Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-6
417 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 418 E vonatkozásban Bács-Kiskun megye — csak néhány mutatón keresztül vizsgálva — a megyék közötti rangsorban az utolsók közötti helyezéseket foglalja el. Például a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya az országos 64 százalékkal szemben a megye városaiban mintegy 33 százalék, a községekben 10 százalék. A csatornahálózat kiépítettsége országosan a városokban 53 százalék, a mi megyénkben csak 15 százalék. Az egészségügyi ellátás terén bekövetkezett fejlesztés még mindig messze van az országos átlagnak megfelelő ellátástól. Annak ellenére, hogy a fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézmények tekintetében az utóbbi években történt fejlődés, a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma az országos átlagnak csak mintegy kétharmadát teszi ki. Az óvodai hálózat fejlesztése tekintetében az utóbbi években — részben központi forrásból, részben helyi erő igénybevételével, társadalmi összefogással — igen nagy erőfeszítések történtek, ennek ellenére az igények távolról sem mondhatók kielégítetteknek. A megye lakosságának 28,7 százaléka még ma is külterületen, döntően a szétszórt tanyákon lakik. Ebből adódóan még jelenleg is 264 iskola működik külterületen. A lakosság mozgásának ütemét és a demográfiai adatokat figyelembe véve, ezen külterületi iskolák nagy részében azok szükségszerű üzemeltetésével még évtizedeken keresztül számolni kell. Ugyanakkor ezen iskolák döntő része nincs villamosítva. Ez önmagában is kihatással van az ott folyó oktatási színvonalra. A megye ez évben — a megelőző időszakok erőfeszítéseit is meghaladóan — a társadalmi erők széles körű összefogásával olyan fejlesztési tervet dolgozott ki, amelynek eredményeként 1973 végéig az iskoláknak mintegy félé hálózatból fog villamos energiát kapni, másik felében pedig helyi áramtermelő fogja a villamos energiát biztosítani. Ezen fejlesztésnek nyilvánvalóan az elkövetkező időszakokban je^ntkeznek maid a fenntartási költségvonzatai is. A különböző költségvetési szervek által nyújtott szoláltatások iránti társadalmi igény növeVedése az utóbbi időben olyan ütemű, hogy •az intézménykihasználtság tervezését a költségvetések összeállításakor is a teljes kihasználtság szintién kell eszközölnünk. Az 1971. évi költségvetési femasználási ténvszámok is azt mutatják, hogv kevésbé lehet megtakarításokkal számolni, de az egves helyeken elérhető megtakarításoknak más iránvú feladatokra való átcsoportosítására sem mutatkozik valami nagy lehetőség. Az 1972. évi költségvetési szabályozók kialakítása során a megve ötéves tervének k^akításá^al kapcsolatos igényeit és felvetéseit a felsőbb sz Q rvek — ígv a Pénzügyminisztérium is — a lehetősé«? határain belül messzemenően f :gye 1o mbe vették. A megve lakossága előtt is ismeretesek a felmerülő és iogosnak minősíthető társ^d^mi igények kielégítésének korlátai, és a költségvetési egvensúlv megteremtése érdekében tett és teendő intézkedéseknek a megye költ^^etésére is gyakorolt hatása. Ebből adódóan nem kívánok a költségvetési összeg növelése céljából további igényeket támasztani, illetve felvetni. Mégis van egy-két tényező, amit a költségvetés zavartaian végrehajtása céljából fel kívánok vetni és a figyelmet e területre irányítani. A megye mezőgazdasági jellegéből is adódóan a költségvetési bevételek fő összegén belül az állami hozzájárulás összege 14,2 százalék, az országos 17,9 százalékkal szemben. A helyi, illetőleg megosztott bevételi források összegéből, ami a teljes költségvetési előirányzat 85,8 százaléka, igen nagy súllyal szerepelnek a mezőgazdaság, illetőleg a mezőgazdasági lakosság által a költségvetésbe befizetésre kerülő különböző bevételi források. Az 1971. évi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy egyes, a mezőgazdasággal kapcsolatos költségvetési befizetések vonatkozásában már jelenleg is mutatkoznak elsősorban községi szinten problémák, és az előjelek azt mutatják, amennyiben e vonatkozásban valamilyen változás nem történik, az 1972-es évben ezen problémák fokozódásával kell számolni. Melyek ezek a jelenségek? 1971. január elsejével a lakosság borforgalmi adóztatása a tanácsok hatáskörébe került olyan értelemben is, hogy a borforgalmi adóból származó bevételek a tanácsok költségvetésének bevételét képezik. Az 1971. évi adatok azt mutatják, hogy a bortermelők a borfelvásárló szervek részére a megelőző évek tényszámainál és a tervezettnél nagyobb mennyiségű bort értékesítenek, így az adóköteles italmennyiség a tervezett volument nem éri el. Ebből eredően a bevételként előirányzott borforgalmi adó sem folyik be a tervezett mértékben az érintett helyi tanácsokhoz. Ugyancsak hatással van a borforgalmi adóból várható költségvetési bevétel alakulására az a körülmény is, hogy a lakosság keze^sében, használatában levő szőlőterület kü'önböző okok miatt évről évre jelentős mértékben csökken. A termelőszövetkezetek által fizetendő földadóval kapcsolatban az alábbi probléma mutatkozik. Az 1970-es évtől kezdődően több mezőgazdasági termelőszövetkezetnél művelési ágváltozásból, sző^ő-gyümölcsterületek kiselejtezéséből, átminősítéséből adódóan jelentős összegű aranvkorona-értékesökkenés következik be, ami a földadók előre nem tervezett kiesését hozza magával. Ugyancsak nem láthatóak e^re a tervezés időpontjában teljes pontossággal minden területen a termelőszövetkezetek új teremtései, amelyek a termőre fordulásig adómentesek, és ez vonatkozik az erdőtelepítésekre is. Igen sok szakszövetkezetben, amelyekből medvénkben so v van — a tagság e»v része az eddigi egvéni gazdaságát képező területből általában az igen alacsonv kataszteri tiszta jövedelmű területek közös művelésbe vété'ét kéri, amit a szakszövetkezetek nem is tagadhatnak meg. Az ilyen földterületek közös művelésbe vétele is számottevő Q n befolvásolia a közös gazdaság föMadófizetésének kötelezettségét, amint ezt az 1971. évi tanasztalatok is mutatiák. 1971-től kezdődően a termelőszövetkezeti iövedelemadónál progresszív adókulcs bevezetésére került sor, amelvnek adóalapját a tagok ^gy munkanapra eső jövedelmének nagyságrendje
