. Zöldségfélékből a lakosság növekvő szükség­leteinek kielégítésére olyan gépsorok beszerzésé­ről és fajták elterjesztéséről kell gondoskodnunk, amelyek a zöldségtermelés kézi munkaigényét és költségeit csökkentik és fokozzák a termelést. Ugyanezt kell tennünk a cukorgyárak hatékony közreműködésével, a cukorrépatermelés növelé­se érdekében is. Erőink koncentrálásával biztosítani kíván­juk a zavartalan sertés- és marhahús-ellátást. A nagyüzemi sertéstenyésztést nagy erővel, gyors ütemben fejlesztjük, korszerűsítjük, iparszerűvé tesszük, megszüntetjük a ciklikusságot. Lerakjuk a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés alapjait. Gondoskodni kell a meglevő termelő­kapacitások jobb kihasználásáról, modernizálásá­ról, a vágó-, a feldolgozó- és a tároló hűtőkapa­citás megfelelő bővítéséről, összhangjáról. A háztáji gazdaságok szerepe, a szocialista nagyüzemek mellett, a lakosság ellátásának ja­vításában és a jövedelmek növelésében továbbra is nagyon jelentős, ezért fenntartásukra, fejlesz­tésükre nagy figyelmet fordítunk. A mezőgazdaság előtt álló feladatok nem­csak nagyok, hanem sok vonatkozásban újsze­rűek. De meggyőződésünk, hogy azokat képe­sek leszünk megoldani. Tisztelt Képviselő Elvtársak ! A növekvő ter­melés, a dinamikusan fejlődő külkereskedelem, a népjólét növekedése, az egyre bővülő idegen-« forgalom, az örvendetesen gyarapodó tranzit szállítások egyre nagyobb feladatok elé állítják a közlekedési ágazatokat. Az Országgyűlés 1968­ban megtárgyalta és tudomásul vette a közleke­dési miniszter által beterjesztett közlekedéspoli­tikai koncepciót. Ennek végrehajtása megfelelő ütemben folyik. A szállítási szükségleteket csakis a közleke­dési ágak jó együttműködésével, biztonságos és gazdaságos munkájával elégíthetjük ki. A közle­kedési tevékenység — mindenekelőtt a személy­szállítás — nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés. A zavartalan termelés elsődleges követel­ménye, hogy a különböző közlekedési eszközöket igénybe vevő dolgozók menetrendszerűen, ké­nyelmesen, kulturált körülmények között érjék el úticéljukat, ez hozzájárul az életkörülmények megítéléséhez. A személyszállításnál a jogos kifo­gások egy része jelentősebb anyagi ráfordítások nélkül is megoldható. Ehhez a korszerűbb szer­vezésben, vezetésben és a munkafegyelem meg­szilárdításában meglevő lehetőségeket célszerűb­ben kell felhasználni. A közlekedési dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítása,

Next

/
Thumbnails
Contents